Magyar külpolitika és világgazdaság, 1923 (4. évfolyam, 1-40. szám)

1923 / 6. szám - Németország sorsa ma a munkásság kezében van - Két délszláv programmbeszéd

Budapest, 1923 IV. évfolyam, 6. szám ára 20 korona Vasárnap, február 11. ÉS VILÁGGAZDASÁG Politikai, közgazdasági és szociálpolitikai hetilap Szerkesztőség: ROkk SzlUrd-u. 31. Tel. JÓM. 62-29 Kiadóhivatal: Budapest, József körút 5. Tel. Józset 43. Felelős szerkeztő: RADISICS ELEMÉR Megjelenik minden vasárnap reggel. Előfizetési ára: Egész évre 960 kor. Fél évre 480 kor. Negyed évre 240 kor. Külföldre kétszeres ár Németország sorsa ma a munkásság kezében van A francia megszállás eddigi eredménytelensége — Berlin megszállása második moszkvai összeomlást készitene elö — Angolok, olaszok és lengyelek állásfoglalása — A Magyar Külpolitika tudósítójától — Köln, jan.. 31. ' A szigorított francia rendszabályok, a tömri^s letartóztatások és kiuta­sítások meghozták káros gyümölc-m­ket: munkásság és vasutasok sztrájkja következtében, valósággá! kan!»kus helyzet uralkodik az egész Rajna és Ruhr-vidéken. A vonatok •csak elvétve járnak, menetrenden kí­vül, ott és amikor lehet, francia vas­utasak vezetése mellett De mivel a ífranoia vasutasok nem ismerik a né­anef vasat! rendszert, neyssórván e, et­veszébvs az ily vonatokra felülni, me­lyek irjdületes tempóban rohannak >at állomásokon. Legutóbb débány 'nagyobb kisiklás következtében ugyan S speciális vonatok engedtek gyor*a­ságukbóft, söt némely vonalon m'ir esak vicinálisok módjára csúsznak fíöre, nehogy elgázolják az előttük, a pálvafesten haladó katonákat, kiknek kötelességük vigyázni a sínpárok ép­sécére. Most, hiroin héttel a Ruhr-vidék megszállása után, tagadhatatlanul azt a képet nyerjük, hogy a francia vá*­la'k^zás kudarccal fog végződni. A németek azt áliit'ák. hogy a francia fccdv?z: töség már tudatában is van ennek és épp azért, ha már hasznot nem tud húzni a naponkint milliókat elnyelő megszállásból, legalább telje­s»n tönkre akarja tenni az egjsz Rajmiartományt és el akarja vájni Németországot szenétől. Ha arra szá­mHanak. hogy Németországnak nem lesz szene és így az egész birodalom iparilag és gazdaságilag tönkremegy, ugv tévednek, mivel az összes szén­száfütó vonatok, melyek az ujnhb troscia megszállás óta megrakodva elhagyták a bányádat, mind Németor­szág belsejébe lettek irányítva, ugy hogy Xérncfország szakértők vélemr­r-t/c szerint ti* évre el van látva mén­nel! A német szénszükség legfeljebb n megszállt tenürietíken lesz érezhető. Ellenben a német kokszszállitmányok beszüntetése miatt a francia gyárak s, löbb-i. ií'>bb kénytelened lesének be­szüntetni üzemüket. B-rlin megszállásáról már ballg. it 1 kr'-nika, talán azért, merf a. z egész 'temet közvélemény örvendezett e ter­ven, rneyieggetve, honn a franciák eoy í masr"'" moszkvai összeomlást készt­. tenek ciö maguknak. Annál többet , lehrt hn)'ani ^ rajnai ^ ' S~f°. m<% francia protektorátus alatt, " valutájával _ mg ^ P**' ra"»v'?éM bankok képezek - Franciaország valutáját lenne bi­vatva eme ni. De e terv ^ ílefc. Képtelen, ami? a nemet munkásság és vasutasok kitartanak passzív ellejt­áffásuk mellett. A hazafias munkásság _pedi« tnindS? njabb serkentést kap kitartásához a franciák letartóztatási és kiutasitási politikája következtében. ., A franciát jelenleg a lgkedvezöbb politikát folytatják számunkra" — mondta nekem egy kölni vezető poli­tikus., Jfindcn ujabb brutalitás csak szilárdítja a nemzet egységét. " Az angol megszálló csapatok visszavonásának hire nagy megütkö­zést és aggodalmat okozott Kölnben. Azonban irgy látszik, hogy a brit kor­mány megfontolva a dolsot, nem akar teljesen szabad kezet engedni a fran­ciáknak a Haina-tartonvVnvb-iTv angoTi csapatok — eddig ugy van — továbbra in AjMnbeil tCjiCüK fflarffl. 'ii, sőt angol katonai forrásból ugv érte­sültem, hogy legközelebb angol csa­patok fogják felváltani a fra. ieia csa­patokat Bonnban, mert állítólag). ja franciáknak nincs er'lég katonájuk. " Ez a kijelentés sehogy sem vág össze ama hiríkkel, hogy Franciaországnak ezidőszerint. 1 millió katonája van fegyverben. iE*z a hir csak azt mu­tatja, amit itt különben is mindenki érez, hogy angolok és franciák kö­zött valami folyik a kulisszák mögött. — Bárhogy forduljon U a helyzet. — hal ottam egy angol tiszttől, „annyi bizonyos, ho[/g mi nem fogunk a né­metek ellen harcolni. " — De a franciák ellen' sem? — sietett (kérdezni egy fraiK-'nbarát hol­landus — Az a jövő eseményektől függ — hangzott a kitérő válasz. Mindenesetre az tény, hogy nekünk most nincs najy 'Iiíponibilis seregünk, nem ugy. mint Franciaországnak, a/, egyetlen állam­nak, mely a háború végéve] nem sze­relt le. Hogy meddig fog tartani e helyzet' az kiszámíthatatlan.. 4 sötéten látó né­metek azt jósolják, hogy /is évig is eltarthat ez az állapot, az optimisták meg vannak győződve, hogy riéhány hét al; Mf létre jön valamiféle kiegye­zés, amelyen *ti tokban serényen dol­goznalk mindazok az államok, mc'yek ; i német-franca konfliktus elmérgese­désétől egy európai háború kísérletét látják felvonulni, Atonbpn arról min­den német meg van győződve- hogy Franciaország még kiegyezés esetén sem fogja visszavonni seregeit azokról a megszállt területekről, melyekre a háború után befészkelte magát. Mindenestre érdekes, hogy Qlász. ország, mely n francia kaland kezde­tin teljesen m-igáívá tette a franci; ! politikát, most visszavonulói fuj, ki­búvókat keresve azon a cimen> hogy ő nem gondolta, hogy politikai jelen­tősége lesz a francia bevonulásnak, ö csak a gazdaság) kérdésben helyeselte i francia politikát. A tény az, hogy Olaszország nem akar egyenesen ujat hozni Angliával, mert az angol szén részére úgyszólván létkérdés. Azon­kívül Olaszország is felült a Francia­országba küdött Smuts és Dorten információknak, melyek ugy hangzot­takt hogy a luhrvidéki munkásság gyűlöli a bányatulajdonosokat és kész örömmel fogja kifejteni a szenet Franciaország számára. A német mun­kásság magatartása így teljes megle­petésként jött Franciaországnak, de Olaszországnak is. Sőt még a ruhr­vidéki lengyel munkások is szolidári­sak a német munkássággal és annak idején ők is nagy- hangon követelték a letartóztatott nagyiparosok szaba­don bocsájtását. A legutóbbi hetekben a kölni utcák képe megváltozott: úgyszólván minden arcon valami feszült várakozás lát­ható, az utolsó hetek állandó kérdése: — Mi lesz? Ma, hogy az angol font 180. 000 márkára emelkedett, mindenki kérdi: Ér-e més holnap valamint is a márka, mely a háború előtt a világ legszilár­dabbun biztos pénznemeihez tartozott? Ma a német bankok mind be vannak zárva csak az idegen bankóik váltanak be péiizt, azt is csak kis adásokban: csá. itva; valószínűleg féltik elfecsé­relni áruikat az értéktelenné vált márkáért... Csak a dóm előtt vára­kozik, mint rendesen, a hosszú sárga autó, hogy tovább szállítsa utasait' kik most bent nézegetik a nagy szé­kesegyház remekeit A hires, régi üvegfestmények, melyeket a habom alatt biztos helyre vittek, tisztára mosva ott díszelegnek már a magas, csúcsíves ablakokban* de az a hely, hol a napkeleti lölcsek tiszteletére kincseket hordott össze a kegyelet, hiányoznak, azokat elszállították West­fália belsejébe, attól tartva, hogy francia megszállás esetén. Napóleon példáját követve, a francia katonai ha­tóságok elszállíthatnák e kincseket is­mét Párisba. Csak a három királyok szent maradványai nyujosznak még mindig egy mellékoltárnál' hogy a nép imádkozhasson előttük. A nagy ha­rang, mely 1871-ben francia ágyukból lett öntve, le lett szolgáltatva a há­ború alatt az államnak, de ágyukat már nem öntöttek belőle' mert köz­ben jött az összeomlás. Most egy uj nagy harangot öntenek, hogy felcse­rélhessék azt a vékony hangút, mely­nek falusias szerény bongása sehogy sem illik a hatalmas dóm mé' ' a­hoz, Mult vasárnap egy dombos­lemli szerzetes szent beszédeber rtaza­Í lias^ágTia intette híveit a aömbuu. I — Vegyetek pé-Mát g német mun­kásságról, ma Németország sorsa ag l ó és a Ti kezetekben van. fs. Két délszláv programbeszéd A mai alkotmány Törökország sorsára juttatja Szerbiát, mondja Pródtics— Radics zágrábi beszéde A délszláv választási mozgalom im­már mindent c'bM'iló szózuhafa^ában eddig az utolsó évek pártkiizdelmeiből unalomifi isméit közhelyek é« jelsza­vak véenélküli variációit hallottuk. Mí$; a pártvezicrek sem ig?n erőltették meg magukat. Kivételt képez két, a napokban elhangzott beszéd: Próiicsc Belgrádban és Rádiósé Zágrábban. Prótics és Rádics mcröbí'n más jel­frmü politikusok, beszédjük is erős?n különbözik. Prótics minden szavából név rutinos ?vakorl. ifi politikus il!u­ziómfntes logikája szól. Rádicsébó! a demagógnak és a fantasztának sajátsá­gos, de a tömeget magával ragadni tudó izgatása. A tóét brszéd között ínégh vannak rokon* cnások. Mindket­ten a fennálló rendszer elfemségei, mirdketten Prjtfcflevilcsei gyűlölik a legjobban, nrndketten a mai állapo­tok gyökeres revizió. iától várják a dél­szláv kérdés nrógoMtását és mindketten közvotlon programmot irs adnak, mi­ként lahetne az adott Helyzetből kiin­dulva a mego'dás ulját mectalá'ni. M után Pasics Prótlcsot ismét, ellen­•!.: •>. ' sTOritctta, Prótics biveit. köztük tivhény magyar] itt, az egész orszá|?ból Belgrádba hívta konífresszusra. Sokan ;. /( Ivfték, hogy Prótics Ujj pártot fog alakítani. Ez azonban nem történt meí'. Az elfogadott 'határozat ki­mondta ugyan, hogy a.. függct'en ra­dikálisak" ctcjy Meiglcnes választ­mányra nrházzák a választási agitáció irányítását, de azt U kimondta, hogy c vá'asztmáíny. ahol csak lehet, min­denütt a radikális párttal ©gyetértő'eg állítson időiteket., \ radikális párt vi­szont, közvetlenül a kongresszus meg­nyitása előtt tudatta PrétiocSal, bogy a kruseváci kerületben öt jelölte lista­vezetőnek. Szóval az a felemás állapot, me'y a radikális párton belül már évek óta fennáll, tovább is megmarad. Pasics is, Prótics is óvják n radikális párt egységét, mert mindketten e párt­tal akarják progirammjukat megvaló­sítani. Hogy ez az állapot ennyi idei? tarthatja magát, '^jobban bizonyítja azt, hogy a két programm végelemzés­ben nfm 'ehet annyira ellentétes, mint az kifelé látszik. Pasics és Prótics kö­rött a vidovdáni alkotmány kérdésé­ben erős ellentét van. de abban egyet­értenek, hogy a délszláv államban a szerb hegemónia biztosítandó. Prótics beszédében a vidovdáni alkot­mányr jelölte meg minden rossz for­rásaként. Szerinte a kormányon lévő politikusok sehosvsem tudják föltalálni magukat az uj viszonyok között 1 ugvanufev akarják a délszláv államot kormányozni, mint a kis. hárommil­liós egységesen szerb és pravoszláv SzeribiáT kormányozták. E mentalitás következménye volt a vidovdáni al­kotmány meghozása, mely a délszlá­vok belső ellentéteit oly rettenetes mér­tékben felfokozta. Az alkotmány a n«igyszerb eszmo rácröszakolása az egész államra, Iho'ott a nagyszerb eszme sohasem akarta a mai délszláv á'lamot megvalósítani. Ha a nagy­szerb eszmét akarjuk megvalósítani, itkkor le ketll mondanunk mindenről, ami a Dunán, a Száván és a Drinún tul van. A vidovdáni alkotmány miatt az állam sok részében korbáccsal kelt kormányozni, ami Törökország és n Monarcliia sorsára fegja juttatni a dél­szláv államot Ez az a'kotmány az ál­pftdnmcntárizmus megtestesülése, mely F6bh cikkeink i fa: Nemetorszag sorsa ma a monkassag kezeben van — Bl: •liurfiv profframbeszed — FlfiyelS: A vUagsajto es a msgysr sajtd jelene— A caeborszlfii nimetek es Ruhr-vldeki eaemenyek - Sir Zaharov BazU ­A Magyar Ktilugyi Tarsaaag ebioki taaacaanak ulese — A Ruhr-me­dence — Bj: A delezlav ktilkereskedelem —- SsodaUa mozgahnak — Tizen­ket ^v tSrtenete dldhejban (V. 1918. nov. —1919 jan. ) MAGYAR KÜLPOLITIKA

Next

/
Thumbnails
Contents