Magyar külpolitika és világgazdaság, 1923 (4. évfolyam, 1-40. szám)

1923 / 40. szám - Bulgária gazdasági helyzete

12 MAGYAR KÜLPOLITIKA Csütörtök, 1923 dec. 20. Az illetékei körök egész sor intézkedésiéit meglettek, hogy segítsék a termelőt és biztassak az t^porföt különösen guhoiafclék terén. Igv a mini zter tanács csökkenlelte a kiviieli illetéket annyira, hogy a kivitol majdnem szabadnak tekinthető. Az állampénztár ennek folytán 200-300 nűllió Lva veszteségre számíthat. A löldini veiéiügyi miniszter elfogadta a holt/úr agrárbank tervezetét, mely szerint az ulobó aratástól szántuzó gabonára, mint zálogra a mezőgazdasági szövetkezetek és szindikátusok kölcsönt vehetnek fel. A pénzügyminiszter intézke lett. hngv a bolgár nemzeti bank hitelt nyújtson a kiilíöjdi verseny és az export stagnálása miatt b. vjlajulolt gardák itklL A*" bank erre a célra 150, 000 000Jévát folyósított, a mi iisetertanaejf nedig külön hitelt nyitott: 1")0 milliót a mezőgazdasági szövetkezeteknek. 100—100 milliót az iJJárosés kereskedő exportőröknek. - A röpirat befejezö része a jegybank helyzetével foglalkozik. A bank a Sztambulinszki-kormány alatt teljesen helytelen pénzügyi politikát folytatott. " A léva azért hullámzott annyit, mert a •. djank magát-^gyszeriien állampéhztá * nak tekintette anélkül, hogy a hifii kellő. szabályozásáról és meg isatásáról gondoskodott volna. Egyetlen évien egyötödre korlátozta awhitelt s ezej olyan pénzügyi válságot és pénzhiányt idézett elö, hogy cinek következményei csak most látszanak igazában s az nj kormány ezért nem tudta míg szanálni a gazdasági helyzetet. A sajtóiroda röpirata igen éles vádirat a Sztambulinszki-kormány ellen. Megx'lenésc időben nagyot] egybeesik Teodorov pénzügyminis: ternek a szibranjéfcan tett expoiéjával. Teodorov aa aj költségirány? at 'benyújt í^akor^ mondta el ezt a beszédét, védekezve a költségvetés deficitje miatt. A kormány kéiytelen volt 800 millió lévút felvenni az állami tisztviselők, nyugdija ok. és hadirokkantak fizetésének, illetőleg nyugdijának emelésére, azonkívül 100 milliót a jóvátételi teber első részletének fedezésére. A bevételi ti telek pedig az előirányzatran 250 millióval csökkennek a kiviteli illetékek. leszállttá a folytán. A kormány a hiány fedezésére 'lem terve'-! uj adókat, hanem a deleit nagy részét a különböző miniszt'riumoknál tett megtakarításokkal aVár'a;, kietvenliteai. jEse. tde'T égésien eltü-V. ik a" hiány az adóhátralékok komoly lehajtása «^tih^ite^^'?'&x'**~^ A Sztambulinszki-kormány politikai okokból a parasztságnál teljesen elhanyagolta az adók behajtását, ugy hogy három évre visszamenőleg közel három milliárd léva adákünnlevöség van. Hoüv ebi en a tekintetben milyen rendszabályokra készül-a kormány, arról nem nyilatkozott.; a ' pénzügyminiszter, mert a pártok hclv/efe a korinú. ív mögött nincs még véglegesén tisztázva. Bulgária államadósságai a következők: konszolidált kiHTöldi aló'Sst^a fi51; 500. 000 francia frank, á jóvátételi teher 550, 000. 000 aranyOrank, a nem konszolidált külföldi adósság 4 millard 550001) 000 léva. A külföldi adósság évi kamatterhe 1 milliárd léva. Azonkívül. Szerbia a háború alíilt történt bolgár rekvirálásokérl. 1U0 millió lévát követel, melynek leszállítását a bolgár kormány kőszé iben vagy mezőgazdasági terményekben hajlai. dó vállalni, llománin is óiiá«i összeget kövelel, hogy a b; >l«ár alattvalók vagyonát a, y4, r alól feloldja. A/zoakivtil u szövetséges hatalmak is beter eszlellék a megszállás költ. ségeinek óriási számláját, ebbon ínég nincs is benne a békeszer/. öilés • végrehajtásával odake. iil külöibözö bizottságok eltartásának költsége. Mindezek alapján. — jeléntette ki a penaügyminiszter, — a pénzügyi helyzet nem- könnyű, de a helyzet azért nem kétségbeejtő. A kormány nagy erőfe. ^itésscl igyekszik u- k-va árfolyamát stuLilizálni. Hogy ez még teljes sikerrel nem járt, lem csodálható n háborús. Tnisztulások alatt megakadt termelés, miatt. Az állama. lóiság milliárdjain kivül százmilliók szükségesek • n vasutak helyrehozatalára, a zsoldoí hadsereg eltartáséra stb. A kormány uj jövedelmi forrásokat a. bányaipar emejésébűl ak*r nyitni, mely célra az uj költségvetés nagy tételeket vesz fel a bányák fejlesztésére s a raajjánüicmek segélyezésére. A beszéd többi része, az exporttal foglalkozott. A miniszter szerint a gabona- és dohányexportból legkevesebb három milliárd léva be fog folyni, dc kCI-5 okok miatt mégkésve. A gazdasági egye ísuly helyrehozatalára a Kormány külföldi kölcsönt I Aeres, melyet kizárlag a közlekedés feljavítására és a bel'öldi ipar fe. leszté- | sére fordit A kölcsönt azonban c>ak I akkor akaria felvenni ha már előzetesen biztosította az évi törlesztéseket a< államháztartás mérlegének egyensulybahozatalára, <tyer/ különben a mi~ niszter szerint a külföld csak olyan feltételek mellett ad kölcsönt, melyek sijba viszik az ország gazdasági függetlenségét. A Csekonics uradalmat a, =zerbek feloldották a zár alól A minta-uradalom pusztulása. A szerb sajtói éJénk^n foglalkoztat i, * az. a ténv. hogv a-szerb kormánv a délvidéki Csekonics b. ttokot feloldotta a zár. olői. '\x esetst a-irmokrata ' Setuerov vetette/. iéf-K parláimmtixm és a kormányt fölriadó beszédjében kifeit. 'HSe. -hotfv a birt>kiia. ásiAsZi'rzödé* A-ésreVaitása civike^. a )c"na<?vobb törvétwsév léseknek, ücivlíljniti a miniszjtiern. 'ik azt az. érvét, hogv a birtokot a békesz; rzödé5 értéíméi>>n k dl tt fel ildani. a zár alól. ' inert «ugvznond. a békeszerződést maga Magyarország tartia be (!?) A birtok megvásárlói nem jugoszláv állampolgárok, hanem franciák és angolok és csak egy közülük jugoszláv. A birtokot a miniszter 10. 000 angol fontért adta el A Csékonios hirtok haidani eazda-' sági/felszerelése olyan volt. mint kevés" gazdaságé Európában. Hosv csak a" lésfontosiihbakal emHtsiik. 25 garniBudapest, 1923. Nyomatott a Budapesti Hirlap nyomdájában (Rökk Szilárd-ucca 4. ). Felelős nyomdavezető: Nedeczky Uszló , tura cséplőgépe, harminc gőzekéje, busz l-l^refcjtü gépe volt. A huszonöt csép1 lőgép f 'Uz, r. l;, bö! megmaradt. bárom. | a harminc gőzökéből ketiő és husz luTefejtűből négv. — A Mobil Bank közli, hogy 12-én megtartott rendkívüli közgyűlése az intézet alaptőkéjének 1. 800, 000. 000 koronára való fölemelését hatir. izta el». Az elővételi jog december 22-ig hezárúan gyakarolludó oly módon, hogy minden régi részvényre egy uj rész vény vehető ál 2000 koronáért tel<|Uel 1928-as Szelvénnyel. — A Cellini ezüst- és fémárugyár Rt. közli, hogy Forr/ács János gióf emdk és 111, nlln Zoilán l)áró alelnök vezetésével a niii. ap meiztartolt közevülésén líirá-Uaclinull Li|>6t vszériRazRató indilvánvára a társasán alaptőkéjét 200 millió koronára emelte fel. A rénzvénvek a rétfi részvényeseknek 1: 1 arányban ajánltalnak fel 'zál)0 kivrooíis árbou. A*, elővételi jofi e hónap 28-Í8 gyaikorolható a gyár pénztáránál Vili.. Fuló-Ulca tő. és a Straiscr és társa hnnkhá2n31. Nádor-utca 11. A vállalat részvénveinek tőzsdei jegyzése Iránti kérvény "'elintézés, 'iíall van. — A Magyar Szalámigyár Rt. közli, hoiiv rendkívüli közcvüJege elhatározta az alaptőkének a mai 5O0. O0O. O0O Koronáról egymilliárd koronára való felemelését. A tésBvénvesek két réai részvényre eKV -Oi. rész*énvt kapnak, ckirubonfcént 7000 K tlévételi áron. Az elővételi «ng december ' 17-161 december 22-ifi. vafiv a vállától pénztárinál IX. Fűíér-utea 37. V V. IEV az lt>arbank Rt. -nál, Deák Ferenctér 2. Kvakorolhntó. Az ui részvények eCvenioeuak a régiekkel, tehál 1923/24. üzletévre osztalék jogosultak. A fenmarndó ui részvénveket az igazgatóságnak sikerült kiilfödön fix kezekben, tübb évre . aioltiui elhelyezni. — A Baróti Szeszfinomitó, Likör- és Rumgyár Bt. igazgatósága közli, hogy részvényeseinek a tíoíisc/i/i/ /í<ios(on üt. részvényeseinek átvételi jogot biztosit oly módon, hogy miudea egves Barófi részvény. Után egv drb 1924. február 23-ájg zárolt Gottfchlig-részvénv vehető át J3Á-. rabonként 10. 000 koronás árfolyamon. A Goltschlig Ágoston Rt. részvénveinjk tőzsdei lajstromorasát még decembes l-e előtt kérolraezte a tőzsdetanác$nál. '<: -: -5"At átvételi iog e hónap 17-étöl 24-éic bezáríian gyakorolható d. u. 4—7 ÓIUÍL' a vállalat pénztáránál IDohánv-utca 98. ) — A Fővárosi Bank és Váltóüzlet Rt. folyó hó íl-én. Szécsi Lajos udv. tan. elnöklete alalt nU'Rtartott rendkívüli közgvülése. az intézet alaptőkéjének 480. 000. 000 koronára való föfemcleVt lialúrozjUf él. ^Minden ^tegy darab 100Q1 "\K névértékű összevont részvény alapián 9 darai) 1000 K névérlékii részvény veheti át 4000 K loiboe^UM ^W«n: cfeéiiiber 21^8 íz^inTíízB* pénztáránál, E tranzakció tolvtán az intézet látható saját tökéje körülbelül kettő milliárdot fog kitenni. A kiizgviilés egyúttal az igazgatóságija a következő ui tagokat választolta: Dr. Heintich. Dezső, Híensberq Tivadar (Barmenb _ Koltor. Lajos, '•dr. i;, yLeihier Ernő. rfcms/iarf*HSns fKTünehenf. 'iSr; ' ErfmiiUllmcim József CVVien), Wctder Bé'a. A közgyűlést tűvető igazgalósáKi ülésen Gtaf Mihály, Oláh Sándor 'ügyvezető igazgatókká. HeiicM Károlv. Lichtcnstein Károlvv Fischhof Béla igazgatókkfii'dr. <tór«í Zsvgnioiul. Kapusi Vilnius aligazgalőkká és Fröhlirh Sándor cégswetc'ikké neveztettek ki.