Magyar külpolitika és világgazdaság, 1923 (4. évfolyam, 1-40. szám)

1923 / 8. szám - A tuniszi kérdés és a fasizmus - Pártharcok a délszláv államban. Felbomlott a magyarság és Belgrád paktuma

Vasárnap, 1923 február 29. ,., Magyar Külpolitika Pártharcok a délszláv államban Teljessé vált a szakitás Pasics és Protics között - Rádics választási kiáltványa Fe bomlott a magyarság és Belgrád paktuma A tuniszi kérdés és a fasizmus A. választási -idő háromnegyed része ellet. Húrom hét múlva tép aí urnák elé a délszláv kttá. ysug népe, boéjf1 dün sün a kérdésről, fen artaáddnat véli-e a vidovdúni aeliotm. '. nv szélső centtalzmusjt, vagy szűkségc-n. k tüTljü-e az a -kőtmány revízióját Ez az itt V l. igos. in fe-tei. kérdés a dtl« "v pártok fejlántor tó prcgrammziirzayarában s a Pártok nyüt és tr-kos belső küzi. e mer. ek áttckinthelelkn sa/WO*kében i-n kompká. ttá Uz és épen azért általánossá kezd lenni az a nis hoSy a vá. aszták verdikluma nem lesz e éggé határozott, lsnlét lá€, cruk lese a poatikai ezermestereknek. Az öreg Pasics Hatr*n. *0 fi-n határozott lépést tett a fogalmak tisztázása felé, Be-grádi pr<^»mmJwsz«diaiKU niir. d-n kertelés és minden íentartus nélkül sznt val ón a vldovdáni a-k-tniáhy metélt Eted, nSS uttsz k, teljessé va. i szele tá. a Pro. iccsal. Már eldzö. 'eg töröltette Prc. tlc-. ot a krus-váci rediká. ls lis. a é-éröl s most a kél radikális vezér k. mjlot ná kül támadja egymást. E pirtbomlással incsssünt ann-k leh&úség-;, hogy a rad. Mtsok és kisebb szélvc-é-jek roábSíBWt kapjanak. Protcsék -e. £ycn mtjuk sem számiénak iO—15 mandátumnál többre 312 közül, de Pasicsék sem remélhetnek KS*w 80—100 mamdáVűDHmál. Erre nézve érdekes bizcnyüík a Tribun* emui nasicsianus lap ankétja a választások előrelátható eredményéről. A jósol yatók majdnem klzárú. ag Pas. cs h veiből kerülnek ki s abszolút többséget eddi, ' Senki sem igén neki, a legtöi; b vélemény a mandé-tumok harmada és negyede között mozog. Baj van Radics kis szöveiségeseivcl te. A dzsemé Jettel köiölt paktum e. len a macedo-muzu-mánck közölt moz-alom; nuult meg, ugy hogy ellenzéki macedo-mazn mán képvise. ökre is van kilátás. A bo-ayák-muzulaiáncik kormánypárti s-árr. yánik k: átisai minimál sak. Szlovéniában a radlkál sok n. m számtanak egy-két mandátumnál többre, ezért az o tani nemetekkel és Suslersicscsel egyezkedne!*. A németekkel eddig nem tudt. ik megegyezni, bár Sokféle engedményt he. yeztek nekik kilátásba a szlovének nagy megrökönyödésére, de Sust Tsicsc*e! kész a paktum. Susters. cs és Paslcs mint szövetségesek! Pár éve a bolondok házába v ti k volna azt, aki ezi tehetségesnek ironcta volna A Korosec e-leni kllz-ösgyü'öle: — Korosec volt az. aki a vikigháboru derekán eddigi vezére, Susíersics C" en p^rtet ütőit és a szlovén néppárt vezetéséből kL-uk'otta — B szövetség alapja. Suétemies pirtr. g táctóját B-lgrád finanszírozza, de vérmes reményeket bajos e szőve'séghez fü'*rn.. A Vojvodinái. -n a Lunyevácak'kal vígle- meghiu-ultak a tárgyalásai;. A románokká. s„-m slkerU-tek, a tótok •pedig Újvidéken cná. ló listájukkal Proticsot támogatják. A Német Pári-ot sem lehetett szövetségre bírni, de m'nden jel arra neutet, hogy e párt képv. selői nem fognak ftslgbádban eröeebb ellenzéki poii. lkát fojytaini. A pánszeibek és a pánsermánok egye őre megértik egymást. Legérdekesebb Pasícs tls a Magyar Párt szövetséginek íe'. !>orn; ása. A Magyar Párt vezérlOblzo t február ll«iM ülése mígá. aplto-ta, hngy a fcórittáhy nom teljes tett; a paktum feltéteM-t, azaz nem gondoskodott róla, hogy íz edd 3 különböző ürügyek aiutt a választók bcziil kizárt, de, a paktum abpjin január 6—31. k-zö t a választói jegyzékekbe fe. velt magyarok e vá'. aczt. '. -okon szav zati jogukat gj-ckoroU ássák. A kormány tü: e. ho-, ry a választókat ös zehó bieo'tsígjk kül'önfú-e neb'Zségeket f.; i:. rd'. ts n<k a ma. gyarnk utcába és hagy la, hogy egye; bíróságok az alkotmány viiá-403 ren: e'•. I*késéseivel ellentííáen ú'mc;; hogy a mostirt' válasziú^oiion CÍ: !: i. zaKnzhatnak, ak: k már január c-ika eWt; ^el voltak véve a választói közé. Ehalározaíziá Szabadkán esyeclül tizenöt. ezci nusyai . 1 >,. i 11 e». A\ -HUgyar Párt ezéri a paiktuinot fel'bcuitoitnak ny ivánitja és mcgíonto. ván azt, hogy magvar válasz é a kormány ez tfjjárása m att o. yan kevés vun, hogy ^gy-kót mandá uninál a matyarsag tébL t nem szere.:. ictne, ami a magyar, súy aranyat uz áLlamban hamis színben lüntetné fel, kimondja e vá aszíásra a passzivitást. A párt ezt egy kiáltványban tutiutia a magyarsággal. Sokan vo. tak a V ojvedinaban, alkik he. yteleni t. t'. ók a magyaa-szerb paktumot. Ezek most triumfájnaik. Ped. g nincs igazuk. A paktummal a he-yzet rosszabb nem lett hiszen e né.. ül is c*ok a január ö-ika e'őtt felvett választók szavazhattuk volna, sőt azzal joLb le t, hogy a szei'b bíróságok ugyüiukkor, mikor kimondtáik azt, hogy a január 6-'ka után felvett mabjür választók most m-g n: m szavazhatnak, kiejeze ten eUsmeitSk, hogy a Iciköze ebbi vá-aszláscn már ezek is szavazhatnak. Ez a pa-tum nélki'u nem történt votoa meg. Ami a Passzivitást illeti, ennek c*>lraveaeto vo-ta feöl lehet vi atkozn. Protxsók máris kisérlcieznck a magyar váiasziókkal és n-m látszik az sem kzártn. k, hogy a radiLái. s listán is fognak szerepelni niayyaa- je. ö. tok. A magyar-szerb paktum sersa is azt a tétek b. zonytja: magyarok, svábok és bunyevácck külön-külön kevésre mennek Be gráddal szemben, együtt győzni fognak. Miután OIŐTC átnató, hogy Pasicsnak ntm lesz abszolút többségié, uj koaliciónjJi kell alakú. ma. A vidovdán, alkotmány melleit való valiomús után a kOze jövőben lehetetlen lesz 1-as cs együttműködése a iegmérsókei'ebb revizionistákkal is, tchat Pribicsev. csciel kell koalícióba lépnie. A demokratapárt egysége ug: n nem bom. ott fel, de ez csak takt. ka kérdése, mert a L>avncvics és Pribicsevics közötti e-lentélok semmit nem enyhü. tek, söt foly. Ion uj;. bb összeütközések vannak a szélső centralisták és a kongressz s'ák között. Ha Pribesevlcsnek sikerül híveit nagvobb számmai behoznia, a párt bom ása és egy uj koal ció megatakulása valószínűnek látszik. Pribicsevxs kikitásai ugjan épen nem jók, Horváíországban, Likát kivéve, egészen kicsúszott lába aiól a talaj, Sz ővén ában pártjának idősebb és tekintélyesebb tagjai elhagyták és Nemieti Haladó Párt néven uj párlot ahk'toltak és a szerb részeken is kevés a hiíve, de 6 renoVkezik egy csomó fele őtlen terrorcsapa'. ta', molyek romboló fellépésükké] sokakat megfé cmlitenek és a demokratapárt egysége mellett nem ejy hivét stkerült a davldctvlcsianus listákra cöeínpéöznle. A dílszi-áv választási mozgalmak e?yik leg-érdekesebb mozz^nala a horvát nemzeti pártok kü;: dclme. A jogpárt és Rádics szakítása vés'. e-. 'ei. A jogpárt egyedül megy bele a küzdelembe és bízik benne, hogy a mai háromnál tö'A mandáluma 'erz. A Horvát Egyesülés, a bosnyák füldm ves párt és a Korosec vezetése alatt álló horvát néppárt szerellek volna Radicsékkal közös listát á'ltani, meiyhez a jogpárt is csatlakozod vo na. Az egyeduralomra törő Rádics azonban D-. rtjávai kimondatta, hegv monarOhis: a ée uri pártokkal nem szőve kezik. Ene a bosnyák földmivcspirt, a horvát néppárt é? az u. n. Függetéen horvá munkálok csopo. tja Bo. /. n ál. an és Da. má. ciirluan szövetséget kötettek és E?ye'ertö Horvátok niévén közös listáÍTat állítanak, fölvévén a kü,: Btet Pádícscsal is. A Krrvát E' vesii évek Rírli-s felajánlotta az egyik zág. á^i mandátumot az cetre, ha a párt je Öltje, Lc kovics, köztársasjjjj p; e;. !raromal lé fel s hajlandón: k nyilr.: tí r. megyében türm a Horvát Egyesü és Kiilon hatájái A p&rt n; -,. ": an lekiníct1'c'l arra a bánásmódra, we: Len Rádics 1 rgkőzolebb' ísövelségesét a bosnyáik füldmüvespártot részcilteíte es mert nem akarja a felelősséget vállalni azért a horvát politikáért, melyet Rád cs a kise-bb horvát pártok figyelembevétele nélkül egyedül óhajt irány ttni, kimondta, hogy egyá-talán nem áji. t jelül'ekct és felhívta hivelt, támogassálk mindenütt Rádicsot. A Horvát Egyesülés visszavonulásából n jogpártnak és a horvát demokratáknak is hasznuk l?sz, mert a horvát inteUgencia kezd jól lakni Rádics paraszdiklaturájáva'. Rádics közzétette páréja üstéit s a liitaveze'ök, kivüle és Dosen volt képvls/e'őn kívül, m nd parasztok. A dalmát pár'viszonyok alakulása miatt Trumbics mandátuma b zonyte. lanná vált s miik'or néhányan abban a hltb-. Ti, hogy Trumbics megválasztása általános hoTvát trdtk. Rá<l>cshoz fordu tak, tegye lehetővé Trumibcs megválasztását, Rádics a kjérelemet goronv )án visszautasította. Rádics választási kiáltványa az önillo horvát ábamiság elvi alapján áll, \z 1918 október 29-iki szábon határo. ratra, az 1919 tavaszán VVilsondioz inlézett pel. cióra és az 1920 november 28- ki yáiasziásokra mint plobisci. tumra hivatkozva, a né^ek önrendelkezési jógám követe. ! a horvát paraszt köztársasijot. E pregrammot számúlan variációval már igen, sokat hallotts a 'deje vo °a. ha a válaseetásoknaü Radicsra e. örel. ltható'. ag kelvezí kimenetele u!án végre-valahára hozzí fogna a progr^mm megvalós tásáiicz EnéUül. a mult őszi ertraturok után nem sol; ál<; lelhet már orránál fogvi vez. tni a horvát nemzetet. Kü. ón diplomáciai Baedeckerekre volna szükség, amelynek segitségóvel a kiváló békemű követkczléhcn e őállott kérdések tömkelegében eligazodhatnémk. Vannak iül minden rendű és rangú problémák különféle mel-ckhajtásokkal. A föprob-éanák súlyos zevarokat okoznak és állandóan aktuá isak. a meilékkórdések eselleg kései kriz. sek magvát hordozzák méhüki/en s ma móg nem annyira szembcöiiőik. A dplomáciai tudomány skalulyázói az u dibiak közé soroliiaLják a tuniszi kérdést is, noha nem béketermék s nem valószínű, hogy egyhamar kiéleződnék. A lunlszi kérdés régebbi keletű, öszszeíiigg az olasz kivándorlássá1, amely hossziu időn át a frencia gyarmat, ál tálában Észak-Aírka felé irányult. Nyilván céltudatosan irányított kiván. dcrlási mozgalom voli ez. aminthogy Olaszországnak mmden időben meg voit a mata nemzeti kivándorlási programmja. Ugyanabban az időben kezdeLt aktuális lenni a tripoliszi kérdés, mig a tuniszi proiléma a Kanlmgo éa Munuba-alíérral jutott e öt érbe. A L'Europa tiouvellc, amely szívesen uyi. ik meg balsevÍLía megn. V' atkozások e-őtt is. nemrég hosszabb cikkben idézi fel a tuniszi kérdés anteaktáit, amelyeknek eredetét a,. panKa ismernek tulajdonítja. A kiinduló pont maga i-i hibás, de menthető, Egy íul8zaporcdó megifjodott állam népfölöslegét részben egy nem szaporodó népességű ál am köeeli gyarmataira vezette le s ezzel te. Tnészelszerüen féllékenységet teremlett. Vollak már akkor is hevesvérű ifjak, a fasislák e Öfulárai, akik a Földiliözi-tengert „maré nosiro"-nak nevezték, sőt felujitotlák a „De'enda Carthego" jelszavát. így Idomult ki a tuniszi kérdés, t&bit apró, he'-yi jellejü incidenssel kisérve. A v lág'háí>oru ala't a mire nosfro 6zükebbre szorult, m. 'ir csak az Adriát, a more amaro-t je ente-te. Tunisz problémája csak a iasizmus ura ómra jutásával merült föl, Mussolini ugyanis egy inle. -n'juban a Franciaország és Itál a köst függőben levő, tehát rendezendő kérdések közt em i'eíle fö'. Ez adott a'^'-mat arra. ho?y P. au^ Biuzon az említet) francia folyóirat hasábja n két iíten is foglalkozzék a fasizmus és a tuniszi probléma relációjával. iA cikkíró idegesságét növelte a Popolo d'Halia ti az Idea Xazionale néhány közleménye és az a körülmény, hogy Fcdcizoni, mint gyarmalügyi min sz'-er szerepel Mussolini kabinetiében. Brueon a háborúéiőtti asplrAciókffl mre talál mentégét. Természelcsen Németország a bflnB*. Konstanlinápolyban intrigált. kacérkodott a pánielamizmussal és összeVűtte'éiLcn volt Afrika titkos hatalní val, el-űsorian a nrSé'-szenussziaka. az At'asz-hegység törzseivel, a • c cl és Xefudzsa l. aneli'. áival. Néetors !ig a Szöfetségd kötelék révén re te oz o'asz kalan'záló po itik. it Franciaország északnfrikial birtokai i'elé. De jött a háború és,, a laíin nővér" loyál san és önként beismerte tévedését. Lehetetlen, hogy a vérrel 1 pecsételt frigy — mondja Bruzon — eiemer legyen, mégis mesa; lapu bizonyos jelenségeket, amik szerencsétienségre erre vallanak. A veui. migJiai inciáen^ek és Sjotza eimozdiiása l?) szerinte az ilyen je ek közé tartóznak, (Tájékozatlanságára jeÜenuő Sforza távozásának íölhánytorgatása. Tudvalevően Sforza maga erőltette tölmentését. ) Vannak homályosabb panaszai is a tuniszi prorlemával kapcsolatban a fasúziák e-len. Dino Frandi fasiszta vezér meglátogatta kivándorolt honfitársait a francia gyarmatokban s jelezték, hogy ezentúl szorosabbra fűzik a kapcsolatot az anyaország s az emigráltak közt. Bruzon ugy értesül, hogy képviselőt is akarnak küldeni a Montécitoriora, mintha csak olasz területről volna szó. „Franciaország kivételes privilégiumokat biztosított a gyarmatokon élő olaszoknak, az 1896-iki Hanotaux-Torniellí-féh egyezményben messzemenő engedményeket tett Olaszország részére. Ezeken lul nem mehet, mivel magát a fennhatóságot veszélyeztetné. Mussolini, ugiy látszik, uj látószögből nézi a kérdést, mivel kijelentelte, hogy Itália arra kéri Franciaországot, folytasson gyarmatditati Überá-is politikát és ne akarjon mindenáron franc'ásitani. " Az o asz miniszterelnök e nyilatkozatot a lausannei konferencia alkalmával'francia újságírók e'őtt tette és Bruzon szerfölött zokon veszi. Itt többé már nem is azon folyik a vita — mondja —, hogy mik Franciaország jogai, hanem egyszerűen k'dolgozzák az olaszok külön alkotmányát a gyarmatokban és nem ismerik el, hogy időének volnának. Mindamellett reméli, hogy győzni fog „a latin bölcsesség" és a fasiszták nem törekednek kiélezni a problémát, ami megzavarhatná a francia-olasz barátságos viszonyt és különben «em valósitható meg. Különlen is az idén tecrelőször megy végbe választás Tuniszban és szentül meg van róla győződve, hogy a választók Ui nyomó többségének akarata Franciaországi és pedig A-fzdróan Franciaország égisze mellett nyilatkozik meg. Ezzel a próféciával zárul a heveshangu eszmefuttatás. ÍA tuniszi probléma ma: kuriózum. Ho'nap is az lesz. A jövőben? A jövőbe nem láthatunk s a jóslások terére nem követjük Bruzont A szakszervezeti és szövetkezeti Internationalék együttműködése Az amsterdami szakszervezeti Internationale által a mult év decemberében összehívott hágai világbékekongresszus alkalmával a szakszervezeti Internationale és a szövetkezeti Internationale végrehajtóbizoltságai együttes ölést tartottak, amelyen elhatározták, hogy a jövőben szorosabb kapcsolattal fogják a két Internationale munkáját összefűzni és a két mozgalom közös kérdéseit ezentúl minden hat hónapban tartandó közös összejövetelen beszélik meg. Ennek az egvüttmüköde'snek megszervezésére és a jövő munkaterveinek elkészítésére négytagú bizottságot küldöttek kL.