Magyar külpolitika és világgazdaság, 1923 (4. évfolyam, 1-40. szám)

1923 / 1. szám - A délszláv választási mozgalom

Budapest, 1923 IV. évfolyam, 1. szám Politikai, közgazdasági és szociálpolitikai hetilap Szerkesztöség: Rökk Szilárd u. 31. Tel. Józs 62—29 Kidóhivatal: Budapest, József-körút S. Tel. József 43. Felelős szerkesztő: RADISICS ELEMÉR Megjelenik minden vasárnap reggel. Előfizetési ára: Egész évre 960 kor. Fél évre 48 0 kor. Negyed évre 240 kor. Külföldre kétszeres ár Főbb cikkeink: Visszautasítás, — Bj.: A délazláv választási mozgalom. — Körülzárták Szófiát. — A szovjet uj törvénykönyve. — Olvasóinkhoz. — „Szlovákiában is fel fognak lépni a Nieviadomskik. — A délvidéki németek megmozdulása. — A román királyság 1922-ben. — A pusztuló Szepesség. — Szociális mozgalmait. zct mindezt tűrte. mert. nem tehetett másképp. ügy lászik azon-ban, megfontolt és higgadt magatartásunkat a környező al'ainocskák félreértik. A némaságot félelemnek, a folytonos vádaskodással szemben való megvető hallgatásunkat beismerésnek, Jogos fájdalmunknak időnkint való kitörését kihá/ásnak tekintik és Magyarországot immár a legesztelenebb ambíciók korlátlan zsákmányának tekintik. Nagy tévedés. Jusson eszébe a kisantantnak, hogy mindennek meg van a maga határa és a magyar közvélemény egységes megnyilvánulásképp elvárjuk, hogy- a magyar kormány odakiáltsa nekik: elég volt, hátrább az agarakkal: A december 16-án megalakult kormányt december 18-án a szkupstina pénzügyi bizottságában, lesszavazták, ellene szavaztak a bizottság pribicsevicslánus tagjai is, ámbár Pribicsevics hajlandónak mutatkozott a kormányi támogatni. Ez a leszavazás eldöntötte a szkupstina sorsát. December 21-én Pasics eléggé turbulens jelenetek kőzött felolvastatta a feloszlató ukázt, mely a választások napját március 18-ára, az uj szkupstina összeülésének idejét április 16-ára tűzi ki. A választási mozgalmak azonnal megindultak. A kormány tevékenysége eddig főleg két irányban jelentkezik: egyrészt a kormány kiegészítésével és a tartományi kormónyközegek kicserélésével, másrészt különböző pártok és csoportok igényeinek kielégítésével iparkodik maga számára a többséget biztosítani. Pasics a szlovén kmeteknek és a jobboldali bosnyák muzulmánoknak egy-egy tárcát tartott fenn kormányában. A szlovén kmetek azonnal hajlandóknak nyilatkoztak belépni a kormányba, csak attól idegenkedtek, hogy miniszterük egyedül üljön egy homogén radikális minisztériumban, ezért kívánják) hogy a muzulmánok is bevétessenek a kormányba. A jobboldali muzulmánok kissé haboznak, mert érzik, hogy otthon teljesen elveszük a talajt lábuk alól. Pasics elé terjesztett kívánságaik a következők: 1. A régi szerb-muzulmán paktum teljes végrehajtása különösen az agrárkérdésben, negyvenkét millió dinár hakmcgváltiís asonnalí kiutalása. 2. Engedély a párt agiláclójájiftk a Szandzsákra és Maced'-iiára való kiterjesztésére. 3. Az állampolgársági opció határidejének megrövidítése az uj déli területeken. 4. Két tárca a kormányban és két főispánság Boszniában. Ezek a kívánságok igen jellemzőek m»o(iq, 'Oi^gigtn "pr war«e»; soha meg nem tartja". A megigéres most is előrelátható. A pártagitáciö engedélyezése a kormány részérói érdekes adalék a délszláv választási szabadság történetéhez és bevallása annak, hogy a jobboldali muzulmánok teljesen a kormánytól függenek. Az állampolgársági opció határidejének megrövidítése a muzulmánok további kivándorlása elé akarna gátat emclnr, előreláthatólag kevés sikerrel, hiszen a muzulmán-kivándorlást a kormány segiti elő. Eddig a muzulmánoknak két tárcájuk volt a kormányban, Pasics csak egy tárcát szánt nekik- Kárpótlásul a muzulmánok szeretnének legalább még egy tárcanélküli miniszterséget kapni. Mivel a jobboldali muzulmánok számára csak két lehetőség van: vagy behódolni teljesen Pasicsnak, vagy egészen átengedni a teret a baloldali muzulmánoknak, valószínűnek látszik, hogy ha valami kis vívmányt érhetnek el, belépnek a kormányba. Még két más csoport kormánybalépéséröl is van szó. Az egyik csoport az u. n. Nemzeti Parasztklub, melynek hét képviselője volt s a Szerb földmivespárt disszidensciből keletkezett, többnyire különféle manipulációkkal súlyosan kompromittált emberekből. Lzck maguk ajánlkoztak Pasicsnak és a szlovén kintieknek fenntartott földmi vclési tárcát szeretnék megkaparintani. Pasics, ugy látszik, csak abban az cselben reflektál e pártra, ha senki más nem támogatná. A másik csoport a demokrata pártnak pribicsevicsiánus szárnya. Pisics állítólag több tárcát is hajlandó volna nekik juttatni, de ennek ára a demokráta párt felrobbantása volna. Erre Pribicsevícs vagy nem tudta még magát, elszánnni, vagy nem tudja híveit rávenni e lépésre. Ilyen körülmények között ez a kombináció megbukottnak mondható. Pasics más pártokkal és csoportokkal is keresi a megegyezés útját. Sikerült megegyeznie a maeedo-muzulmánokat (rányitó dzsemijef tel. A macedomuzulmánok tizennégy mandátummal rendelkeztek eddig és képviselőik saját klubjuk feloszlása óta részben a radikális, részben a demokrata pártok tagjai voltak. Szerepet eddig nem játszottak, mert török és albán létükre szerbül alig tudtak s> mert a macedóniai szerb hatóságok a legszélsőbb ter-, ror eszközeivel félemlítették meg őket. Kemal basa diadala azonban az ő bátorságukat is meghozta s miután a legutolsó választáson is harmincezer olyan muzulmán szavazó akadt, aki ra mert szavazni az önálló listán jelölt törökökre, Pasics célirányosnak tartotta a megegyezést velük. Az egyezség, szerint a macedo-muzulmánok a radikális • párt listáján lesznek jelölve, híveik a radikális listára szavaznak s ennek fejében kedvezményeke* kapnak az agrárkérdésben, a muzulmán hitélet és iskoláztatás területén. Nagy^ naivitás elhinni Pasicsnak, hogy a váI lasztás után megtartja Ígéreteit.; A Vojvodina nemzeti kisebbségi pártjaival és a bunyevácokkal szintén tárgyalások folynak. L'gy látszik, hogy a pángermán irányítás alatt áilo Német l^drf, mely folytonosan filog. tatja lojalitását, hajlandó választási' páktumot kötni a szerb radikálisokkai; A luagyjr i'ánban Két Irááy* küzd egymással. Az egyik dr. Fenyőét Ferenc, a Bácsmegyei ISapló szerkesztőjének vezetése mellett a demokrata párt felé hajlik. A másik, a Magyal Párt hivatalos vezetősége, első sorban a bunyevácokkal és a németekkel keresi a megegyezés útját s csak azután Belgráddal. A Magyar Párt sem zárkózhatik el a radikális ajánlat elöl, hiszen a délszláv jogállapot mellett valószínű, hogy a magyarok választó, jogának kérdése aszerint fog eldőlni, hasznukat látja-e a kormány a magyar szavazatoknak vagy sem. A bunyevácokban nagy hajlandóság van a ma' gyarsággal való megegyezésre. Rájics lllaskó képviselő, szabadkai plébános, a magyar-bunyevác szövetség leglelkesebb propagálója. Ugy látszik, a magyar-szerb paktum sorsa attól függ, létrejön-e egy szerb-bunyevác paktum, Amig a vojvodinai kisebbségekkel egyezkedő tárgyalások folynak, a voj* vodinai szerb radikálisok között párt' szakadás állott be. Nagybecskereken a radikális pártból öt proticsiánus politikust kizártak, mire a vojvodinai rzerb intelligenciában többségben levő proticsiánusok külön listát akarnak a hivatalos radikális listával szembe állítani. E mozaalom vezetői Adámovics | István volt főispán, hajdan a magyai országgyűlésen a néppárt tagja, Klicin. ' Mita volt belgrádi képviselő, dr. ; Hadzsi Koszta és Jeftics Milán, a j hecskereki Bánátszki Glásznik szerkesztője. Egyáltalán a proticsiánusok helyzete a radikális párt egyik legnehezebb kérdése. Próticsnak öt hive ül bent a kormányban, Prótics a kormánnyal szemben a tollcrari posse álláspontjára helyezkedett, de maga nem hajlandó a pártba belépni. Pribicsevícs minden közeledését ő gáncsolja el, hirdeti továbbra is a horvátokkal való megegyezés szükségességét, de nem gördít akadályt a nagyszerb szellemű kormányrendszer berendezkedése elé. Állítólag titkos paktum van közte és Pasics között, hogy a radikális párt az alkotmány kérdésében egyelőre nem köti le magát és a választások eredményéhez képest fos az oi szi. uaVisszautasítás és pedig kérloJhetet-en. a megalkuvást eleve Kizáró erélyes hangú vis2vautasita* lehet csak a válasz arra, ha a kisantantnak a nagyköveti értekezlethez intézett állítólagos jegyéike alapján bárminő formában, és bárki részéről beavatkozás történnék Magyarország belügyeibe. A magyar közvélemény ebben az esetben egysé, es táboriként fog a magyar külügyi ormány möglé sorakozni, hogy kénviselje azt az elszánt akaratot, amely kormány válaszának kellő súlyt. 1-lVi tekmtéVt és kellő eröt ad.. Hogy egy idegen ország, bárminő 1 • tett okoskodással sérelmezhesse, agy Magyarorszáir mindinkább rálép a konszolidáció útjára és a konstruktív közgazdasági erők igényjerételcvel hozzákezd az újjáépítés aunkájához, erhhcz a gyü öletnek, -ossz lelkiismeretnek, sőt féle'emnok •ly fokú intenzitása kell, amelyet mi, egészséges gondolkodással, megérteni nem tudunk. És c'ak csodálkozhatunk, IIOÍTV amikor Amerikában — ha üzleti érdekből is —! növekvő türe'metier. scggel szemlélik az európai nemzeteknek i egymás ellen való éilehnetlen agyarkodá>át. amikor Ang iiban mind világosabban bontakozik ki az embenk előtt annak a ténynek a tudata, hegy a jóvátétel megoldása is csak reá]. üzleti elvek alapján történhetik, aktkor a kis nemze'eket, amelyek anyuját tköszönhetnek ennek a háborúnak, nagyzási hóbor. juk annyira elrafa'Uiaísa. hogy Kelet-Európának lm: nár kizáró agos urainak képzeljék magukat. Vrapy azt hiszik. hogy mert a jóra tétel kérdés. 'sben a nagyobb testvérek vcszekesznek egymással, a fia|alabbak rakoncátlan hada szabadon, íelolössé-g nélkül terjesztheti ki ár'almas befolyását arra a területre, amelyet a gyászos trianoni béke e független hazának még tneghagyott? A giy'lk s háború elvesztése után amikor a kifáradt nemzet clernyf"t ' idegrendszere ideiglenesen f. 'hnondti, a í-zolgálatot, az apró marta'ócok hada megtorlás nélkül végigduVaatta, hazánkat. És jöCek a bíket'u gyalázok 1 szomorú hónapjai, a neuilly-i inte. rnóUság emlékezetes tanulságai, majd a béke aláírása Trianonban és az orszagot megcsonkító szerződésnek! hivatalos ravmkátóaa. A magyar nemA délszláv választási mozgalom Pasics taktikázása a különböző pártokkal - A vajdasági magyar Párt helyzete — Pasics megegyezése a szélső nacionalista szerb Az ellenzéki pártok meghasonlása - A horvátországi helyzet Irta: Bj. MAGYAR KÜLPOLITIKA ÉS VILÁGGAZDASÁG Ára 20 korona Vasárnap, január 7.