Magyar külpolitika és világgazdaság, 1924 (5. évfolyam, 1-14. szám)

1924 / 8. szám - Jegyzetek az elmult negyedszázad történetéhez. Külpolitikai utmutató. 1. [r.]

Csütörtök, 1924 február 21. XIII. Alfonz — (Bourbon Alfonz, 1886.) spanyol király (1886.) XII. Alfonz király és Habsburg Mária Krisztina utószülött fia. Neje (1906) Batten. berg Eugénia (1887) angol hercegnő. A trónörökös Alfonz aszturiai herceg (1907). Alexejev Ivánovics Jevgenij — 1843. II. Sándor cár természetes fia, orosz admirális, 1903—4. keletázsiai helytartó. Alexejev Mihály — (1857—1918.) orosz tábornok 1917. márciustól májusig az orosz hadsereg fővezére. Algesziraszi konferencia — a marokkói kérdés rendezése végett 1906. jan. 16-tól ápr. 7-ig megtartott nemzetközi konferencia, mely az ápr. 7-diki algesziraszi egyezmémyel nyert befejezést. — V. ö. Algír — (helyesebben Algéria) 1830 óta francia gyarmat Északafrikábar.'. Területe 505.769 km.2 népessége 5.5 millió. Fővárosa Algír (franc. Alger) 173 ezer lakossal. — V. ö. Agrard L.: L'oeuvre francais en Algérie. Paris 1912. Lutand Ch.: Exposé de la situation générale de l'Algérie. Paris 1912. Mohr P.: Algerien. Berlin 1907. Wohl A.: L'Algérie. IV. kiadás. Paris 1903. Allenby H. Henrik Ödön — (1861.) angol tábornok, 1917—18. a palesztinai froit fővezére, 1919—22. Egyiptom főparancsnoka. d'Amale Leó Albert — (1856.) francia tábornok, 1908-ban a marokkói hadjárat főlvezére, 1915. fővezér Törökország ellen. Amerika — korabeli története a kövttkező nagy vonásokban fogkilható össze: L Észiak- és Közép-Amerika 1895. óta hova-tovább hatásosabb érvényesülését mutatta az EgyesültÁllaanoknalk, melyek Mac K-inley elnök hivatalba lépése (1897) óta hatalmas lépésben haladtak a panamai földszoros felé, az összes közbeeső területeket az Unió érdekkörébe szervezvén meg. A beavatkozás a kubai felkelés ügyeibe (1897), a spamyol-aímcrikai háború és Puerto Bico sziget megszerzése (1898), Kuba köztársaság megszervezése és a Hay-Pauircefote szerződés (1901), Panama tartomány elszakítása Kolumbiától, Panama köztársaiság megalkotása és a panamai csatornazónia megszierzése (1903), a Panama-csatorna megépítése (1903—14), Santo-üomingo és Haiti köztársaságok pénzügyi felügyeleti jogának megszerzése, végül Mexikó meghóditási tervei (1911— 15), végül a dán Antillák megvétele (1917), mind az Unió előretörését mutatták és korlátlan befolyását déli határaitól ai Panama-csatornáig. Ennek a befolyásnak Kanada brit tartomány sem tudott ellenállni és> a hatás egyre nagyobb függetlenségében nyilvánult meg. (L. Északamerikai EgyesültÁllamok, Kanada, Közép-Amerika, Kuba)- — Az észiakamerikai befolyás Délamerikában a pánamerikai mozgalom utján érvényesült (1. o.) és tette hatalommá a Monroe doktrínát, mely minden külső beavatkozást elhárított. — Az Unió hódító .terveivel szemben MAGYAR KÜLPOLITIKA azonban a spanyol-ainicrikai háború befejezése óta növekvő ellenszenv volt észlelhető a latin államok között, mely azután a latin államok érdekközösségéhez,, államfőik kölcsönös látogatásaihoz (1. Argentína éz Brazília), sőt szövetségi szerződésekhez is (Argentína, Brazília és Csile 1915-diki u. n. ABC szövetsége) vezetett, Mexikó függetlenségét pedig határozottan a délamerikai közvetítés mentette meg (1. Mexikó)- E mozgalomba lassankint valamennyi latin állam belekapcsolódott (ibero-amerikai mozgalom) és szembe került az északamerikai angol-szász hatalmakkal. Az Unió azonban még mindig oly nagy befolyással rendelkezett, hogy ai világháborúba való beavatkozása Csile kivételével valiamennyi államot Németország ellen fordított. — Amerika területi megoszlása: I. Független államok: Argentinia 2.978 millió km.2 9 millió I. Bolivia 1.333 millió km.2 3 millió 1. Brazília 8.5 millió km.2 30.5 millió !. Csile 750 ezer km.2 4 millió 1. Costa-Rica 48 ezer km.2 500 ezer 1. Ecuador 307 ezer km.2 2.5 millió 1. Északamerikai Egyesült-államok 9.3 millió km.2 107 millió 1. Guatemala 113 ezer Ikm.2 2.2 millió 1. Haiti 28.7 ezer km.2 1.6 millió 1. Honduras 114 ezer km.2 614 ezer 1. Kolumbia 1.2 millió km.2 5.8 millió 1. Kuba 166 ezer km.2 2.8 millió 1. Mexikó 1.9 millió km.2 15.5 millió 1. Nikaragua 120 ezer km.2 800 ezer I. 'Panama 86 ez«,r km.2 400 ezer 1. Paraguay 253 ezer km.2 1 millió 1. Peru 1.4 (millió km.2 6 millió 1. Sant-Domingo 48 ezer km.2 900 ezer 1. San-Salvador 21 ezer km.2 1.3 millió 1. Uruguay 186 ezer km.2 1.5 millió 1. Venezuela 942 ezer km.2 3 millió 1. II. Gyarmatok: Barbados (brit) 430 km.2 200 ezer 1. Bermuda (brit) 50 km.2 2 ezer 1. Brit-Hondurasz (brill) 22.270 km.2 43 ezer I. Falkland-szigetek (brit) 19.400 km.2 3450 1. Gvadelompe (francia) 1780 km.2 212 ezer 1. Güyarra: I. Britt 231 ezer km2 320 ezer 1. II. Holland 129 ezer km.2 120 ezer 1. III. Francia 88 ezer km.2 50 ezer 1. Holland Nyugat-India (Curaoao) 1130 km.2 57 ezer 1. Kanada (brit) 9.8 millió km.2 8.8 m. 1. Leeward-iszigetlek (brit) 1850 km.2 128 ezer 1. Martiniaue (francia) 987 km.2 193 ezerl. New-Fundland (brit) 128 ezer km.2 2.6 millió I. Porto-Rico (északamerikai) 9700 km.2 1.2 millió 1. Sainl-Pierre és Migvekfa (francia) 240 km.2 2650 1. Twodad és Tobago (brit) 4840 km.2 386 ezer 1. 7 Vkgin-szigetek (északamerikai). Wirkward-szigetek (brit) 1360 km.' 178 ezer 1. Aniens — észiakfrancia város a Somme folyó mellett, közel 100 ezer lakossal, A világháború kezdetén és befejezésekor a német hadsereg egyik nyugati célpontja, melyet egyszer sem ért el. Andorra — köztársaság a Pyrenneusokban francia-spanyol védőség alatt. Területe 452 km2, népessége 5231. Fővárosa Andorra la Vieja félezer lakossal. Angola — portugál gyarmat Délnyugat Afrikában. Területe 1,256.200 km2, népessége 4.1 millió. Fővárosa Loarda 20 ezer lakossal. A vasút vonalak hossza 1316 km., a távíró vonalaké 9600 km., a telefoné 650 km. d'Annunzio (Rapogretta) Gábor — (1863.) olasz iró és politikus 1919—20. Fiume diktátora. Antverpen — (franc. Anvers) Belgium kikötő városa 1 millió lakossal. Hatalmas erődmüveit Beseler német tábornok 1914 okt. 10-én foglalta el. Arábia — 1916-ig török tartomány, azóta több államra oszlik: Aden, brit gyarmat, Asir, Bahrein szigetek, Hadramant, Hedsasz, Köveit, Nedsd, Omán, Yerren. V. ö. A handbook of Arábia. I. kötet. London 1915. Arábia — földrajzilag félsziget a Vörös tenger és az Indiai Óceán között, politikailag a világháború előtt török tartomány, mely azóta önálló államokra, brit védőrségekre és gyarmatokra bomlott. — Arábia alatt rendesen Hedsaszt értik, mely ma önálló királyság. Területe 395.000 km2, lakóinak száma 750.000. Fővárosa Mekka. A hedsaszi arabok vezére Husszein serif mekkai emir volt (1908 —16.). 1911 óta állandó szervezője és vezére az arab nemzeti mozgalomnak, mely a német-török együttműködés ellenében angol támogatásra támaszkodott. Végül 1916 jun. 5-én magát független fejedelemnek, októberben az arabok szultánjának, decemberben pedig Hedsasz királyának kiáltotta ki. A törökök az angol-arab előnyomulás következtében az arab területeket és utolsónak 1919 januárban Medinát is kiürítették. Az uj állam 1920-ban a Nemzetek Szövetségének is tagjává lett. — Az arab mozgalom és Husszein tevékenysége azonban a többi arab területekre, Mezopotámiára, Palesztinára és Szíriára is (1. o.) kiterjedt, hol második és harmadik fia, Abdullah és Feiszal emir tevékenykedtek. — Az arab mozgalom történetét (1916-ig) megírta Stuhlmnnn F.: Der Kampf um Arabien zwischen der Türkéi und England Hamburg 1 916. Arab mozgalom — Egy, a történelemben eddig nem eléggé ismert és értékelt nemzeti mozgalom, mely az arab faj egyetemére kiterjedt és annak egész terülelén érezhető volt. Kezdete azon időre tehető, mikor II. Vilmos császár 1898 nov 8-dikán Szalodir szultán damaszkusi sírjánál 300 milliónyi mo-