Magyar külpolitika és világgazdaság, 1923 (4. évfolyam, 1-40. szám)

1923 / 8. szám - A utódállamok gazdasági helyzete. Oláhország 1. r

Vasárnap, 1923 február 25. MAGYAR KÜLPOLITIKA Szociális mozgalmak rA római nemzetközi szakszervezeti és a hágai világhjke kongresszus elhitározta, hogy a jövőben a háborúk elbá-ritáiának eszközéül az általános nemzetközi sztrá'kot íocia alkalmazni. Minthogy az amsterdami szakszervezeti internacionálé v-égiehailóbizottsáfia ugy találta, hogv a rémai és hágai határozatok a Ruhr-vidók megszállásának esetére alkalmazandók. Amsterdamba meghívta a bánvaszálüró- és fémmunkás szervezeteket, valamint a második Internacionalenak és a szocialista pártok nemzetközi munkaközösségének képviselőit, hogy a francia imperializmusnak a Ruhrvidékre való betörése ellepi tiltakozás jeléül kim Jndandó egynapos általános nemzetközi sztráik előkészitésének részleteit megbeszél iétk. A megindult tárgyalások szomorú eredménnyel fejeződtek be, amennyiben nyilvánvalóvá lett. hogy a szanszervezeti Internacionaléhoz tartozó különböző országbeli szervezetekben a nemzetközi szolidaritás gondolata nem ól olyan elevenen, mint azt az Internacionálé vezetősége képzelte, amikor megállapította, hogv amiként 1914-ben a német munkásoknak lett volna feladata a saját országuk imperializmusa ellen szót emelni, ugv most a francia és belga munkások kezébe iutott a kezdeményezés kötelessége. A francia és belga munkásszeivezetek képviselői azonban kereszlülvihetetlennek nyilvánitották a sztrájk gondolatát ós annak lovúbbfeileszitését. hivatkozván a -. lazdasági krízisre, munkanélküliségre, valamint a szervezkedés nehézségeire, amelyek megakadályozzák a kellő fellépés lehetőségét. Megállapították, hogy a Ruhrkérdés Franciaország és Belgium közvéleményének szemében ma ugy jelenik meg. mint az adós és hitelező viszonva melyben az adós rosszakaratú éa nem akar fizetni, tehát a hitelező teljes logosultstággal használja azokat az eszközöket, melyek a behajtásra vonatkozólag rendelkezésre állanak. Kifejtették azt. hogy ezidoszerint a francia és belga szociálista propaganda nem elég erős ahhoz, hogy a közvélemény előtt az igazságot felfedje és kénytelai megelégedni azzal, hogv rámutat az erőszakos eszközök arkarmazásának észszerütlen voltára és a békés eszközök utján elérltetö naöyobb eredményekr A tervezett sztrájkra vonatkozó javaslat igv tehát nem került elfogadásra, ehelyett a következő nyilatkozatot adta J az értekezlet: „(Jgynnazt a vétket, melyet a német nagyiparosok a háború meghosszabbitásával elkövettek, most a francia nagyiparosok utánozták, mikor a Ruhr. vidéket kizikmányolási területükké kívánják tcn-. ii. Az 1914. évben a német munkásság öntudata csütörtököt mondván, a francia és belga munkásságot a nacia laljzmus karjaiba hajtotta, viszont ma a francia és beLga munkásság tehetetlensége üzi a német munkásságot a nacionalizmus oldalára. A német munkás ma a nacionalizmus hatása alatt áll és csak a leserösebb iellemüek tudják. magukat e hatás alul mentesíteni. Az egyetlen eszköz, mely 4. német munkásságnak a burzsoáziától való elválasztására alkalmas lenne: az aktiv szolidaritás megnyilatkozása a fraioia és belga munkásság irányából, amely mire elkészültén létrejön, a francia és német nagyiparosok már almást megértve igyekeznek kölcsönösen kihasználni a szénbányákat ás acélműveket'. Az amsterdami tárBval-'sok eredmcnytelenségéről keserűen államtia meg a svájci munkásság kiküldöttje: Cnmm Róbert, hogy,. Ez js baladás az kénytelen bevallani tehetetlenségét. De mi. szocialisták, nem vagyunk siró asszonyok. A tényeknek mesíllapitása révén a következtetéseket le kell vonnunk sbban az irányban, hogv a háború ellen mcqvalósitandó sztrájknak többnek kell lennie, mint cqu konoreszszusi határozatnak. " A nyolcórás munkanap Portugáliában A portugál munkaügyi miniszter legutóbb kiadott rendeletében, Portugália területén, a normális napi munkaidőt nyolc órában állapitolta meg. Ettől a szabálytól azonban bizonyos méltánylást érdemlő esetekben (sürI gös munkák, leltárkészítés stb. ) ki' vételt is engedélyez a rendelet. I A munkaidő betartását az ipari felügyelőségek ellenőrzik. > KÖZGAZDASÁG Az utódállamok gazdasági helyzete Oláhország . 1914. évi helyzettol Menüié^ ai-' lényei I. A régi Oláhország, eltekintve a dobnidsai résztől, nemcsak politikai, hanem földrajzi fogalom is volt, A Kárpátok hó-koszoruzta bérce, az alsó Duna és a Pnrüh, term szeles határokkal veitek körül és stratégiailag is elsőrendű védelmet adtak. Akik az uj Oláhországot pénzzel, vesztegetéssel, árulással s más balkáni eszközzel kifaragták, mohó hatalmi étvágyukban sem emberi, sem isteni, sem természeti törvényekre nem voltak tekintetteL Annak határait ugy szabták meg, nrntha legalább az o'áhok hódították volna meg a világot és illő. hogy minden győzelem kelyhét ők ürítsék, kj, mert az rfáSi hirtiarsonák szerint Na* poleon dicsősége az övékhez képest semmi sem volt. Mert hiszen OlálKirszág- mindenkit cserbenhagyott, rkivel valamely szerződést kötött — ha *öbbet isérö akadt. A történelem kereke forgandó s Franciaország meg rhtti még az időt, amikor ö ellene száll síkra — mivel több iglérő akad. Besszarábia e'rablása örök bosszú az oroszok szemében. A nemzetköziség után mindenhol nagy és erős nemzeti fölbuzdulás szokott bekövetkezni és ez Oroszországban is elmaradhatatlan. Ettől retteg állandóan a máról holnapra élő és az a'ső Dumánál rabló államot alapító oláh. A Kárpálok oly fallal választják el Erdélyt és a többi magyar területeket, mely nemcsak földrajzi, de kulturális és történelmi tekintetben sobasem omolhat le. Európa történetét ismerve, nagyon rövid ideig tartott az az idő mindig, nrdőn Erdélyt, mint fö'drajz egységet, a Kánpátoklól délre cső területről uraltál-. A török hatalom, melynek a mai Oláhország ámyélia sem lehet, Erdélyt nem hódította meg, hanem kompromisszumokkal egyezett meg véle, mert annak délről va'ó megtartása sokkal több vvráldozatba kerül', mjnt amit Törökország kockáztathatott — pedig katonai szempontból más hatalmassá** volt. Dcbrudsába előretolt oláh határ csak a végső kényszerűség eltűréséből van. Viszont Szerbia fel'; '; ma. hogv az ol'3b királyleány szemé' " ín a szerb-k f'ővóros. 'ba becsem ík a trójai falovat, azt N' szik, hogy a szerbek vakok és nem látják, hogy az o'úbok azon mesterkednek, hogy a Szerbia keleti részén levő oláh előőrsöket levezessék a Moraváig — amint szerelnék határukat a Tiszáig kitolni. Ennyi föl "rajzi lebc tet'en-. ég. ennyi éétbevásó nemzsli. vallási és később kifejtendő gazdasápi ellentét a mai Oláhorsző-rot nemzetiségileg és politikailag és ebből kifolyólag gazdnső', nftg állandóan lázas állapotban tartják s hiába a beteg arcán a festék és más kéndőzószer. a kü'ío'd gazdasági szakférfiai, mint orvosok, napról-napra mindjobban megállapítják, hogy Oláhország Btfyos. de inkább végleges gazdasápi krízisben Úgynevezett győztes állam, melynek pénzének nem zuhanni, hanem állandóan emelkedni kellene. Az uj odacsa tolások révén mezőgazdasága hatalmas mértékben emelkedett, illetőleg emelkedni kellett volna, aminek az ellenkezője történt Besszarábia állandó fölvonulási terület Ily hadműveleti terület gazdasági müve-ése csak másodrendű. A régi birtokosok kiüldözése a gazdaságok* pusztulását vonla maga után. A régi Oláhország azelőtt sem termelt annyit, amelyből egy nagyhatalmi ábrándokban élő ország fékevesztett pazarlással fölépített költségvetése fedezhető lett volna. A baBíáni korrurpció csimaborasszóján a verseny küllföldi lehetősége megszűnik vagy bizonytalan, mert, mig a hajó vagy a vonat el nem hagyja az oláh határt, addig a kereskedő nem tehet koamVy számítást az üzletre, nem is szórva arról, hogy ugy a külföldi, mint a belföldi, ha pénze van, az életével játszik. Ily körü'mények közt hiába a gazdasági termelés, a kivitel távolról sem felel meg annak, ami lehetne. Erdélyben és a többi magyar területeken a magyar és szász mintabirtdkakat fölosztották, pásztoroknak, vándorló oláh cigányoknak, akik a maguk mesterségében elsőrangú erői lehettek az oláh államnak, de mint földművesek a régti gazdák közt utolsók sem lehettek. A termés hozamában mindenből visszaesés, mely sok helyen 50 százaléknál is nagyobb, természetes, hogy az uj tulajdonos, ha m'-; küzködik is. nem a'álja meg a számítását és az uj exisztenciák is elégedetlenek. A régi, hires állatállomány nagyrésze puszfu'óban van. Mezőhegyesről, Hódmezővásárhelyről és az erdéíyi mintate'epekröl elrablott állatok efryrésze a nagy politikusok istáO'óiban várja szomorú kimúlását. A fajok nemesitéfével ki törőd'k, hiszen az otáihnál a marha — marha. a birka — birka, természetes, hogv ezen a téren is nagy a visszaesés, mert a régi ma. Tvar terü'etek állategészségügyi gondos intézkedéseit nincs szakember, aki érvényben tartassa, de hiszen az oláh nem hogv állatát, hanem még magiái sem kezelteti orvossal, csak kuruzs'ókkal s igy termr-zeíes, hogy a régi, h'res állatteny'-zt'rből elmaradó hozadék mindinkább s mindinkább érezhetőbbé válik, ami szntén egvik baja az oláh gazdasági összcom'ás fe''é vezet-ö útnak. A régi OUhoTszág hata'mas petroIeumforrásai nagy nemzeti kincset képviseltek. Okos és nemzeti érdeket képviselő gazdálkodás mellett hata'mas jövede'mi forrásul szolgált vofca, de mint ezt ls a vezető politikusok jól megfizetett angol és francia érdekközösségei nacionalizálták. Macken" een kivonuló* csapatai az újra megnyitott petroleumfcrrásckat épségben hagyták ott az oláhoknak. A sóbányászat az erdélyi területek megszállásával hatalmas yersenytársat nyert, vi* szont a kirendeli kormánybiztosok, katonák, sigurancia, vasutasok és az elösdiek egész hada gondoskodik arról, bog. v az erdélyi bányák távoíráj sem 'egyéneik vemenykópesek. A súrmáíi vjtáEbjrü gázkutak kiaknázna csak visszafelé fejlődőit, dacára, hogy az oláh rablástól nigy ewtendó telt A. A zsi. vu. gyi hatamas széivbányáazat m£o1Lcsak 50 MázaI*"*á annak, imi 1913 tran vo't s sztn-éfi ugyanez * helyzet az aninai müveknél is. A gazdag vasérctelepek sem mutatnak más képet, mert mey. elelő szai; em. er hiányában mindenhol a visszaesés vagy a síagnálás ver gyökeret. Term^ze; ?:.. hogy az ipar éltető elemet [bápező va?. és szénbáns'ászat visszafej ődése a gazdasági élet egész vérkeringiseben a betegségi jelenségek léglóját okozza, amely Oláhország gazdasási és igy politikai életében is jelentkező. A Jjánya%állalatok nacionalizálása semmi tekintetben sem vitte előre Olíbország bányászatát, hanem csak arra volt jó. hsgv egy csomó befolyásos politikumnak katonának, munka nélkül busás jövedelmet biztosítson. Az Erdélybc-n levő iparvállalatoknál is ez a helyzet. A régi Oláhország ipari tekintetben Er-. dély mel'ett szóba sem jöhet. Viszont' az erd'ilyi ipar raagj-ar ura'lom alatti fejlettségét előrelátó és céltudatos ipan-édelmi politikának köszönhette. Mivel ilyesmi Olábországban nincs/ mert aki az illetékeseket megfizeti, hiába van rá száz tilalom, eláraszthatja az országot olyan iparcikkel, amilyennel akarja, ily körülmények közt az ipartelep ki van szolgáltaival' az adminisztráció és a hatalmon levők' kényének, normális kalkuláció lehete*-1 len s igy csak oly üzletek lehetségesek, melyek esetleg nagyon sokat hoznak, de valószinü. hogy mindent visznek. Az oláh megszállás után egyesek, akik értettek az oláhországi rendezerrel \ való műnkhöz, több uj ipari alakítást eszközöltek, abban a reményben, hogy i a baksisi rendszerrel könnyen boldogu látatnak az uj államalakulatban. 1 Azonban lassankint belátták, hogy re-' menyeikben csalódtak. Az állandóan változó hatósági vezetők, kezdve az utolsó rendőrtől föl a vármegyei pre-' fektusig, mimszterig, oV összegekel I emészitenek foL melyek az áru árát hata'mas mértékben ugy fölveri, hogy a belföldön termelt portéka képte'en versenyezni a horribilis állami és sok mindenf-Ce zsebvámmal terhelten a beözönlő külföldi áruval t igy lasBankint bekövetkezik a stagnálció. mely' a nagy fogyasztás meneti a termeles minden téren való visszaesésével járván, elvezeti az országot a gazdaság! megrázkódtatáshoz,, de valószinüleg az összeomláshoz. Erdély bérceit borító hatalmas erdőségek puszt tása minden terv nélkül ál-, landóan folyik. Ki törődik az erdőtörvény rendelkezéséivel, hogy a kürtölt erdőt uira kell telepileni: törvény nincs, hanem fő a zseb. hogy az mennél jobban megteljen. Pedig ennek következményei beláthatatlanok, mert rablógazdálkodás mellett könynyen bekövetkezhet a Kárpátok el- • karsztosodása, ami a klímának megláltozásával az aszály föllépésével jár. » Valami megmagyarázhatatlan 'mohó-1 ság az, amivel az oláhok az wfdélyi 1 terület elmozdítható kincseit elszállif-, ják. mintha ők maguk is treznék, hogy a mai nagy dicsőség soká nem tarthat. Ezt az állanitot igen jól jellemzi az a speciális oláh közmondás: , Lopj és szal-adjl" A Magyar Fém- ésLámpaáru-gyár R. -T. közgyűlése a 48, 000. 000 K alaptökének 10. 000 darab uj, az 1923. ! évi osztalékra jogosult 1000 K név-' értékű részvény kibocsátása és a régi részvények 600 K névértékének 1000 koronára való felbélyegzése által 120 000. 000 koronára való felemelését határozta el. Valamennyi nj részvény 2: 1 arányban a részvényeseknek ajánü tátik fel és az elővételi jog március i 2-ig bezárólag darabonként 10. 800 K lefizetése mellett a Magyar Általánoi! Hitelbanknál gyakorolható. ! Laptulajdonos: Magyar Külpolitika lapkiadó yalUMrj kor ilven együttes elhatározásból eredő nyilatkozat kiadása sem vált lehetővé. A nyilatkozat jelentőségét méa sem Bzabnd túlbecsülni akkor, ha a felesleges illúzióktól meg akarjuk magunkat kimélni. A nyilatkozat nem harci felhívás. Beismerése a fennálló nehézségeknek, megállapítása annak, hogv a győztes kapitalizmus mai hatalma mellett nem lehet a tömegeket mozgásba hozni. Az amsterdami kséilct sorsa hasonló a komim is ta Internacionálé felhívásának sorsához, amely ugy Német-, mint Franciaországban szintén kudarccal járt. Valóban szomorú, hegy a munkásosztály éppen a háborús veszélv és az európai gazdasági cM szétziláltsásánafk pillanatában 5 Az amsterdami szakszervezeti Internationale békepolitikájának kudarca