Magyar külpolitika és világgazdaság, 1923 (4. évfolyam, 1-40. szám)

1923 / 8. szám - A tuniszi kérdés és a fasizmus - Pártharcok a délszláv államban. Felbomlott a magyarság és Belgrád paktuma

Vasárnap, 1923 február 29. ,., Magyar Külpolitika Pártharcok a délszláv államban Teljessé vált a szakitás Pasics és Protics között - Rádics választási kiáltványa Fe bomlott a magyarság és Belgrád paktuma A tuniszi kérdés és a fasizmus A. választási -idő háromnegyed része ellet. Húrom hét múlva tép aí urnák elé a délszláv kttá. ysug népe, boéjf1 dün sün a kérdésről, fen artaáddnat véli-e a vidovdúni aeliotm. '. nv szélső centtalzmusjt, vagy szűkségc-n. k tüTljü-e az a -kőtmány revízióját Ez az itt V l. igos. in fe-tei. kérdés a dtl« "v pártok fejlántor tó prcgrammziirzaya­rában s a Pártok nyüt és tr-kos belső küzi. e mer. ek áttckinthelelkn sa/WO*­kében i-n kompká. ttá Uz és épen azért általánossá kezd lenni az a nis hoSy a vá. aszták verdikluma nem lesz e éggé határozott, lsnlét lá€, cruk lese a poatikai ezermestereknek. Az öreg Pasics Hatr*n. *0 fi-n hatá­rozott lépést tett a fogalmak tisztázása felé, Be-grádi pr<^»mmJwsz«diaiKU niir. d-n kertelés és minden íentartus nélkül sznt val ón a vldovdáni a-k-t­niáhy metélt Eted, nSS uttsz k, tel­jessé va. i szele tá. a Pro. iccsal. Már eld­zö. 'eg töröltette Prc. tlc-. ot a krus-váci rediká. ls lis. a é-éröl s most a kél radi­kális vezér k. mjlot ná kül támadja egy­mást. E pirtbomlással incsssünt ann-k leh&úség-;, hogy a rad. Mtsok és kisebb szélvc-é-jek roábSíBWt kapjanak. Pro­tcsék -e. £ycn mtjuk sem számiénak iO—15 mandátumnál többre 312 közül, de Pasicsék sem remélhetnek KS*w 80—100 mamdáVűDHmál. Erre nézve ér­dekes bizcnyüík a Tribun* emui nasicsianus lap ankétja a választások előrelátható eredményéről. A jósol ya­tók majdnem klzárú. ag Pas. cs h veiből kerülnek ki s abszolút többséget eddi, ' Senki sem igén neki, a legtöi; b véle­mény a mandé-tumok harmada és ne­gyede között mozog. Baj van Radics kis szöveiségeseivcl te. A dzsemé Jettel köiölt paktum e. len a macedo-muzu-mánck közölt moz-a­lom; nuult meg, ugy hogy ellenzéki macedo-mazn mán képvise. ökre is van kilátás. A bo-ayák-muzulaiáncik kor­mánypárti s-árr. yánik k: átisai mini­mál sak. Szlovéniában a radlkál sok n. m számtanak egy-két mandátumnál többre, ezért az o tani nemetekkel és Suslersicscsel egyezkedne!*. A németek­kel eddig nem tudt. ik megegyezni, bár Sokféle engedményt he. yeztek nekik kilátásba a szlovének nagy megrökö­nyödésére, de Sust Tsicsc*e! kész a pak­tum. Susters. cs és Paslcs mint szövet­ségesek! Pár éve a bolondok házába v ti k volna azt, aki ezi tehetségesnek ironcta volna A Korosec e-leni kllz-ös­gyü'öle: — Korosec volt az. aki a vi­kigháboru derekán eddigi vezére, Sus­íersics C" en p^rtet ütőit és a szlovén néppárt vezetéséből kL-uk'otta — B szövetség alapja. Suétemies pirtr. g tá­ctóját B-lgrád finanszírozza, de vérmes reményeket bajos e szőve'séghez fü'*rn.. A Vojvodinái. -n a Lunyevácak'kal vígle- meghiu-ultak a tárgyalásai;. A románokká. s„-m slkerU-tek, a tótok •pedig Újvidéken cná. ló listájukkal Pro­ticsot támogatják. A Német Pári-ot sem lehetett szövetségre bírni, de m'nden jel arra neutet, hogy e párt képv. selői nem fognak ftslgbádban eröeebb ellen­zéki poii. lkát fojytaini. A pánszeibek és a pánsermánok egye őre megértik egymást. Legérdekesebb Pasícs tls a Magyar Párt szövetséginek íe'. !>orn; ása. A Magyar Párt vezérlOblzo t február ll«iM ülése mígá. aplto-ta, hngy a fcórittáhy nom teljes tett; a pak­tum feltéteM-t, azaz nem gondoskodott róla, hogy íz edd 3 különböző ürügyek aiutt a választók bcziil kizárt, de, a paktum abpjin január 6—31. k-zö t a választói jegyzékekbe fe. velt magya­rok e vá'. aczt. '. -okon szav zati jogukat gj-ckoroU ássák. A kormány tü: e. ho-, ry a választókat ös zehó bieo'tsígjk kü­l'önfú-e neb'Zségeket f.; i:. rd'. ts n<k a ma. gyarnk utcába és hagy la, hogy egye; bíróságok az alkotmány viiá-403 ren: e'•. I*késéseivel ellentííáen ú'mc;; hogy a mostirt' válasziú^oiion CÍ: !: i. za­Knzhatnak, ak: k már január c-ika eWt; ^el voltak véve a választói közé. Eha­lározaíziá Szabadkán esyeclül tizenöt. ezci nusyai . 1 >,. i 11 e». A\ -HU­gyar Párt ezéri a paiktuinot fel'bcuitoit­nak ny ivánitja és mcgíonto. ván azt, hogy magvar válasz é a kormány ez tfjjárása m att o. yan kevés vun, hogy ^gy-kót mandá uninál a matyarsag tébL t nem szere.:. ictne, ami a magyar, súy aranyat uz áLlamban hamis szín­ben lüntetné fel, kimondja e vá asz­íásra a passzivitást. A párt ezt egy ki­áltványban tutiutia a magyarsággal. Sokan vo. tak a V ojvedinaban, alkik he. yteleni t. t'. ók a magyaa-szerb paktu­mot. Ezek most triumfájnaik. Ped. g nincs igazuk. A paktummal a he-yzet rosszabb nem lett hiszen e né.. ül is c*ok a január ö-ika e'őtt felvett vá­lasztók szavazhattuk volna, sőt azzal joLb le t, hogy a szei'b bíróságok ugyüiukkor, mikor kimondtáik azt, hogy a január 6-'ka után felvett ma­bjür választók most m-g n: m szavaz­hatnak, kiejeze ten eUsmeitSk, hogy a Iciköze ebbi vá-aszláscn már ezek is szavazhatnak. Ez a pa-tum nélki'u nem történt votoa meg. Ami a Passzivitást illeti, ennek c*>lraveaeto vo-ta feöl lehet vi atkozn. Protxsók máris kisér­lcieznck a magyar váiasziókkal és n-m látszik az sem kzártn. k, hogy a radi­Lái. s listán is fognak szerepelni nia­yyaa- je. ö. tok. A magyar-szerb paktum sersa is azt a tétek b. zonytja: magya­rok, svábok és bunyevácck külön-külön kevésre mennek Be gráddal szemben, együtt győzni fognak. Miután OIŐTC átnató, hogy Pasicsnak ntm lesz abszolút többségié, uj koali­ciónjJi kell alakú. ma. A vidovdán, al­kotmány melleit való valiomús után a kOze jövőben lehetetlen lesz 1-as cs együttműködése a iegmérsókei'ebb re­vizionistákkal is, tchat Pribicsev. csciel kell koalícióba lépnie. A demokrata­párt egysége ug: n nem bom. ott fel, de ez csak takt. ka kérdése, mert a L>a­vncvics és Pribicsevics közötti e-len­télok semmit nem enyhü. tek, söt foly. Ion uj;. bb összeütközések vannak a szélső centralisták és a kongressz s'ák között. Ha Pribesevlcsnek sikerül hí­veit nagvobb számmai behoznia, a párt bom ása és egy uj koal ció megataku­lása valószínűnek látszik. Pribicsevxs kikitásai ugjan épen nem jók, Horváí­országban, Likát kivéve, egészen ki­csúszott lába aiól a talaj, Sz ővén ában pártjának idősebb és tekintélyesebb tagjai elhagyták és Nemieti Haladó Párt néven uj párlot ahk'toltak és a szerb részeken is kevés a hiíve, de 6 renoVkezik egy csomó fele őtlen ter­rorcsapa'. ta', molyek romboló fellépé­sükké] sokakat megfé cmlitenek és a demokratapárt egysége mellett nem ejy hivét stkerült a davldctvlcsianus lis­tákra cöeínpéöznle. A dílszi-áv választási mozgalmak e?yik leg-érdekesebb mozz^nala a hor­vát nemzeti pártok kü;: dclme. A jog­párt és Rádics szakítása vés'. e-. 'ei. A jogpárt egyedül megy bele a küzde­lembe és bízik benne, hogy a mai há­romnál tö'A mandáluma 'erz. A Hor­vát Egyesülés, a bosnyák füldm ves párt és a Korosec vezetése alatt álló horvát néppárt szerellek volna Radi­csékkal közös listát á'ltani, meiyhez a jogpárt is csatlakozod vo na. Az egyed­uralomra törő Rádics azonban D-. rtjá­vai kimondatta, hegv monarOhis: a ée uri pártokkal nem szőve kezik. Ene a bosnyák földmivcspirt, a horvát nép­párt é? az u. n. Függetéen horvá mun­kálok csopo. tja Bo. /. n ál. an és Da. má. ciirluan szövetséget kötettek és E?ye'­ertö Horvátok niévén közös listáÍTat állítanak, fölvévén a kü,: Btet Pádícs­csal is. A Krrvát E' vesii évek Rírli-s felajánlotta az egyik zág. á^i mandá­tumot az cetre, ha a párt je Öltje, Lc kovics, köztársasjjjj p; e;. !raromal lé fel s hajlandón: k nyilr.: tí r. megyében türm a Horvát Egyesü és Kiilon hatájái A p&rt n; -,. ": an lekin­íct1'c'l arra a bánásmódra, we: Len Rá­dics 1 rgkőzolebb' ísövelségesét a bos­nyáik füldmüvespártot részcilteíte es mert nem akarja a felelősséget vállalni azért a horvát politikáért, melyet Rá­d cs a kise-bb horvát pártok figyelembe­vétele nélkül egyedül óhajt irány ttni, kimondta, hogy egyá-talán nem áji. t jelül'ekct és felhívta hivelt, támogas­sálk mindenütt Rádicsot. A Horvát Egyesülés visszavonulásából n jogpárt­nak és a horvát demokratáknak is hasz­nuk l?sz, mert a horvát inteUgencia kezd jól lakni Rádics paraszdiklaturá­jáva'. Rádics közzétette páréja üstéit s a liitaveze'ök, kivüle és Dosen volt képvls/e'őn kívül, m nd parasztok. A dalmát pár'viszonyok alakulása miatt Trumbics mandátuma b zonyte. lanná vált s miik'or néhányan abban a hlt­b-. Ti, hogy Trumbics megválasztása ál­talános hoTvát trdtk. Rá<l>cshoz for­du tak, tegye lehetővé Trumibcs meg­választását, Rádics a kjérelemet goronv )án visszautasította. Rádics választási kiáltványa az ön­illo horvát ábamiság elvi alapján áll, \z 1918 október 29-iki szábon határo. ratra, az 1919 tavaszán VVilsondioz in­lézett pel. cióra és az 1920 november 28- ki yáiasziásokra mint plobisci. tumra hivatkozva, a né^ek önrendel­kezési jógám követe. ! a horvát paraszt köztársasijot. E pregrammot számú­lan variációval már igen, sokat hallotts a 'deje vo °a. ha a válaseetások­naü Radicsra e. örel. ltható'. ag kelvezí kimenetele u!án végre-valahára hozzí fogna a progr^mm megvalós tásáiicz EnéUül. a mult őszi ertraturok után nem sol; ál<; lelhet már orránál fogvi vez. tni a horvát nemzetet. Kü. ón diplomáciai Baedeckerekre volna szükség, amelynek segitségóvel a kiváló békemű követkczléhcn e ő­állott kérdések tömkelegében eliga­zodhatnémk. Vannak iül minden rendű és rangú problémák különféle mel-ck­hajtásokkal. A föprob-éanák súlyos zevarokat okoznak és állandóan ak­tuá isak. a meilékkórdések eselleg ké­sei kriz. sek magvát hordozzák mé­hüki/en s ma móg nem annyira szem­bcöiiőik. A dplomáciai tudomány ska­lulyázói az u dibiak közé soroliiaLják a tuniszi kérdést is, noha nem béke­termék s nem valószínű, hogy egyha­mar kiéleződnék. A lunlszi kérdés régebbi keletű, ösz­szeíiigg az olasz kivándorlássá1, amely hossziu időn át a frencia gyarmat, ál tálában Észak-Aírka felé irányult. Nyilván céltudatosan irányított kiván. dcrlási mozgalom voli ez. aminthogy Olaszországnak mmden időben meg voit a mata nemzeti kivándorlási programmja. Ugyanabban az időben kezdeLt aktuális lenni a tripoliszi kérdés, mig a tuniszi proiléma a Kanlmgo éa Munuba-alíérral jutott e öt érbe. A L'Europa tiouvellc, amely szívesen uyi. ik meg balsevÍLía megn. V' atkozá­sok e-őtt is. nemrég hosszabb cikkben idézi fel a tuniszi kérdés anteaktáit, amelyeknek eredetét a,. panKa ismer­nek tulajdonítja. A kiinduló pont maga i-i hibás, de menthető, Egy íul­8zaporcdó megifjodott állam nép­fölöslegét részben egy nem szaporodó népességű ál am köeeli gyarmataira vezette le s ezzel te. Tnészelszerüen fél­lékenységet teremlett. Vollak már ak­kor is hevesvérű ifjak, a fasislák e Ö­fulárai, akik a Földiliözi-tengert „maré nosiro"-nak nevezték, sőt felujitotlák a „De'enda Carthego" jelszavát. így Idomult ki a tuniszi kérdés, t&bit apró, he'-yi jellejü incidenssel kisérve. A v lág'háí>oru ala't a mire nosfro 6zükebbre szorult, m. 'ir csak az Adriát, a more amaro-t je ente-te. Tunisz problémája csak a iasizmus ura ómra jutásával merült föl, Mussolini ugyanis egy inle. -n'juban a Franciaország és Itál a köst függőben levő, tehát ren­dezendő kérdések közt em i'eíle fö'. Ez adott a'^'-mat arra. ho?y P. au^ Biuzon az említet) francia folyóirat hasábja n két iíten is foglalkozzék a fasizmus és a tuniszi probléma relá­ciójával. iA cikkíró idegesságét növelte a Popolo d'Halia ti az Idea Xazionale néhány közleménye és az a körül­mény, hogy Fcdcizoni, mint gyarmal­ügyi min sz'-er szerepel Mussolini ka­binetiében. Brueon a háborúéiőtti as­plrAciókffl mre talál mentégét. Ter­mészelcsen Németország a bflnB*. Konstanlinápolyban intrigált. kacér­kodott a pánielamizmussal és össze­Vűtte'éiLcn volt Afrika titkos hatal­ní val, el-űsorian a nrSé'-szenussziak­a. az At'asz-hegység törzseivel, a • c cl és Xefudzsa l. aneli'. áival. Né­etors !ig a Szöfetségd kötelék révén re te oz o'asz kalan'záló po itik. it Franciaország északnfrikial birtokai i'elé. De jött a háború és,, a laíin nő­vér" loyál san és önként beismerte tévedését. Lehetetlen, hogy a vérrel 1 pecsételt frigy — mondja Bruzon — eiemer legyen, mégis mesa; lapu bi­zonyos jelenségeket, amik szerencsét­ienségre erre vallanak. A veui. migJiai inciáen^ek és Sjotza eimozdiiása l?) szerinte az ilyen je ek közé tartóz­nak, (Tájékozatlanságára jeÜenuő Sforza távozásának íölhánytorgatása. Tudvalevően Sforza maga erőltette tölmentését. ) Vannak homályosabb panaszai is a tuniszi prorlemával kapcsolatban a fasúziák e-len. Dino Frandi fasiszta vezér meglátogatta kivándorolt honfi­társait a francia gyarmatokban s jelez­ték, hogy ezentúl szorosabbra fűzik a kapcsolatot az anyaország s az emig­ráltak közt. Bruzon ugy értesül, hogy képviselőt is akarnak küldeni a Monté­citoriora, mintha csak olasz terület­ről volna szó. „Franciaország kivételes privilégiumokat biztosított a gyarma­tokon élő olaszoknak, az 1896-iki Hanotaux-Torniellí-féh egyezményben messzemenő engedményeket tett Olaszország részére. Ezeken lul nem mehet, mivel magát a fennhatóságot veszélyeztetné. Mussolini, ugiy látszik, uj látószögből nézi a kérdést, mivel kijelentelte, hogy Itália arra kéri Franciaországot, folytasson gyarma­tditati Überá-is politikát és ne akar­jon mindenáron franc'ásitani. " Az o asz miniszterelnök e nyilat­kozatot a lausannei konferencia al­kalmával'francia újságírók e'őtt tette és Bruzon szerfölött zokon veszi. Itt többé már nem is azon folyik a vita — mondja —, hogy mik Franciaország jogai, hanem egyszerűen k'dolgozzák az olaszok külön alkotmányát a gyar­matokban és nem ismerik el, hogy időének volnának. Mindamellett re­méli, hogy győzni fog „a latin böl­csesség" és a fasiszták nem töreked­nek kiélezni a problémát, ami meg­zavarhatná a francia-olasz barátságos viszonyt és különben «em valósitható meg. Különlen is az idén tecrelőször megy végbe választás Tuniszban és szentül meg van róla győződve, hogy a választók Ui nyomó többségének akarata Franciaországi és pedig A-fzd­róan Franciaország égisze mellett nyilatkozik meg. Ezzel a próféciával zárul a heveshangu eszmefuttatás. ÍA tuniszi probléma ma: kuriózum. Ho'nap is az lesz. A jövőben? A jö­vőbe nem láthatunk s a jóslások te­rére nem követjük Bruzont A szakszervezeti és szövetkezeti Internationalék együttműködése Az amsterdami szakszervezeti Inter­nationale által a mult év decemberé­ben összehívott hágai világbékekon­gresszus alkalmával a szakszervezeti Internationale és a szövetkezeti Inter­nationale végrehajtóbizoltságai együt­tes ölést tartottak, amelyen elhatároz­ták, hogy a jövőben szorosabb kapcso­lattal fogják a két Internationale mun­káját összefűzni és a két mozgalom közös kérdéseit ezentúl minden hat hónapban tartandó közös összejövete­len beszélik meg. Ennek az egvüttmüköde'snek meg­szervezésére és a jövő munkaterveinek elkészítésére négytagú bizottságot kül­döttek kL.

Next

/
Thumbnails
Contents