Magyar külpolitika és világgazdaság, 1923 (4. évfolyam, 1-40. szám)

1923 / 11. szám - A Magyarország ellen való külföldi propaganda

vasárnap, 1923 MÁRCIUS 18. MAGYAR KÜLPOLITIKA Szociális mozgalmak A független szakszervezetek első kongresszusa a délszláv államban Iíiuerűtes még a délszláv áJJN* koiiiTiánvár. uk &?. az erösksrü 1, 1 : térk«lt'. v. meüví-l « n. vizer'. iitn veAcXi a harmuiVv Intenvacíonallhoi tartozó forradalmi >zakszorv«>zi 1"^ üzelmcinek. s azokai felo zlatvan. vagyonukat elkobozta, Icv. U írukat P«dic lefoglalta. A feloszlatás ellenére is. a szakszervezeti élet csak látszóba szüneteli, a valóságban az összrkötő sráiak nem eríkadtak meg és á vcMők minden eszközt mccfraís'ilak arra nézve, hoirs a nvisános működé, lehetőségét kierőszakolják. \ konnmv iflököíben engedékenyebb hnrrknl krzcbtt pcn:; rt,, i <IU 1921. év májusví. in -ikeriilt kieszközölni i >7; ík. -7. -rvo»«tck-Hjbó1 való njeg. nvilasának engedélyezését. meKet ahhoz a feltételhez kötőtlek. hogy a szakszervezetek csupán aazdasátti jellegű működést fejthetnek ki és minden politikai irányzat béft^vóSátW ment-: si-teni kel' magukul. A forradalmi szak szerveretek, miiködésüV >ek úrból való engedélyezése mellet" l. olyan súlya* csapást szenvedtík. mcl\*i e-ak sok idő múlva sikerül kiheverniük, feltéve, ha Moszkva elejjendö bőkezűséggel nyitja meg számukra pénzeszsákját. Ugyanis, a délszláv kormány nyilvánvaló tárao• fiatá^al iti szakszervezeti mozgJi)om indult mcs. atnelv biTtokálba Tette a fonadalmi szakszervezetek lefojslatt levél*árit. munkásotthonait és irülönbclzö intézményeit, az erre vonatkozólag történt kormányintézkedés alapján. ; Igv tebál a forradalmi, vagy most már független szakszerteizetekuek egé; szen eiplroi kellett k?/deni • bsrendetI bedé» munkáját. Az 1921. ér őszére*!fkerűlti jak mcsitlkotni ismét a szakfszervezet központi szer»ét. a honmn a terjeszkedésre 'ívnvnló imiirka újból kiindulhatott. A terjeszkedés eM azonban szinte ; lekiizdirctétlen akadályt hasitott a kü'lölibörő txszSgitfzék és tőzsének ve. zetö-c-lének merev. elutasító magatartása, mciv egyáltalán nem mutatott : arra. hogy a kormány engedélyező inkedéHt tudomásul vették) Főként Hor ! TátoTSzáíf, Szlavónia, Bosznia. Hercegovin: ). Dalmácia é: a inasan ré«*k hatóságai züTkóztafc el a törekvések honorálásáról arvnak haii^zítatSsáwl, hogv nem s7. ak. szCTvc. e1S, hanem kommunista' irányú p ári propagandáról va>i szó. Az 1922. év novemberében végre sikerült Horvát- és Szlavoncrszágokban kivívni a független szakszervezeti moz?alom zászlóbontásának » avakorlaflAn «Ű6 mej-engedését is. de a hatóság kikötöttí. ho^y az eme orsztígokh«n mük'idő szakszervezetek a belgrádi központtal semmiféle szerves összeköttetést nem tartanak fenn. A független szakszervezetek ilyen kőrül', menyek közölt, hatalmas vívmánynak tekintik azt. hogy végre az 1923. év [ január hónapjának vártén. BeÍTrádb in ' kon-jresizitst laTthattak. A koncressz. uson ^zá7. tizennéBV• ddeeátus jelent meg. mig hat meííbizottnak cswprin tanácskozó joaa ismerteteit el. A kongreseztis főtárgyát az akció, projramm feletti vita képezte Hatái rozatokah fosarHak el az csysó&ee j prolf fár fronl Ii^lvreállif i 'nnk é= a jtazakszervézeii mozgalom egysésesité| Kének kérdi-seiben- Efliatá'. oztAk mé«. Ihagy a^akszervezetj lapot adnak ki, s hoCv a fiatailkoTttak. --zervezkedéso érdekéberi minden lehetőt elk'őv«lnek Beszéltek a nőknek a szakszervezeti életben. való szerepéről. üdvözletet 1 küldtek a Bródban sztrájkoló munki[•ioknak És a dc'l^zláv kormány „tíHiée i'terror"-ja óldojuiaikéut tabsáííban [léviri mnnká&oknak. A fuíTgetleni azükszervezetek. laüsköieyekezivek Npteni. hosv bennük ismét a fori-adalmi '-íakszervízetek támadtak f<--' és llioaj' tuki idonkéuix n a md-zkvai. úgynevezett vörös sz. iksier-\ei-cti I'ftMrnacionálénak délszláv álhimbeli iásJslóvivői agTeasziv fvüéi-é. ö. k is pr»>pa»: ii»d; 'ijt»k kei étiben végliez'vitt e'roszakotkcxlásaik miait a Ufián rláménVhek egyre erősödő l'eízudw. 1,: relli"tö ineu ivs a délszláv kormánynak előbb-ulöbb ismét szigorúbb rendszabályokhoz keil nyúlnia. A franciaországi szocialisták évi kongresszusa Lüleben, február hónap eleién tartották kongresszusukat a francia szocialisták. élérA érdeklődés mellett. A kongresszuson 'óbb külfö'di vendéc is részlvelt, töblxk Uözött a német ífítf-rrlinp, az <5rosz Dan, a beba \'anderyc'dc ás Rocsebeck. a Vt&d Cnsber. további az an;, r>l WalFbead. A konin-esszuson részletes megvitattgtt került a jeh>ntésok eunSpoi orsv. a^k politikai cs s^ajdasáci helyzete, továbbá a szocialista e^'sésí<X>OC><X><X><><5C^O<>O00<>C><X><XXXX>^ KÖZGAZDASÁG A délszláv vasutak válsága front helyreállításának kérdése, melynek vitájában a külföldi vendéi^k is felszólaltak, Valamennyien az e^ysegfl'öiit miclöblbi megvalósulása mellett törtek Ii. i. it. A német s. tviolijták k*üldöUáe: IlifierdW felszófeláiábár) elismerte a íóvátétel Nzükséges>c«tt. de éles szavak ka! tiltakozott a Ruhrvid' k niesszálellen. Elhatározta a kont; reszsziis bo'^y a Nemzetek Szövetségéhez és az északanioiikai Bwesüit-AHambk kormányéihoz memorandumot intéz, amelyben kifejti, hoev a jóvátétel kérdésének kellő megoldása Európa békéjének legfontosabb eleme és ezért • mek erdekében feltétlenül szükséges, •liogv a Nemietek Szövetsége és az ésrakamevikai Egyesült-AUamok kellő energiával közbelépjen. A mernoniiidasntan csí^'ídciüleg tiltakozik a kongresszus a í-ubrvid^lü wőszakíos teliepés ellen. A memoranduaiot a fran. r. ia szot ialista párt részéről Fasivrc tötttVár és Btum képviselő irták alá. a külilöWli vendégek közül ott szerepel . még Vicidenolde, Míirxkmald és Hilferdintí aláiráta A PesK Magyar Kereskedelmi Bank tökeempiése. \ Pesti Mavuar Kereskedelmi Bank tflaeRatuda«n lesrutóbbi ük黫n m««áU». parttá az 1922. uzletév mérktgéT aSy a tavalyi 08 mrliú koronával sxembtn 1'iJ millió áfá. OOO. W it'j!/H Záruit. Körüibelül e»y éve van, hojy Sztanics Antii a akkori köztekedésüjyi minisztei- a Srkupstina pénzügyi bizoUsááában őszintén t'eltárla a (; i'*zláv vasmtak súlyos helyzetét. (L. Mjagyar Külpolitikai 1922. 8. sz. ) Az amerikai dollárkölceön megkötésének főcélja az voU, bőgj- a közlokedésügy bajain segítsen. A dollárok egy része nuv ii érkezeti. Plaos-ics el i= költölte őket. ő: a vasútiak állapota alig. javult valamit és amit ja volt. azt a német jóvátólel1 ek köszönhetik és nexn saiál utaíuknak. A 'egulolsó korn. á'iyvál^ág elsöpörte Szlaniesot. L'tö-Ja Jankovjei X'efizár egyelőre abból él. hogy elődéi okol. ia min'denért. ami 5vir!opi \eezekeíié»t ugyan már okozott, de a \asutnk ügyén nem lend'tett. Hivatalos megállapítás szerint va«u|i invesztícióra 1922 folyamán 110 tóM^ó dinár. -(i77 miliiö osztrák korona és lVi millió cseh korona forditlalott. Ai meglévő naK>' hifayöfcSiöZ kJI>est mindeneiéire csekély ö^. S/. cg. Üj vonal a'ií{ épült Pár kilométernyi és a sinek és a talpfák sokféle baján if keveset, sejtettek. A fféneH&tá$E3t 's iolyfonos 3 lcüKlelem. A na<pi szükséglet minteg?- 4-30 \agon szén vo'na. A pécsi magyar és a perniki bolgár jóvá'élel Iflene eléy pontosan megérkezik, de 3 délszkh- bányák szenével már fennakadások Tannak s bn a bányák rendeden dolgoznak, akkor a vasutak nem ^nd. iák a szenet ren<k'telési lie'yéTe szállHani. Elsősorban a szérriviányra ^ezetendő vissza pz a len-gete* k'örlekedéíi korlátozás, amfiJrkikol rwpontfi toie vannak a kii>ok. . Tanovics a szénbányákat pontosan szétoszlottá a négy vasutiga^iatóság kőzött s * VMsuti^azaatjsok napi szénszitk'iglelit u, ira ineírullipitolta. Belgrád 1070 Zágráb 2150, Szabadka 700. 5 irajwó 1000 tonnát kapna ezentúl —- de majd a gyakorlat dönti d, hoci' e; az intézkedés mennvit fog lendíteni ? vasutakon. A szabadkai üzletigazgatóság területén 3. 1 u. i rendszer ellenére uiabfb erő«r Közlekedési redukció történt, ami a valuta javítás céljaira szánt naiv kukorica-lcivire! perfektuáását. már is triconytilaMil tette. NémetorBaáflbóJ a mult ét folyamán 400 lokomotív, 10, 000 vagon. l. '>0 pelrólciuiv-ciseterna és 2 lokomotiv-mühely; érkeeett rtparáeió fejében, ug>-, hoev jefenlefl 1800 lokomotív és 43 000 vagon állana a délszláv köilekerlti rendelkezésére. A baj az. hotry a dél. \onalak túlterheltsége miatt kii'íinösrn ^z Ausztriából í. iv'bac' >i é' Zági t-t/ba vc-zető Mnpárokon ma is ezrével tllanak a szinte roegmozdithatatlanul összetorlódött kocsik és bog? a folytonos rongálódást otthon még Laptalaj donos: A vasúti í zenié lyzettei is sok b*i Í

van. Az elüldözött magyar és osztrák vasutasokat még távolról sem tudták pófolrii. A mai személyzetnek alig eg>ötöde állott már az Öss-z*omlás elölt vaaati szolgálatban. A horvát-üldözés tovább is érvényben van. A zágrábi horvát vasutigazsatónak pl. azért kellett távozni, hofiv helyet csináljon r^V szerb — újságírónak! A vasuü rendszerek egyesítését még nem sikerűit végrehajtani. Jajokovic-.. ezen upfv vél segíthetni, hogy a négy isfizg'atósá;; személyzetét ezentúl tokozott mértékből akarja áthclye/. «etni. Ebből nl'-shanem káosz lesz. A mull évben sikerült velünk, Ausztriával és Németországgal taKfális roeeegvezést létesitaii. Sikerűit Belgrad—Bécs.. Belgrád—München. Bel1 grád—Trieszt. BelnáU—Prága, ' Zágráb —Budapest, * liszék—Budapest között közvetlen összeköttetést léi e ileni, jlle- 1 tőleg n megszakadt régi összeköttetíi seket helyreállítani. Ezzel. a délszláv állaun mindenuserr* Jfebbar! belekapcHv ' lódotl * vila/jforgnlomba. de sem. 1 belső vasúti hálózatot néni tudták ínég az ui állam igényeihez képest kiépi' teni. sem a lovát)* és a tenger összeköttetéséi megoldani. Pedig a viláj" háborúnak cgvik oka állítólag a/, volt. iiojrv a Monarohifl nem engedte ki ' Szerbiát A íomjerre-. Most imc nincs 1 Monarchia, clleniien a délszláv altomnak van több mim e/erötszáz kilo1 inéler hosszú tengerpartja és Szerbia ; nem intotr eJdis gay lépéssel soni kö- zelcbb A tengerihez, a felszabadítóig • testvérek meg elvesztetlek eddigi ki1 járataikat. Laibachlól Tiie: 'i. Zágráb* • tói Fiume nár órjn.. ir. i. ma megköze- lithetetlen táwíságfban. Szpalato ép elv elhagyatottan és közvetlen hinter1 laudjával js aig összeköbvc áll. mint ! az átkos Monarchia idején. A Belgrád 1 —Szaloniki vonal forgalmán most is | c->ak tárgyalnak Athénnel, mint a. vi' lág háború előtt. A B*lgrád—adriai vonal körül is minden bizonytalan. A 1 B'air-esopüvt sehogviem akarja folyó1 sitnni a százmillió dolláros kölcsön első részletéből még hátra lévő tiz millió dollárt. Állítólag azért, mert a |éli idö Amerikában nem alkalmas a kő'csön jegyzésére!. lankovícs a nála érdeklődő újságírókat azzal vigasztalta; hogy a vonal rrasszirozására sem alkalmas a téli idő! Azután még nini csen megállapítva a vonal iránya s ennek meghatározására egyedül a szkupstuia a hivatott, mely csak április köz'pén ül öífie. Az alkotuvinyos érzék e nagy fejlelt-ége egészén c^o- I dálalos egy szerb iVl;.:. if. -rhun«>! '»; '. I "ír^^ " 1S23- hón..., t W. 1 •: 'A n"ll'° kvíorvival, „. ihgatlant-ír. alétnak 5. 8 millió kor-.. a uyuíriijalapoak 16. 1 „UKó kotoai-. *., ^v'abbí s. Lánczy Uí-aJap--a«k n « ,, W. up Fmöp. aUpitviny"-oak e2y. ai. Bt . —3 milli. 'j WoronArai rali javaflal-naíá*-f igai-atóaag indítványozni f.; ma továbbá,. Jio^y a leiotrt ti-tclVf. A's osrtalcleot ', '") kofoaébm, T*J v, s Z(t eté. Kf-Mk-bíT, ÍHapite* meff teváufci az intJzet **»«v#nyeinek n. '-v/: |£ • tartali., alapokból 1000 fcff; öníró! 2008 koróuáfi Mnélje tel. KzenlclvM »z íí, r, viU, n Ép kittou -<••.. •;.; <•..,.. • eCfl mi|'; i loronáro t)a)<j fdcnchrtt lógja javasolni 100. 000 dan-i üöOO-K névérUVQ Uj ríssvétty kibocíí'. nw mi*n. rr>cw<nyesefrrt#fc; av<!„ BÍ, I»». >ÍII^ f/ igazsatóaág kárai forrja a kozjviilíít. hogy a tíkeeTOké. idopotujánalc" ieresztiilTiteU; aódCKatainak tmgall'aTlUi' sét 6 r#á bízza. — A Pesti Hasai Eb« THkarckpénz. 'ír-EfíJ'esület igazgatóság a t. é. mi'chis hó 28-áxi ejjhohiMJtt í'eníu közfiyüléínJk jawisolni togja az alapttfkéwek 22. 500 durab tSÍOO korain r^wirtSkü uj résesériy k^ocsátasátmi 30 millióról 375 millió karonára való fölemelését. U«yanekjkor kerül „ x+g\ 2000 koronás réiZTéxiywk nésértéke U megfelíefSen felüfli6Íy«gzé»re. A r4íi ix /•wmwket 2: 1 ir4í). \*üin a k«r«yü4és áWa! megalleyitanctó áron e«tvételi jog íoftja nnvi"' t; A Hungária Baak IL-T.. Sj/ór/jy Stnt dw gróf v. b. t t etnokteié. ei tajtfil -. özgyiilisin i 20. 8T4. iOT kotoiu n»yottsígbill RO korona = 20 széaalék (tavaly : t2 korona =: 8 üzáialék] outalékot saavázott meg. Egyúttal ax alaptőkét 30-ró! 50 millió koronára emelte. K részvényesek 3: t arányban 1500 koronáéi! n; »ui«x —3l-ig a Hungárin Banknál gyákarflImtják az elővételi jogot. — A Magyar jiltaiáms lágHtlaubafek li-T. igazgatósága nércin> l»-<Te- közgyűlést i'iv egybe, azra< H )•< K.:. in kv az alaptőke Hiti Dtilliá koronára emeltessék, mert a bank vállalatairól, különösen téglagyárainál, rementgrárá-! nél, a Hungária fürdotelepcn és f^-éb úpitdiparaiatl és ittgatlatoaiaj; olya'maitjan l*vő «]M&oce«ek, b'AfkVathtrM., valamin^ a különböio rillnlatok üxemc teteme* tokét igényei. A javaslat saerinl injnden régi részvény után -uu «/ rcs: i>éng 4ouételi joga ajánlható jül a rcszvc'nyrst^nrk, azonkívül minden rtgi öl rrszoény rrfrín keft6 ni rfiszoénri ingyen ét köitttgmentesen. Az ingyen részvényeket a bark a tartalékalap egy récének ar alaptőkéhez való csatolása alipján bocsátja ki. Az igazgatóság egyúttal javasolni fogja, hogy öt-öt darah: 'C>0 K «. r. részvény 1000 K n. é. rész»énnyc vonnssék öt$ze\ é% kérelmezni fogja a tö«>detanSc«n. »l, ' hog>' ezentúl 10 cljrab Ingatlanbank tép: -' ' viny legyen egy tözsrlci kjitéx, \z üÚptőkeemelés kcresztülriicle titán az [KgatInnbai-iU alaptőkéje cs tartalék jai kb., / milliárd koronára fognak emelkedni. K közgyűlés elé térjcMtenáíl 102?. évi mérleg ^2, 13. ". tvtO korona nyer*; öntet föl és ebből részvényenként ÍQQ |o-j r&na (tavaly 50 Kt otxtatfk W'j etéti t ' _ fogja javasol*-., — A „Hermes" magyar általános váltóiiziet r. -t. Igazgalós*(7a elhatározta, hogy az e hen^n ?5-án tartfindá közgyűlésnek jüiasoln; [Ggja az 50 millió korona alaptökének rcszlian pj 500 koinnás részvénkek kibocsí*. >. «: •, • részben a régi részsények névértéké-; nek 500 koroná-rJ loendő egyidejű fp- I iQHiélyegzésc nielleft. ?30 millió Icarouúrá leendő íélernei- ^ -. Ki. iga«»a4iság Szűcs Géza urat, u MiSVa. iltelá-j nos Hitelbank fiumei fióikjáuak. ijjaz. gatóját az intézet ügj'S'ezstö iwzoató- ' jává nevezíc ki. — A Győrffy—Wolf Fémárugyár r -tkőzgyiiláse a 10 millió korona alaptőkéi 10 millió koronára emtltc. Az ö?-/<^ uj részvények 1: 1 arányban a régi lészvé.. nyeseknek ajáultatiial, JÚÍ Í2Ö0 ti át'", folyamon 80 K költsés u, ',.,, < adása VB (. ! Az elővételi jog atárciiu. lMól JS-tg <>J . JJermes" Magyar Attaláno« V&KiaM*. 5