Magyar külpolitika és világgazdaság, 1923 (4. évfolyam, 1-40. szám)

1923 / 13. szám - Balkáni titkok

Magyar Külpolitika Vasárnap. 1923 április 1. Balkáni titkok Wopiczka amerikai követ emlékirat •' A nyugati államokban egvmá>t érik a liáborus emlékiratok, aprunkinl -emelgetve fel a láiyolt a kö*veben háború előtt"' és alatti rliplomieiai trtkokró1. kcuten még csak katonai visszapi'bmíatások jelentek iws ed­dig, s az első könyv, melv lralk. ini diplomáciai 1fitkok. it szellőztetne. Mindössze effv ki* bolgár rophat Ger­o/nm volt sajtófőnök tollából. Pár hétté ezelőtt felcnt meg Szófiában. Az orosz-okVh diplomáciai össttkütte­lésekbe némi bepillantást csak a uem­fvfi e-'buTiyt Tnke Jonescu külügymi­niszter egy-két hírlapi cikke nyuit. s l< suta-dban M a polémia vilácit be, me. ytef, az erdélyi nemzeti part veze­tői tolvt-alnak a liberálisokkal. (Ma­niu, iioi'a Z., Brcdirennu. ) A régebbi publikációk közül értékes adatokat s-olí. irtatnak 3 szovjet, kiadványai, nr­ntán Paleoloaiie emlékiiaiai a ftn-w rfes rfeii i ílfonaVból és. Caerpiti vaskos kötete. Ezek közül külemö-sképpen a Balkánnal 3&n\han esvik sem táplál­kozik. Most vésro messiclent egy külöi»'e­pes emlékirat tisztán a Balkán bo­nyortalrnuiról. Chicagóban adta kt C. 3. Wopiczka. »E Egyesült A lamoknak 1913—20-ban bukaresti követe.. Bfll­JWríé Titkok' cimmcl. A cseh srárma­zá?u diploinnt. it ui hazáját RoirmVnitV­ziál és Bulgáriáná' képviselte éppen n . •legválságosabb időben. Terjedőmé* kö­tete ritka kortörténeti j>ecsü és ismert dolgokon k'A-ül sok ui adatot is hoz. Twp'vilígra, va*p- régibb tévedéseket belyesbit. Wopiorkn. 1914 augusztus elején a hadüzenetkor Belgrádban tatfolfco­dott. Ifjv kÖKvelien KírmféJetbül és iéxitó kezesből irhet az orosz diplomá­cia szerepéről a hil»e>TU megindítása körül és a szerb u<Ivar nw?a+artísá­róL Azután különösen hosszam tér­*ya' ia a h-p. karasti és szófiai készülődé­seket. Többször voít kihalltiaUson az ''özvegy oláh királynénál. utolfar i 1916 február 16-án és a kiráiyné min­, 'dcn esetben hancoztatta németbarát 'érzelmeit. M. »g volt jrvozödvc röf a '"hogv a húboru ni ég azon év jupiusó fvan bevégződik anélkül, hogy bárme-V (él is győzne. Wcipiczka azon' a nfeze Hen volt. hoíjv hn az oroszok Riikovi , »át megkajifliatják, meg lehetne kötni ÍI békét. Radoszlavno bolgár minász­tersnök azt feihesette Wopicfkáiiak. -i ha •B. ukária a tnaocdóniai kér­désben ent'edméra'eket kapott v">Ina nem avatkozott vo^na be a bnborab'a. -!De midőn ö az ancol és orosz követet arra kérte, hoiry iániOi. assák Bulgária 'itíérjj'ott MacedönöáTa. ro'md a kelten . azt felelték:.. nincs íiükscoünfc Bu'­ijáriáro. nem teszünk í-emmit érdeké , ben". E merev elutasítás miatt, a köz véleménv nyomása ai'att kénytelen volt a bolgár kormány a közpomti ha 'talmakboz osatlakozni. Am: c az aaC Károly Wálv élt, mep ; követelte, hocy a kiráryi csaMW sem ; miféle állást t»e foíjlalíon el az nkíuá Ilin eseménvekkel szemben.. A trónörö­kös — a mostani kirőO — eftv társa ; -sft4*an azt a kijek?irté»t tette, •hosrv ö tolcímak érzi matrát és ntkalmarkodfk (a nép többsáKének akaratából!. Ey/xt 'ra nyólatkozatéTt Károlv kiráSK- 1; - PCTP ' szobafogsáfloxtl büntette. — Vau [könyvben még sok eféle érdeke* wi. -dótaszerüsöH. Péklihil Wopicz'ka eíry szer estélvt »)*>4t a diplomaták • szére. Ezen megjelentek wrv az en ' tonte. mint a központi hatalmak kép­viselői, de a teremben sztcoramn el ! különülve ültek. o''ef*>m evvmás fe leeéBeit táwcollatták. 1916 miiusában A Bratianu-kor mány Németor^záceal lu-reskf'dVlm ; szerződést kötött és kötelezte inasát ' Jiotrv esyes ánvk fejében pgtrufenmot \ «Í ^alrontn küld Németországiak 'Fran<flaor', zítC ezt a setn ecessé/ m« i(Tt»Vvén, ek tartotta és visszahívta kő­votét, Blondctt. neheztelése feléül I Ivügy az s MKrzwdést nom tudta mej? akadáivozoi. W>kor került a már * lorm éve Bukarestiben BSŰWdö Bkxi­he. véie. S'm'nf Auítiire ?róf. a mai londoni frt. r. vu követ. (B'orTKlel kü­nben nem ment NÍ^S/ÍI. hanem o'iih ll-armpolR. 'máCoi, kévt é» Dobrud'/sá­ban ickrK?ílett "H-a mii»t iúrtoko*. . 1V11p. 1l. Yvo/Ultt, í'imaroxr. icu. n Take-kormanv vo t lwlücvminiszt'-T. r ette e. ) Jellemző, lioíTS' Wo^ierka em tudta méí 1916; uK?u-": ítiM>it»an Dl, hojjv Bcmiánia be akor avatkozni a háborúba. Mé<! aumis^tu', 10 én C. onsl'»nt/: ibaii nvaralva. r. éhánv oláh homok elfiif nwi kártyaporti köz­jien mejjsmWteíte, liogv ízeptembé' fii" s«Kn szabadf'áirra m-s vissza Ameri­káiba. Kífj'ik tábornok meflkérdrzt* ölp, hojr<' tárto. s-i-. lioay elmein, ntire Coairia tálbjninok szemével rossza 6­*s intett a közbJMZóló felé. tkkor kezdett cvanakodni. hoc. Ronhínia alMhanieni haniarosan Ii^<l*t üzen és Oanuia pár n«P mu>va bizonyossá áh. amr'koT (>roszor«z; ^. ból száz v. ie­Sfon lőszer érkezett. 1 kkor rősíón iirjönvrött Washkiutonba, hosv ho­ntánla az errlenle oldaton a közeljö­vőibea beavatkozik a világháborúba. A kornuinv annyira i. iíkolödzott vele *zeroben 's, h<xr>- e viirsöme ut^in midrirt Porumbnni l. iili'irvininiszrerKil megkérdezte. lio?>' eí^kna\an mozíjó sit-e Románia, ez nzt tVle. lte. hoy>­c*ak hnd2v3korlatzjk: it tartanak. Érdekes részek vam-. ak y könvv!»en a német és entente-kémkedésröl, meíf­eniíhi xrX i«. bost>- az atnerVkai kö­vetBgrincjB í»: lm tudott iutni két német, kéan, egj'ik, mint irodai atkalmazott. de ezt níiinan hamar nvcfakapta. a mint -süríönyöket bontott fel és elbo­csíjtotta. A másik ecv nő volt. aki zoJyilóxiak á]!t be a követhez. Meg­említi a?jt: s, ho«y Bratitmn az uto1. ^ PÍTCÍC mefl s'olt r61a 2vözodve. bogs Bulgária Romániát mec n»m tá­madja. Az orosj követség tartotta cibben a bitben. Éppen ilveti nVív volt Basche, német követ is. aki a hadüze­net nap. íán az emékezfcíes korona­tartács bezsirása ntátot Wopíczkán. ak rríéig motetta. l>ofrv teljesen H zonvos, ho«y Románia n-?m tninad mert a ktráffy ót erről brétositotta Harmadnapra már szállítottak a köz ponti hatalmak követsécoit Orosz. or­szjííton át haza. A németeknek Wo­p>e?ika köIcsojjeQtt az útra. 10. 000 ru­belt. Ezek Tendes vematom mentek, az osztráJr-maflyar. és boteár követséjr azonlran b»ie«tett ablakú kocsikban. foaey ne látbos>"ák a hadikéezülAdése ket.. Schoumnuríf-Lippe hercea elata zísakor aczal búcsúzott. hat h<5 napon helÖi Tisstajöo. Vfc: a is érke­zett máT hárc>m hónap múlva, mini Mackensen tisztje. A kövfc|aé« elntl z «a ulAn Wopiezka vette át a német alattvalók védelmét, s olysn jől védte őket hogy iilSt béwílálsa szerint há­lomwiizikilcncvenhárom nőt zártak el !• vncarestii enVlbe.. iórészt artistáikot. mert rt'áti tisztvkkel voh. viszonyok, s igv kr'mevanusak vviltak. A kőr<a|dBező fejezetek az oláh hábo­rúval fotí átkoznak. A saerző ügyes tolta) ntia le Bukarest lé<íiil>nmi>ázii*ait • lekossáR púnik. tát s e n-uok öf^ze1 liorzalnvrit.. Erdek-s aj adatok köny ^ébeo. bogv n lakossáic a«t kövelel le hogy a Zeppelirrek és reníVlöWépek minden: iMVrznt. ie. 't ogv-Wív iriterníit németet, végpzteásen ki a kormány l'cv Wtszik. volt ia crii; ItajHm. mer Wopiczka eneroJbuattn lütUkimilt Bró fiammá. Jjet&qafat&á. hruűv ebben esettKsp Románia elveszti Amerika '. M rátsáffát. Bratianu mes; j« vádolta a anseríkíti köveft^t, hosy <QPO, p&rtótii a németeket. A léji tárnwláflek meg­s'züntetéw't Bdkareat aaonban vVopi^z. kén; * kéiszOnlir. tt'*. Mí\ii 71 r'w alattvalóik védelmével meabizinft ü gen köve;, Wwdhing?-/ td! süTtfroiyi lég k^rte, lioay h'-pien köa^ip 9 léfli támadá^ök mepszürr|c+ésx> érdekében rr<rt különben rt nom váílajhat r: Ie tösséig>et ervrtlen ir>!máiniai Tic^mcf él*' I téért aem. A berlini amerikai kftve* t ielent. s alipján kieszkéz&tc a némol kornunynál, he>«y a további 'égj !: <• madások mesfzíinienek. Ré«Ietmon leirja azután a tutrneani vereséí«et. a zvilsölcvi harcokat. ÍMUCTIOIÍ Zot<u «s Socec fíib-ornokok ügylét, b>- oláh híd^iearöl arx irja. hogv nagyrész­ben ftvakorlulJiin kHtounkhöl állolt rotóz wzetés alatt- Több álra'a >-i-: ­irK; l>ws<gij ismert túAK/rmok rútz%rl V • hctséfrtielen voit réintot a négnefekkel roLon*'cnc<: ctt. A csapatok érezlek, hogv ro6-SEu: i vezetik őke* A tüzér* ­te'Merelésr tclK**en haanvM volt. INescll tábornok. Tezérkari főnök. \<c if jelenietlp a ^/öA'ftséaeseknek. hxxis a h. idseres még nem készült fel. de Sfűrhter oross miniszterelnök bi^tr,. ' lí. tin n'<la. hinjv 3 lmls^rezk n<"m fog­ják ni"C<ámivdlii. X ÍIÜBOS hoCv Stdr­mer tőttkre akarta leírni RflOtáltÚM hog. v rzzo' véac 'eeven a hjboiíloak ürip^z. ors'/, '»K kára n£-lkül. — vélemé­nyezi We«)YK-zka, Valószínük-2 arra •> te-rn-e gondolt, mely a háború véűcn óba iv kf-riiit.. ho©- Oroazorszwg m^g­Uötvt? a különbékét. ha Mohlv. it meg­kapná. ElözöteR a bálion! kitörésekor háromszázezer fónvi hadserecet aián­loltak fel az oroszok Románjának, de az oláh vezérk. nr viafinlltjnai'tfllla. hoftf ötvenezer >s e!éc. minthosrv »tt<Vi tar­tott, hogv- akkor az egtpz ssvö/eiem dk-ftöséfjét az orosaok MJtllijlltllirt kö­velelik.. Bwkarost kiürítése alkalmival Wo­piczka nyolc ál am kéipvjselctét, kapta meg. Anglia. Oroszors'ég. Olaszoirs/áfZ. Szerhíla, Oláhorezág mellett, m-kí ke>­lett a német és íöTök alfÉtva ok ér­<k%oit is képvi'H'lm s-a-. iát Muélifl fiam kmil. A város kifiritéee á!tódá«« í-tán a központi hatalmak csapatai­nak bavonalátrSpöl, n nnomrzrgt') la­kosság 'P2, 'déséivil is részictf!=m» jr. Nem sokéiig ké-pvis«iheite azatnbQrúe sok átlajnol Bukezze-s1ber>. mert 1917 január eteién MarflvatweTr 1'elsrólitotla. hogv két nSTvon beHít Hvcír^tTk a mee­száfllt területről. (Hojry kéjnszolgani­tokat tejfesitett közverve az elicrm-s­nek. m. klöjx Moldvába b^aoni'os k*ve|e­ztéseket köirverrlett. azt rnezn eu'l!e^<d;., Bewtoen keresztül visszatért Ameri­kába Dánián és Norw'jrián át. Olt elő­adási körúton szánvdt be. ra»nt köz­vctír<n sremtimMi eun; Pai harcte­rekről, maid m-idÓTt Anievi. 'ka h hudaf tzíajt, a központi balalrrjaknal-".. lapá­fíon,, Szíhérton és OrosrorSTáccn ke­resztül visszatért Románcába aR ame­rikai Vörös Kérészit Etfy«aüLet misz­szióiá\-al. Ja. *ivba». a meg nem saSlIolt terö­W főr-vrosé. fcarí roglalta H me«int. állá "át. mini Amerika nomá-mai kö­vete Meglnoirtó képet rajzol n kiüté­ses tifusz. prusztitAsairól és a lakosság nyomoráról. A királv azzal fogadta, hogy Jti, se csomagoljon, mert indul­nak Oroszországba, Az oíóh hatósá­gok fele már elinduh Korzódba és ttz államkincstárt is elküldték oda. Az exrosz fOTrodnlom armyim nlás'wta a moldvsi orosz, »prec fegyelmét, hogv napok kéríh'se. mii; or liomlik fel HA egész. Wetrficzka a Bttdanesten is is­mert Yotrs rzredeftsel végrgiárta az orosz froTitfft é« nagvaráwu revhoros propagandát léitelt ki. Szerén>en megjeryai. hoífv esnél a propagandá­val el tudta halasztatns két lítSnapp^l az onriz- seivg bomlAsÜt, Némi kéte­Jyeink vannak e tárKvbnn. Neinaokára a bolsrvikok hal-ilrrmra Hltna. elren­delték, hogv n tivzlck rntierW-é! lü kell szedni é« á csapatok iö. '. rcnek haza. C': ?r'vrrAeii fÜJomoli. a iöpa­roTres-no-k. viss/antasi(_. i-ctn eit 3 ren­deleti?) a leyt'w. sés azonlnnn fef'ó­80"dt, M/gV hc<gv az oláh csapatok í*8b'~ vérezték iíket. le. \ ortmok a nwkiik J, SZ'T, ", I feKyverazünét^ kötöttek a nénietekkel s ax oláh bad^ec Iiclv­zrle lurkskaMi rfih. Az ol; 'Hti kr-rniány is kértj» u szOTetséseseJrefj'-. hogy rn­seíjék meg, Iwrgy ő K> l'flB>-yorszíine­tet kölhe9sen., \ kiVsetek két napi h: i­ilndtkot kértek. IMJCV tóíinalnyaikloi ufosltfíst kaphassanak, maaa Wo> piczkn is ellene vo't a fegyverszünet­nek, mert félt, hojjv különbéke híz he^le. A betyzet azonban OUTUI ki»­tikus volt. hosív nem l°hetett várpí 6m Presan tfibotuok Focsantba-c aláirta, ivgtön a fcpyvcrszüneti szerződést A' kit fél kötelezte matíát. \\01zv a front­ré-l nf. ni v^nja el nsapatait s igy a né­metek nem i» küldhettek erősítést a' iiyuffa-ti frootra. Fenfiránd király, a/enban fdajárjlotta, liogy s^re^ével átmegy Oroszr>r*zá<eiba és a forrada­lomhoz nem pártcll Kozákokkal a be­nr-uló rténie|i'ket visszanycmja A Kxövetvétdesek OZorvbar n-m garantál­hatták a király személyének biztonvá-', gát. a fóiTada-lom eg^Te terjedt » igy j a terv kivitebéi cllta'asztották, majd t'gószen elbacvlák­Az oroszok kötelékeLk. -f odahasyvj, tf-bolni kezdtek Moldvában. Csa* Cscrbaescv tábornok ea^rgiája akasz­lotla. eiog. bpgy alíésí; MoldVát e| nem iiuszt'tottál, és a/ ura'kodócsabu^ot ', nem gyilkolták. Az idegért követek. -, az oniíjol fíorr'nv, a francia. Sa; nt' . 1 ulairr, ar, olasz í'n9c>oíH és \\ opitrzka; ^•aponíkér»t eljártak a bcltia 1 fekvő; BrattannhOE, "ügy a helvzelröl tanáos­lc//arer»k A/t Kevezték, hogv rat-V oláh-kozák nend "irhadtestet üllt^ctak fel I bdsevizmus etfoitására. Elgy. ­koronal. n. nács e/t rlfogadta. Berihelof és Cserbao*ev tribrírnokok i« hozzá­j. ínillak. A rrrdórseg atkrióia sikerea, ' verlt ugyan, do eredménye az lelt. hogy. a szovictko-máoy h*dat üzent Romi-] niár^tk és az Om«azrszápban hrvő. öaszefl oláhokat, körtük a diplomáciai lestülCteJ is letzTtózfarta. •Fob t. köv. 1 frXXrXX ÓC <5 O CXVXXVXS <XWV5 <>0<» Az abbáziai konferencia A kc-nfeve. -icia leVoljásáról közölj tudósítások é. s v^ eménvek ewértelmü­bg od-dkonkliKÍárlnsk, hpgj' a jsi-go­szláv dele^-ció kifejő maiíörerén az ola?z delegáltak Icíf'obb szibTdéka U meghiúsult, heifíy a fiumei kérdést rö-1 videaen tédse rntkaajiat. BŰtaf|gta''«jij f iurnvir, hops" a kigoszia-s- felfopáe meh­j a tárgy, i!ásc<k fcK-amán edo% is m-ag­1 nyih-áreulr, nemögak hog>, - eltérő, <fe( rgveneeen eTtcrdöttion van az ola. sj fe".; fogással, mert miy az o'asz delegáció^ a rapatlói szer/ódes rpneleikczéseiraek me-efelelően arra törekszik, hocy- Fití-! j mét. mid'óbb olyan helyzetb" juttassa j he>g\- e^íszté-lnr tudjon, addig a 1 sztóvcíi kötik matwk. it egy fiktív KÖ-J | vetekhez és minden további tárgyalást ettől ffrfJzAvé téve a megegj'eS!é57/>7: | mindjobban eltávolndai látszanak. -' j Azok az érvettsek. melyeket a dél-j I szlávok -A Delta és a Barasakiköw !. lucyisztáviának való odaítélése éa-de. j kehen felhoznak, néha valösvjg^al aftj abszurdom határá«n járaak. Igj- pel-) dám a röbt>i között azzal érvelne*, 5 hogy esapahséllrtásaik, ameljiek eset-j Ir^j a helyzet és a kffirülménrí- váHozá, ] íjával írüksépcssé válhatTíék, nem folyj hati^; le e?v olyan területen, 3meir< condominiumof k, 'pez és két állam köl- ­e-sö. -tos megegyezésónek lehjetösóaérölj van fü^óvé téve. Ugy látszik, a. ÍUgo>. l szláv delegúhak rífeíejtik, >epyTi mesí] a Popoto ff Itália, hogy az olaszok aj Monta Maggiore lih-tokáiían llr-vén, bár-' mikor moRfigyelhcttt és ellrnórribetillil •A jogoaeKta teoii léten történő szaHHá-. ' ••ok: rt. ha azok a Baross^ibötőn ke. " rcszNí Vszííek Irboavolitva. Naivj fjoadttlat fel>át. TngOiszIóvia ciH^-rőf.. liosry egy srassnyi távolságra az olast'_ rlWór/és a'ő) emancip; 'dhutják ma-' «nk. -rt A fatft&&* tézis rtnvid néhShy gaakj ban a követkenő: — A Barcss-rkiíiötS és a Delta min-' den vitá. i feKi) ál?ó. iuge^rláv hittak-; A jvigoszláv tézis rövid néhány szó­kemzoifiuni. 1 fluyjiei kikötő forgalmá­nak iebonyoíit. i«iínál. Ilyenformán te­hát magul « jugoszlávok azok, akik e!Uirr|mo. idtMV»8c i\ rapa'*&i swrwiW-éa. ' a'eMvnrétKi. '"«'•"' 4

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents