Magyar külpolitika és világgazdaság, 1923 (4. évfolyam, 1-40. szám)

1923 / 6. szám - A Magyar Külügyi Társaság elnöki tanácsának ülése

Vasárnap, 1923 febralr 11. Rajnán (keresztül Esséjibe a v^srudakat feulemezeket, h „v félgyártmányokká, gazdasági gépekké, mozdonyokká és ágyukká feldolgozzák, 'tehát a Rajna poi fj. 'ivn állrloll néhány őr megakadá­lyozhatja teljesen »/ ossérii vasművek működését. -191-~l»nn az. egésa.. 'ik", i. Ném<-|­ors/á, ' a Vek -. rumviól. "i levő Luxemburggal cgyitt! 19. 3 millió torma ávci-svaSai teiínpir. 19í: i-l>t»n a htégeseiikjtott ország 1 milliót. 1922­b?n 8. '<"á milliót, vagyis a háború előtti termelés -i > százalékát. Az érc­bényúr-zal «; » kohászat jórészt az r • szakított területekre: fclzásx-L. othu­rinfciára. a Saarvidókro. l-elsöszilézíára és Luxemburgra csjlt. az ércet ter­melő iparterületről csak a Kuhrvidék maradt JII /">: -F >• k területen x,. 6rr. ­fö'dcl^ozó ipar dolgozott. A nyugati lÉitárv-dOk a Versailles! béke éneimé­ben a francia é* belga vámterülethez kerülvén, Németországban vashiány állt be. Franciaországban (pedig, m< lyiiek kohászata. megkéls, oreződölt, vosbötóg vabi olyan mértékben, hogy nem talált voirm piacot, 'ha kiüön vám­batároanjányokkal nem kényszeríti Né­metországot a fölösleges francia %as áltvételére. A versaillesj szerződésbeli ezt az élvét ngv vitték keresztül, hogy öt évre eltiltották Németországot at­tól, hogv véds-ámot vessen ki a lotba­ringtui. luxemburgi ét snarvidéki svárlmányokrh. A frank pénzegység btvez: tése és a márka c'éríékteiene­désc folytán újabban ezek a rendsza­Iwlvok nem sok eredménnyel jártak. Fran. ciacrszá3 már két éve vastulter­melé-ben szenved és a kikénvszeritett olcsó nemet szénnel a világpiacon a legolcsóbb áron kinálja gyártmányait i s habár kohói időnként vesztesétagél dolgoztak, vaskereskMcimi mérlege mégis pflSyon aktiv. Németország vas­éi acélszükségletét belföldön nem tudta 'fedezni, ezért nagy tömegeket kellett külföln'TÖl behoznia. Misi a háború előtt e cikkekben kivitele tíz­szeresen felülmulta a bevitelt. 19ü2­ben már az import az export fölé emelkedett­Németország va»$zükségictc azéri o'van nagv. mert a béke-zi i zédé; folytán kereskedelmi liotiáját ki kel­lett szolgáltatnia, rengetett vasúti anyagot, mozdonyt. gazdasági és egyéb gépet é> szerszámét kellett •jóvátétel cimén szállítania, azonkívül igen sok olvan svár berendezését, melyek hadianyagot gyárthattak volna, lerombolUik. A vaMitigazgaló­ságok. hajóépitőanühelvck. különböző gyárak igv elpusztított anyaguk visz­szaszerzésére az államtól kaptak kár pótlást Hogy meg lehessen élni és annyi millió munkásnak niunkaalknl­; mot adjanak, kénytelenek te>vábbra is , óriási tételekben j-zerezni bc a vasat, nemcsak ezeknek a vállalatoknak, ha­nem a háború óta elhanvacolt épitési iparnak is. A Riihrvidéken és Szászországon ki­\iil Németország elvesztette összes ' szénhCsnváti. de a megmaradt tcrülct­• ről havonként 2Y2—2 miliő tonnát kellett az^rt, a szövetségeseknek szól­litani, hegy ennefk eleset tehessen és saját iparát mégis fönntarthassa, kénytelen volt kisebb értékű tüzelő­| anyagot és külföldi szenet felhasználni. | A Ruhrvidék kohói az országos ter­imelésnek 1921-ben 66. 1922-ben 80 '< száizalókát adták. Franciaország kohói a háboTuelölti mennyiség 55 százalé­kát termelik ugyan, de ez is több. mint amennyit íol tnd használni, nem is említse a kezdése alá kerülő ui te­rületeket, melyek kohóinak beszámitá­! sával terme lése í-ppen kétszeresét éri ; el a tulajdonképpeni francia terület i kethászatának. Most, hogy a megsavl­114,, fogytán a Ruhrvidék termelése Xé­• metországra nézve elvész. 1023-ra ; már szájnszerü!ea csak egyötöde ma­1 pad az 1922. évi vas- és acéltermelés­nek, tényleg azonban majdnem semmi. . Miből szerezze be tehát a nénvt nép iLynsopyagszflkségletét és miből fizet­hessen jóvátételt, ha saját munkí-ai foglalkoztatásának lehetőségétől is megfosztja a franciák rubrvidékí rabló­• hadjárata? A Magyar Külügyi Társaság elnöki tanácsának ülése — Pelkert Álejos beszámolója — A Magyar Kiilüpi Társasí elouk> itanátsn folyó évi február 8-án délután fél hatkor Szécflrn M'klói. gróf, volt Párisi nagykövetünk einökaéiglével ülést tartott, A gyűlésen megjelcuiték közül kiemeljük a következőket: Lukács György v b. 1. 1, volt miniszter Földes Béla v. 1). t. t., volt miniszter, \Vlassic* Gyula l-. iró |v. b. t. t., \olt miniszter, Ua/fcnj Sándor ev. püspök, Giesswciii Sánd'»r, l-y>ttei>cnyi Oüvér, Paikcrt A'a jos, Ludviff Ernő, Horváth Jenő stb. A gyüSéz mogbyhása uuin az einivk sajnálatát feje/l. ' ki Appopui Albert gróf, a Társ. iság elnökének távollétén, aki páris: utiának etokéizitése miatt nem jelöíhételt mpg, majd fölVrle Pxtikeft Alajos!, a Társaság alelnökét, hovy a T1 as. i^. mul:: i. i ssftmiw. jon be. Paikcrt Alajos jelentését a kö­vclkezőkbvn terjesztette e: ü: — Tárjaságunk megnlnkitásánál az a Ronclolat vezérelt bennünket, hogy a tel­jesen elhanyagolt magyar külügyi |iolili­kát felélesszük, hogy újból életre keltsük a niajtyar nemzet claltaioll külügyi érzé­két, amely hajdan nly kitűnően kifejlő­dött voli és olv fényei eredményeket ért el. — Az Árpádok, az Anjouk és különö sen a Hunyadvak alatt Magvarorszj'ig nagy és hatalmas birodalom volt, mely határozott és sikeres külpolitikát folyta­tott. Ennek ircdménycképp a magyar nemzet nags tekintélyre és Hsztélelre tett szert a többi nemietek előtt. 152ö-ban azonban elvesztettük függetlenségünket ís azt csak 1918-ban nyertük vissza, sajnos, ezeréves területünk kétharmadának és népességünk igen nagy részének elvcsz­íése árán. Tehát közel négyszáz éven át szünetelt aktiv külpolitikánk és c hosszú idő alatt külügyi érzékünk majdnem tel­jesen eltompult. — Megértvén az uj korszak követelmé­nyeit, még a világháború alatt kezdettük meg a Magyar Külügyi Társaság megszer­vezését és működtetését, már akkor nz a rél lebegett szemünk előtt, hogy a i-zéi­1-omló osztrák-magyar monarchiából Ma­gyarország részére külön magyar külügyi kormányt, a magyar társadalomból pedig külön magyar külügyi társaságot és a kül­ügyek iránt helyes érzékkel biró közönsé­get fejlesszünk. — Bár a forradalom és az utána kö­vetkező kommün, valamint az ezt felváltó román megszállás egy időre megakasz­totta működésünkéi, eunek elmultával 1920-ban nyomban formálisan niegalaki­lattuk társaságunkat Apponyi Albert gróf elnöklete alatt és azóta az ő kiváló veze­tése alatt szakadatlanul és szerényen dolgozunk és működünk a magyar érdek­nek a külföldön való érvényesítése irá­nyában. — Mint kezdettől fogva a Népszövetségi Ligák Uniójának tagja, társaságunk rög­tön belekapcsolódott a világ majdnem összes államaiban működő népszövetségi társaságok nagy munkájába és bár telje­sen önállóan és teljesen magyar alapon, mégis együttműködik a nagy és kis nem­zetek képviselőivel az egész emberiség békés fejlődését célzó törekvésben. — Társaságunk eddigi működéséről ma Horváth Jenő dr. ügyvezető igazgató ba­rátom részletesebben iög beszámolni. — Itt csak hálás elismeréssel akarom kiemelni azt, hogy szerény tevékenykedé­sünkben bennünket ugy a kormányhata­lom, mint a társadalom hathatósan támo­gatott. Ha valami eredményeket sikerült elérnünk, ugy azt elsősorban amaz ön­zetlen hazafiaknak köszönhetjük, kik — átértvén a külpolitika rendkívüli fontos­ságát mai helyzetünkben. — akár mint államférfiak, akár mint lisztviselők, akár pedig mint egyszerű magánemberek, mindent elkövettek, hogy bennünket ne­héz munkánkban eredményesen támogas­sanak. — Hálás köszönetet mondunk e helyen is nekik. — A Magyar Külügyi Társaság rnint társadalmi szerv, főleg társadalmi utcn igyekezett feladatának megfelelni. A leg­több államban értékes összeköttetéseket szerzett, különösen az egyes államok te­rületein müknilö Jfép^iévehigt Tíirfák és Társaságok utján. — Kitűnő alkalmaknak bizonyullak a 'Népszövetségi Ligák Unióján. 1; külön­böző konferenciái, amelyeken társasá­gunk mindig gondosan előkészülve, résztvett és amelyeken — ezt némi büsz­keséggel merjük állítani, — a magyar ér­dekeket egyre fokozódó sikerre! képvisel­hettük, különösen áll ez n mult évi brilsz­szeli, müncheni és prágai konferenciákra. — Oly célból, hogy a különböző álla­mokban barátokat szerezzünk magunk­nak és nemzetünknek, megalakítottuk a Magtjnr-Ancinl, a tlaffyar-Atnerihtí, a Mctfijar-flöilaPd, a Mopyaf-Frtwctú társa­tágokut és hasonió célból előkészítünk hasonló társaságokat u többi államokkal való barátságos viszony kfilcaftliÖs ápolá­sára és fejlesztéseié. — Minthogy (Yp külügyi téren szüksé­gempk tartjuk az erők egyesítését és a luyolls kOAperfteiét) azért nagy súlyt ve­nnünk a raknncélu mnyyar és külföldi társaságokkal való együttműködésre. így a KtVfiVái Megyárffk Szivefiéyiiffl, a Magyar Nemzett Sifivetségget, n Turáni lárs. iságynl és sok más rokon magyar és külföldi társasággal éS testülettel testvé­riesen együttműködünk és kölcsönösen támogatjuk egymást. — ilogy a külföldet hazánk állapotáról és hazánk fiait a külföld állapotáról hűen és kellően tájékoztassuk, egyrészt külön folyóiratot indítottunk meg, a Magyar Külügyi Szemlét, amely a magyar szöve­gen kívül több angol és francia közle­ményt is közöl, ezenkívül pedig számos kiidoápyi bocsátottunk ki, gondos incg­válogatás és rostálás után. Kiadványaink hosszú sorozata a legaktuálisabb témákat igyekeznék megvilágítani és ismertetni. Iveken kívül számos ismeretterjesztő fü­zetet gyüjiünk és állilunk össze, különö­sen külföldi vendégeink vagy külföldre utazó honfitársaink részére, hogy azt a káros befolyást, amelyet téves és rossz­akaratú külföldi források nálunk terjesz­tenek, kellően szétoszlathassuk. — Külön könyvtárt is alapítottunk, ahol a legfontosabb, a külügyekre vonat­kozó könyveket és folyóiratokat igyek­ezünk beszerezni és u komoly érdeklődök részére rendelkezésre bocsátani. A mai el­érhetetlen magas árak mellett ez a gyűj­tés természetesen lassan történik és le­gyen szabad ez ulon is tisztelt tagjainkat és jóakaróinkat arra kérni, hogy ha oly külügyi vonatkozású könyvek, füzetek, vagy folyóiratok vannak birtokában, ame­lyeket már elolvastak és amelyek elaján­dékozásával örömei akarnak másoknak is szerezni, kérjük szerencséltessék meg ezekkel a ffagyar Külügyi Társaság könyvtárát és annak olvasóit. — A külügyekkel való komoly foglal­kozás, különösen a fiatal generációnak diplomáciai kiképzése végett külön diplo­máciai szemináriumot létesítettünk, ahol arra való szakerőkkel azokat a témákat ismertetjük behatóan, amelyek a közgaz­dasági egyetem diplomáciai szakán nem adatnak elő. ezek: a nemzetközi jog, a diplomáciai történet, a diplomáciai föld­rajz, a küláqyi sajtószolgálat és a külke­reskedelmi politika. — Diplomáciai szemináriumunkat az idén is folytaljuk és ez alkalommal is bá­tor vagyok tagjaink figyelmét erre fel­hívni, hogy mindazok, fiatalalok és Idő­sebbek, akik c téren mélyebben tájéko­zódni óhajtanak, hallgassák meg ezt a mi tanfolyamunkat, akár egészében, akár eyyes előadásait. A tanfolyam ingyenes és mindig örülünk komoly érdeklődőknek. — De nem akarom itt eddigi működé­sünket tovább részletezni, erről majd ked­ves munkatársam tesz jelentést. — Sok magot hintettünk cl, amely kikelt, melynek erőteljes növés-ét figyel­jük, virágjait és gyümölcseit várjuk. — Mint a Népszövetségi Ligák Vniójá­nak tagja, mi Is a nemzetek békés, haladó tgyfitt működését kívánjuk ét annak érde­kében dolgozunk. De ez az együttműkö­dés valódi, reális és kölcsönös leggen. Aminthogy a genfi Népszövetség eszméjét is szépnek és helyesnek tartjuk és teljes orönkből támogatjuk, de csak ugy. hogy annak magasztos elvei a gya­korlati életben is keresztül vitessenek, ne egyoldalúan, hanem igazságosan, méltá­nnosan és komolyan, az egész emberiség javára. — Nekünk, akik külügyekkel foglalko­zunk, nem szabad belügyi viszályokba mélyednünk. Sót azt ajánlanám, hogy bei­politikusaink is kevéshbé egymással és belső \iszonyaikkal törődnének, hanem — különösen most — az ország határain lul is nézzenek és lássanak és a közös veszély: <!i'jéhon egymással karöltve, csak az ország védelmében és megerősítésében tevékenykedjenek! Ez szerencsére mind­jobban így is történik. — Valódi reveláció, ha a nemzetgyűlé­sen külügyi témák kerülnek szóba és me­leg belső öröm hal át bennünket, látva és érezve azt az osztatlan ügyeimet és együttérzést, amellyel ilyenkor arra hiva­tott éllamférfiaink szavát meghallgatja az egész ncmzetovülés. pártokra való tekin­tet nélkül. — Nagyon jó és nagvon biztató jel ez jövőnkre nézve — Még jmbban kell foglalkoznunk kül­ügyeinkkel. Nagyon elhanyagoltuk ezeket a l< nto* érdekeinket a muitban, mások­nak engedtük át, akik magálól értetődik, a maguk javára használták ki a k< dvező alkalmat. — Ez mosl megváltozott a javunkra. — A magyar nemtel telve van tehetse­gekkel, nemcsak lol)>^ö szalmaiüzekkel, ham "11 all. oló, nofiysza: ~isii, uj i. -. urynknt és uj Lehetőségeké! megnyitó tarialmas tehetségekkel. Ezek közül válogassunk, OinikOr a külügyi vezető poziciAk betöl­tésé tő', van szó. A mai gyakorlati, materiális életben éles­szemű, józan eszü. praktikus és energikus férfiakra van szükségünk, akik tudják, mit akarnak és ez akaratukul végre is hajtják, akik rögiön meglátják a lénye­gest, a fontost az ezer mellékes közül, azt mci-ragadják és felhasználják az or­szág javára. — Nekünk nem szabad csüggednünk. Eármily. sötétnek látszanak azok a felhők, amelyek körülöltünk tornyosulnak, azok a felhók, amelyeket egy egészséges szél­fuvás elsöpör, hogy helyt adjon a mo­solygó kék égnek és az áldásthozó nap­sugárnak. — Még a veszedelmeket is fel kell hasz­nálnunk és javunkra fordítanunk. — Nem áll oly nagyon rosszul ügyünk, bárhogy is megnyomorítottak bennünket és bárhogy fenekednek kedves szomszéd­jaink is reánk. — Ha széjjel nézünk elfogulatlan, tiszta szemmel a világon, azt látjuk, hogy nem­csak mesterségesen felfujt szomszédjaink, hanem a nagy győző államok tenger ba­jokkal, elviselhetetlen'adókkal és terhek­kel, munkanélküliséggel és mélységes depresszióval küzdenek, mig mi szeré­nyen bár, do meg vagyunk. — A mngj'ar nemzet ne bízzék másban, csak magában, saját erejében, saját aka­ratában. Elég erősek és egészségesek va­gyunk így is, bárhogy csonkitclták is meg egy szerencsétlen pillanatban, elég erősek és egészségesek, hogy megújhodjunk, megfiatalodjunk és lelve ambícióval és energiával fokozatosan, valóra váltsuk legszebb terveinket — De téves hinni, hogy barátok nélkül állunk itt. Nagyon sok baralunk van. egyesek és egé^z nemzetek és eljön az az idő, amikor azok egymás után mellénk állanak. — De nem szabad tétlenül várnunk a jó szerencsét. Dolgoznunk kell,. céltuda­tosan, fokozódó kedvvel és hévvel és fo­kozódó eredményekkel. Dolgozni, csönde­sen, szerényen, összeszorított ajakkal előre nem hirdetve terveinket. Hallgatni és dolgozni fényes, nagy jövőnk épületén. Miután a Tanács az alelnöki jelen test tudomásul vette s ahhoz h; «zá­járult, Horváth Jenő dr. ügyvezető igazgató terjesztette elő jelentését, mely­ben a társaság valamennyi politikai, társadalmi és tudományos osztálya. nak, Lizotk ágainak tevékenységét ismertette. Helysviikc miatt Horváth Jsnő dr. rendkívül érdekes előadásáról lapunk legközelebbi számában fogunk beszá­molni. EnrtáTi Havass RczsÖ dr., a Föld­rajzi Társasig t. b. e'nöke tolmácsolta a Tanács köszönetét és háláját a tanúcs odaadó fáradozásáért. Hála ennek a lankadatlan tevékenységnek, a K. T. 3 évi fennállása alatt tekintélyt és nagv erkölcsi értéket gyűjtött magának. Hogy a külföld felvilágosítására mily . iagy szükségünk van. arra nézve hi­vatkozik saját tapasztalataira, melye­ket a külföld földrajz tanulmányozása közben szerzett. Majdnem kivétel nel­kü minden külföldi földrajzi tan­könyv ignorálja vagy félreismeri ha­zánkat, amiből mérhetetlen károk származnak reánk. E tekintetben is a | K. T. feViláízositó munkásságától vár' javulást. Giesswein Sándor dir. csatlakozik az elStte ^-zóló szavaihoz és a társasa; értékes kiadványának sziélceebbkörii terjesztését javasolja. Wlassics Gyula br. meleg szavakban emlékezik meg a K. T. tisztikaráról, hí rvadhatalla. i érdemeiről. S megálla­pítja, hogy ennét mcgfe'előbb, ?e!ke­ebb és tehetségesebb vezetöséige nem is l"hctnc a K. T. -nnk. A ma&i részié­ről is haíiíwztatja a külföld inHormálá. sának rc-nd'klnüli fontosságát. Nagyob­bára még ma is abban a téves hitben leledzcnek a külfóldh'k, hogy Ma­gyarország virágzó és gazdag, ami­ből ránk nézve káros következtetéseket

Next

/
Thumbnails
Contents