Magyar külpolitika és világgazdaság, 1923 (4. évfolyam, 1-40. szám)

1923 / 5. szám - A dinár katasztrofális válsága

Vasárnap, 1923 február 4. MAGYAR KÜLPOLITIKA 5 Szociális mozgalmak Az olasz szocialista-párt bomlása Az olasz szocialista párt maximalista csoportja napról-napra szomorúbban érzi azoknak a ballépéseknek következmcnycil, amelyek Turatinak és társainak a pártból való kizárásával kezdődtek és a harmadik Internationalehoz való csatlakozás kimondásáv al folytatódtak. A „moszkvai zarándok" — amint Semti szereti magát nezevni — ugy látszik mégis teljesen a harmadik Internationale karjaiba dóit és miden befolyását latbaiveti aziránt, hogy a helyzetet egyre világosabban látó párttagok ellenálláíát megtörje. A moszkvai kongresszusnak ?z olaaz szocialista pártoak a harmadik Internationalehoz való csatlakozása ügyében hozott •határozata kétséget kizáróan rámutatott arra. hogy milyen sors vár az olasz szocialista pártra jövő helyzetében. A moszkvaj parancs rövid és határozott: teljes meghódolást követel. Megállapítja, hogy a szocialisták és kommunisták összeolvadása révén ala. kiüt párt az „Olaszország egye»ült kommunista pártjai" nevet fogja viselni. Addig, amág az összeolvadás , megtörténik, a két pártnak politikai. ügyeit egy hattaga bizottság fopia >ni tézni, melynek tagjait a partik egyenlő számban küldik ki A bizottság* székhelye Moszkva és elnöke Sinowjew. A Vella. csoport a pártból haladéktalanul kizárandó. A két párt fúziójának legkésőbb ezéivi március hónap lö-ik nap. '. jáig kell megtörténnie, s addig is külön párferapot csak a moszikvai végrehajtó bizottság engedélyével szabad össze, i hivni. E pártnapokon csak informatív jellegű tanácakiorások folytathatók, • határozathozatal nélkül. 1 Moszkva aggressziv, arcátlan föllé I pése megtelte a kellő hatását. Az egye. sülésnek leglelkesebb hivel kiábrándullan szeretnének visszacsinálni mindent, ami eddig történt. Serrati ma már csak a maximalista csoport túlzó balszárnya és a kommunisták előtt népszerű, a többség kalandort lát benne, nki visszaélt a belehelyezett bizalommal. A maximalisták többsvp. - hangoztatja, hogy a harmadik Inlernaticwialehoz való csatlakozás kimondása allkalinával nem adta oda magát kényrekegyre Moszkvának és hivatkozik az októberi római kongresszusra, amelyen Vella és Sacerdote, mikor a csatlakozás feltételéül kimondatni kívánták art. hogy az egyesülés után a part megtartja régi nevét, a PartUo Socia lista Ualiano-t és fentartja magának a jogot arra, hogv a moszkvai huszonegy pontot saját belátása szerint alkalmáéi, — Serrati megnyugtató kijelenhet telt és csak ennek a garanciavállalásnak köszönhető, hory a javaslat nem került megszavazásra Hivatkoznak arra is, hogy ugyancsak a róm; ri kongresszuson Lazzari a Moszkváihoz való teltétel nélküli csatlakozás kimondása érdekében előterjesztett. Javaslatot kénytelen volt vissza, vonni, mert e saját beismerése szerint sem számíthatott hétezernél több szavazatra, ami súlyos vereséige lett vclna a kommunista csoportnak,, A kattan most forr. Az olasz szocialista párt jövőjét már a legközelebbi hetek tisztázni fogják. A. ielek azt mutatják, hogy ez a jövő nem ugy fogj alakulni, amint -azt Moszkva szeretné, Tatán kellett ez a megpróbáltatás az olssz szocialista pártnak, melynek belsejében már évek óta válság és egyenetlenség dult. A sok kudarc és összevissza való tévelygés után talán most rátalálnak arra az útra, amely valótrón a cél felé vezet. Mindeneseire Turati fog előtérbe nyomulni az uj alakulásban. Serrati pedig csupán Moszkvát fogja boldogítani, azt a Moszkvát, amely nem « olyan régien kiátkozta öt. ler, azzal kezdte működését, hogy teljesen szabaddá tette a valuta- és deviza forgalmát. Ez az intézkedés és maga az a tény, hogy a hitele-vesztett Kumanúdi—Plavsics rezsim megbukott, bizonyos bizalmat ébresztett a dinár iránt, ugy, hogy a dec. 18-án 5 2/5-ig zuhant dinár az év végéig ö'/i-ig emelkedett. A" pénzügyminiszter egy további lépése volt Plavsics machinációinak leleplezése. Kiderült, hogy a valuta- és dcviza-monopoliummal Plavsics egészen önkényesen állapította meg a külföldi valuták és devizák érdekét, amivel ugyan a belgrádi és a zágrábi börzéken pillanatnyi eredményeket el tudott érni, de végelemzésben ezzel teljesen megakasztotta a külkereskedelmet, hiszen a hivatalos árfolyamokon lehetetlen volt idegen valutát vagy devizát kapni. Leleplezte, hogy Plavsics dinár-emelésének legfőbb eszköze az volt, hogy az amerikai kölcsön dollárjain Zürirhben és más külföldi börzéken dinárt vásároltatott. Dollárokat adván dinárokért, természetesen emelkedett ezek értéke, de mikor elfogytak a kölcsön dollárjai, a dinár zuhanása elkerülhetetlen volt. így költötte el Plavsics jóformán az. amerikai kölcsön egész kézhez kapott részét, mintegy 10—11 millió dollárt ás elköltölte e célra az Osztrák-Magyar Bank aranykészletéből a délszláv államnak jutott huszonöt millió arany osztrák koronát is. Ez az eljárás nemcsak közgazdaságilag károsította meg súlyosan a délszláv államot, hanem beleütközvén a Blairflék? dollárkölcsön letételeibe, a további részlelek folyósításának megtagadását és az egész kölcsön felmondását vonta maga után, ami még beláthatatlan következményekkel bírhat, a délszláv pénzügyekre és az egész délszláv közgazdasági életre, hiszen ebből a kölcsönből kellett volna rendbe hozni a délszláv közlckedésügyet és megépíteni a Belgrád-adriai vasutat. Sztojadinovics kénytelen volt uj tárgyalásokba bocsátkozni az amerikai pénzcsoporttal s ugy látszik, sikerül megegyezni velük, de bizonnyal nem a kölcsön feltételeinek könnyítése árán. Sztojadinovics minden iparkodása sem tudta tartósan megállítani a dinár további esését.. Január közepén a dinár 4 2/3-re esett, január végén sem volt több 4 1/2-nél. A pénzügyminiszter különféle bel- és külföldi lapokban kifejtette programmját, — legrészletesebben a Politika január 6-iki számában, — mely merő ellentétben Plavsics technikázásával, a kivitel fokozásától, a többtermeléstől, az adókulcs emelésétől, a kiadások korlátozásától, a költségvetési egyensúly helyreállításától várja a dinár javulását. Hogy egyelőre semmi eredményt sem tud felmutatni, azt a délszláv közgazdasági körök nem az ö hibájának tudják be, hanem részben annak, hogy a csehek a szokol megingását rengeteg dinárnak a piacra dobásával akarták ellensúlyozni, részben pedig a délszláv külpolitikának, mely a szkupstina feloszlatásával kivonván magát minden parlamenti ellenőrzés alól. minisztertanácsi határn/átokkal egyre-másra uj hadihiteleket szavaztat meg magának, fegyvereket vásárol- és egész magatartásával háborús szándékokat árul el. A háborús készülődés semmi esetre sem fogja megjavítani a súlyosan beteg riélszlávyaluta állapotát s amit netalán összeharácsolnának valamelyik szomszéd államban a szerb katonák, az kevesebbet fog javítani a dináron, mint amennyit rontana rajta egv háborús kaland. bt. — A Magyar Cukoripar R. -T. igazgatósága a társaságnak I. évi február 8-án tartandó rendkívüli k)ctz*ryülésén indítványozni foaja. hogy a társaság alaptőkéje 30 millió koronáról 90 millió koronára felemeltessék és az összes ui részvénvek az eddigi részvényeseknek — és pedig minden régi részivényre két darab ui részvény osztalékjogosulisáiggal a folyó üzleti évre — darabonként -1000 korona áron folyó kamatok megtéritése mell lelt átvételre felajánltassanak. — Az „Ocecán" Magyar Konzervgyár és Kereskedelmi Részvénytársaság rendkívüli közgyűlésén az alaptőke 40. 000. 000 koronáról 80. 000. 000 koronára való fel. emelését határozta el. Ennek következtében minden darab fégi részvényre egy uj részvény esik. Az uj részvények már a íolyó 1922—23. év eredményében is részo sédnek. Az elővételi jog 2000 korona átvételi ár ellenében f. bó 24-tól 31-ig- bezarólajr gyakorolható. — Ganz- és Társa—Danubius gép waggon- és hajógyár R. -T. E vállalatnak január 31-én tartott kozgyiiiiJ-z elhatározta. Oiogv az eddigi 14. 400. 000 koronu alaptökét 2l. 600. 000 koronára emeli fel 9000 darab, egyenként 800 korona névértékű. 1923 január t-tM osztalékra jogosult uj részvém kibe csátása általi, melyekre elővételi Jog illeti meg a régi részvényeseket olyképpen, hogy két régi részvényre 100 600 korona lefizetés-e ellenében egy uj részvényre szóló utalvány ad»tik ki. Gondoskodás történt arról, hogv az elővételi jogot. 50. 300 koroaa lefizetése ellenében egy darab réfei részvény után is lehessen gyakorolniA befizetés s az elővételi iog gvakorlása február 1-töl március 6-ig bezáró! as a Magyar Altalános Hitelbanknál. vagy a Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Banknál rónénlhetítk. ahol a részvényutalványokat június l-t&l kezdve fogják végleges «i részvényekre becserélni. A Magyar Őstermelő R. T. igazgatá. fásra a február hó 7-re összehivott, közgyüéésnek javasolni fogja a társasig nííip<0k*j*nak 60 millió komnárúl itt millió korooúra v. üó felemelését olymódon, hogy ii tartalékalapból 24 millió koronn. " alaptőkéhez ctatoltassék és így 120. 000 d.; r. ib részvény * régi részvényesek között 5 -. 2 aranyiban ingyen oe»-. tas9ék ki és minden 3 régi részvét* után az elővételi jog 1 uj részvényre a közgyűlés Által raegál lapítandó árSn njénltassék tel. Javasolmi fogja további, hogy az, elővételi log gyakorlása, valamint az ingyen részvény kiboesajtias utin a forgalomban leró 200 K. n. i. réstvények 1000 K n. é. címletekre vonassanak össze. Az al&ptökeemeléai tranzakció keresztülvitele után a. társasig aliv és nyilttartalék tökéje 1 milliárd koronára fog rúgni A december 31-el lezirt mérleg SíVi millió korona tiszte nyeretiggel r&rtilt és a javaslatba hozott osztalék * f irályt 3ö koronával (!8%-*aI) czembSn '. 10 borona (45%) lesz. — A Király Automobil R.-T. (Andrássy. út 8.) elővételi joga jsnuir 2J-tg gyakorolható; Négy részvényre egy uj részvéaj vetietjö át 550 K-val. — Az Első Békéscsabai Gőzmalom Rosenthal Márton R.-T., Békéscsaba, megtartott közgyűlése a káolft 1922. üzletévre részvéjnyenkint 1<W korona osztalék kifizetését határoztn cl. A társasá)! részvényeit a Hazai Bank a pénteki napon vezeti be • tőzsdére. — A „Flóra" Első Magyar Stearingyertya- és Szappangyár R.-T. mutt hónap 27-én megtartott rendkivtlli kíizpyütésin elhatározta oiapSkijémk 10,350.000 ko. rónáról 21,000.000 koronára való fölemelését olymódon, hogy az eddigi részré-; nyeseknek minden részvény ntáu egy aj részvényt ajinl föl 1650 koronis irbaa. Az elővételi Jog ? Magyar Általános BUt^Hraaknál februir 1-ét^l lt-lg gyakerolhatv. - A Fegyver- és Gépgyár R.-T. igazgatósága a február 12-iki közgyűlésnek' javasolni fogja, hogtv a réstvenylőke 24.000 darab 1933-ra oszt» lékjogosult. 1000 K neyértéikü résavénv kibocsátása és a réai részvények névértékének 300 K-ról 1000 K-r* való fölemelése által 10.8 millióról 60 millió K-ra emeltetnék. Az ösaaej ui részvények, részvényenkint összesen 6000 K befizetése ellenében, a ré#i l részvényeseknek alánftatnuk f0]. Ter*. ben van, ftogyt a tőzsdetanácsnál e kötésegységek 25-röl 6 darabra v«Vá leszállitását fogják kérelmezni. — A Nova R.-T. részvényei Jan. hónae 23-itúl febaár 22-ig a társasig pénítiránil (Kertész-utoa 10.), a Magyar Hltatbanknil, a Kereskedelmi Bsnknél, s L«•zámitoló Banknál és az Angol-Mírrar Banknál adatnak kt. Minden két kösutl részvényre vagy élvezeti jegyre kAroui * Xova részvény velhcts it, darabonként 290 K-irt. A kisorsolt köauti résiTények é* Icötvéinyeknek, további a hátralékos kötvónvszelvényebnek beváltása Is megke* áöd*. Laptulajdonos: KÖZGAZDASÁG A dínár katasztrófálís válsága ( A dinár fokozatos esése már a fcoi rabbi években is sok gondot okozott a délszláv pénzügyi körökben, az utóbbi 'jiónapok eseményei azonban a délszláv (.•valuta katasztrófális válságáról beszélnek. ! 1922. januárjában a dinár Ztirkhifcen 7 centimeon állott s az év első fe. [lében állandóan ezen a nivén tartotta magát. Kumanúdi, az akkori pénzügy' miniszter a deviza üzlet szabályozásáÍVal márciusban egy sikertelen kisérle• let tett a dinár emelésére. Később pe. ing az amerikai dollárkölcsön megkö: lésétől remélte a délszláv valuta javulását, amiben szintén csalódott. Emelkedés helyett júliusban és augusztusj ban a dinár 6 centimern csúszott le. | Erre Kumanúdi államtitkári rangban !roaga mellé vette a zágrábi BalkánIwnk igazgatóját, Plavsics Dusánt azzal a kimondott céllal, hogy ez a dl'nárt körülbelül 10 centiméig felemelje j (?. ott stabilizálja. Plavsics, aki a siker első heteiben szerette magát valutadiktátornak nevezni, a mi Hegedűs Lórántunk allűrjeivel, fogásaival és ön{leltségével vágott neki feladatának, •melyet ö is egyszerű banktechnikával vélt megoldhatónak. Különböző nyiI latkozataiban egyre azt hirdette, hogy n deviza-forgalom és a külföldi valutaüzletek monopolizásával, továbbá nz .amerikai dollárkölcsön dollárjainak \célszerű felhasználásával meg tudja , tervét valósítani. Szeptemberben a di[liart valóban is sikerült is 8 centimera emelnie, októberben 12V-re. A dinár emelkedése folytán az árak esni kezdlek s a bankkörök, valamint a de'w. S3jiü, Pöcsöt, mint az or, K- ?""Ryobb Pénzügyi lángelméiéi dicsőítették Az itt-ott jelentkező aggó; almak,t Plavsfc^ tá hivtin€k gr. mája teljesen c-!.,Vomta é3 jóhiszemű .kozna-dászok > kezdtek behódolni Plavsics szemlenyteszlésének. Mikor á zágrábi kereskedelmi körök mégis j mozgolódni kezdtek, a valuta-diktátor kijelentette, hogy n bevitel és kivitel szabályozásával feltétlenül stabilizálni tudja az elért kurzuson a dinárt. Sokan már-már elhitték, hogy az a célzatosan terjesztett hír, hogy augusztusban a prágai tárgyalásokon Rasin és Kumanúdi megegyeztek a dinárnak a szokolig való emelésében, megfelel a valóságnak. Plavsicsot magát js elkapta a siker látszata és pl. a kereskedőknek kiadta a jelszót: eladni mindent, ha veszteséggel is, hiszen rövidesen olcsóbban lehet a külföldön beszerezni. November elején a dinár felment 12'/«-ig. de az|án ingadozni kezdett. A hónap közepén még 12 centimé, de azuláu elkezdeti csúszni lefelé, előbb lassan, később rohamosan. A kereskedők benyújtják bankjaikhoz kérelmüket deviza-vásárlásént S a kéri üssfcgd 5—10 százalékát kapják csak meg. Kósza hirek kezdenek szállongani. Plavsics Zürichbe utazik, majd hazajön üres kézzel. December 16-án az uj kormány kinevezésének, Kumanúdi és Plavsics távozásának napján a dinár 6 centinvon ál(, felnit oft. ahol Plavsics előtt állott. I/gvanazok a bankkörök és lapok, melyek pár hete Plavsics dicsőségét zengték, rötös cikkekben és nyilatkozatokban bizonyítják, hogy Plavsics eszméje eleve kivihetetlen volt. Plavsic6 serényen válaszolgat és mindenkit felelőssé tesz felsüléséért, csak saját hibáját nem ismeri el. Erre jönnek a viszonválaszok, melyekből az is kiderül, hogy a nagy krízisből a Balkán-bank nagy nyereséggel jött ki... A Balkánon vagyunk. A délszláv kereskedők ellenben súlyos milliókat veszítettek s nem egy cég kénytelen Hkv idájni. Sztoifldinovks űi Dénzücvm'nisz-