Magyar külpolitika és világgazdaság, 1923 (4. évfolyam, 1-40. szám)

1923 / 4. szám

Budapest, 1923 IV. évfolyam, 4. szám ára 20 korona Vasárnap, január 28. ÉS VILAGGAZDASAG Politikai, közgazdasági és szociálpolitikai hetilap Szerkesztőség: Rökk Szilárd u. 31. Tel. Józs. 62-29 Kiadóhivatal: Budapest, József kürut 5. Tel. József 43. FtlalSs nerkmtSi RADISICS ELEMÉR Megjelenik minden vasárnap reggel. Előfizetési ára: Egész évre 960 kor. Fél évre 480 kor. Negyed évre 240 kor. Külföldre kétszeret á Lenfőbb cikkeink: Figyelő: A francia imperializmus utja — BJ: Délszláv pártmozgalmak — Luüwig Ernő: A béketárgyaláson tanúsított magatartásunk (II) — M. S. Az amerikai vendség — Albrecht Ferenc dr. Az erdélyi szász nemzeti autonómia — A magyar kereskedelem politikai céljai (II) — Szociális mozgalmak: A második Internationale és a bécsi munkaközösség egyesülése fotó — Tizenkét év története dióhéjban (III) 00000<>C><><W>0<>0<><^00^ Idestova elérkezünk a délszláv választási kcmpáinv idejének közepéhez. A helvzet egyáltalán nem tud tisztázódni, sőt a pártviszonyok egvre komplika tabbakká lesznek. Majdnem valamennyi párt belső nehézségekkel küzd s bár a választójog nem kedvez a kis pártoknak, ujabb és ujabb párttöredéiíek alakulása napirenden van. A kormány kiegészítése, uev látszik, befejezést nyert. A szíovén földmüvespárt a neki felajánlott löldmüvelésü^vi tárcát visszautas! totta s a tárcát Szwpi ó. a táu<canélküli horvát miniszter, kapta m<g. A szlovén földművesek annyira, lejárták magukat otthon, hogy nem mernek kormánypártiakként, választóik elé lépni. A jobboldali muzulmánokat mar nem vezetik üven szempontok: ők csak a kormány szárnyai alatt mernek megmozdulni. A kereskedelmi tárcát vállalta Omérovics Dervcs, az előző kormánv közegészségügyi min'sztere, tárcanélküli miniszterré meg Sérics Mehmed neveztetett ki. Az ujabb szerb muzulmán paktum részletei hiteles formában ismeretlenek, de a személyi kívánságoknak részben való teljesítésén kivül alig képzelhető el Betett'd részérő, valami nagyobb engedmény. Az a tény, hogy a muzulmánok egyik legnagyobb ellensége, Szrskics Milán, a kormány tagja, hogv a bosnyák kormány szociálpolitikai osztályfőiévé az ismert muzulmánjaié Kobiszica István neveztetett ki, eléggé eláru ja a kormeov szándékait • s eléggé jellemzi a jobboldali muzulmánok nyomorult helyzetét, hogy kénytelenek mindent elnyelni. A radikálispárt he yzetére ezeknek a muzulmánoknak kormányba lépése aüg lesz befolyással. Sulvos hatása Idhet azonban a radikális pártra Pasics és Prótics ujabb összeütközése. Prótics kiadta híveinek a jelszót: támogassák a kormányt és jelöltessék magukat a hivata os listákon. Nagybecskereken a Pasics-pártiak mégis kizárták a próticsianusokat. E helvi jelentőségű ügy apránIklént országossá dasadt. A radikális , párt hivatalos lapja: a Sznmouprava kijelentette. hogy minden radikális jelölt, és vidéki pártszervezet tartozik a kOzpont rendelkezéseinek entóecUclmeskedni. Erre Prótics lapjában, a fiadikúlban. pontokba foglalva kimutatta, hogy a pasicsiánusok eltértek radikális núrtprogrammtól, fellépésükkel megbontják a pártegységet, meJvnek fentartásáért ő annvi áldójeatot hozott s ezzel előkészítik a vá>Jasztások utánra a radikális demok'rata koalíció helyreállitrásának kény• szerűségét ami a radikális elvek : ujabb feladását és a délszláv ewvség Prótics azt tanácsolja híveinek, hogv külön istákat állítsanak s a Vojvodinúban már mindenütt külön próticsiámis jelölések folynak. A radikális párt egységét sokon meg akarják menteni, egyelőre azonban törekvésüket siker nem kecsegteti. Két radikális Üsta egy csomó radikúíis mandátum elvesztését fogja jelenteni. Próticsék el enzékbe lépése mear a kormány többségének elvesztését, esetleg kermúnyvá' ságot még a választáisok lezajlása előtt hiszen a kormánv tagjai közt w ott ülnek Prótics bizTrK' masaL . Annyival sulycínbb a kormánypártra nézve ez a helyzet, mert a második egerősebb párt, a demokratapárt, ugv látszik, n>ég sem bomlik fel. Sok nehézség árán sikerült egy egységes demokrata választási kiáltványt kibocsátani, bár éppen a legkritikusabb belpolitikai kérdés?k háttérbe szorításával. Amit azonban a demokratáiknak leginkább a szenükre hánynak, hogv a horvát kérdést agyonhallgatják, mert ez az ütközőpont a Davidovics- iéá a PribiO'íovicscsoport közlött, az a demokratapárt vtí1 asztüsi kilátásait a'iü érmli. hiszen a Párt Horvítirszágban má. * semmiféle programmal sem Jn-. dogulhat. A páitegység megmentésre a radikálisok kettészakadásával egV időben egy csomó szerb eddig radikális mandHum megszerzését jelentené. Persze, a demokrata egységet is fenyegetik még belső ellentétek. Pribicsevics nem tud belenyugodni a hatalom e vesztésébe és minden eszközt felhasznál arra. hogv újra kormányra jusson. A legutóbbi hetek külpolitikailasr válságos napjaiban ecy koncentrációs kormány eszméjét lanszirozfa, sőt sajtója a már feloszlatott szkpustina újra való ösezcfhivásót k'vánta, amint ez 1914-ben a háború kitörése előtt megtörtént. E' fogások nem vá'tak be. hinba hivtúk segítségül az aflhéni követet: Balngclzsics Zsivojint. a Karagvorgvevics bá/. legbensőbb bizalmasát, és Pasics elkeseredett ellenségét, a koncentrációs kormány eszméje megbukott. Pasics hajlandó volna Pribicseviccsel szövetkezni, ha ez előbb fel robbantaná a demokrata-pürtot. Egyrészről Pasics és Pribicscvics. másrészrő Prótics és Davidovics szövetkezése egészségesebb pártviszonyokat teremtene, mert igy együvé kerümémk azok, akik a vi dovdúni alkotmányt ma fentartani akarják és azok. akik már ma hajlandók rajta változtatni, d<j taktikai és személyi nehézsiégek miatt a'ip képzelhető el. hogv egv ijyen pártalakulás a választások lezni ása c+ött létrejöhessenA demokrsta- é*> t radíkáUs-párt küzdelme egymással és e pártok belső váiságai igen érdekes következmé-, nyekkel bírnak a Vojvodinában. A Magyar-Párt és a kormány között létrejött az egyezség: a kormány elismerte a magyarbk választójogút, belenyugszik, hogv Bácskában a magyarok önálló listát állítanak, de a megválasztott magyar képviselők, a kisebbségi kérdés kivételével, tartoznak a radifeáJis pártot táimogafcní és a bánáti magyar választók tartoznak a radikális listára szavazni. Mindenesetre okos politika volt a magvarság vezetőitől, hogy bár íven áron, de megszerezték a szavazati jogot híveiknek. Magábanvéve ez is befolyást jelent a délszlötv közügiyekre s az egyszer megszerzett választójoggal (később a magyarság sajtit érdekei szerint rendelkezhetik. A Pasics—Prótics összeütközés a magvarság és a radikális-párí viszonyát, igen kénvessé tette Prótics a nemzeti kisebb», é. jek jogaiért már akkor exponálta magát amikor, még, Pasics hallani sem akart ró nk s az ő alkotmánytervezete a Vojvodininak is autonómiát szánt, mely autonómián bchll a magyarság az eddiginél has milltharat'anul nagyobb szerepet játszhatnék. A magyarsii" tehát Próticshoz inkább vonzód'k, mint Pasicsboz és pl. Újvidéken máris a próticsiánus listához csatlakozott. Nagy politikai bölcsességet kiván a Magyar Párt vezetőségétől híveinek helyes orientálisa a radikális párt e belső válságában. A demokrata párt a magyarság koréban egészen elvesztette a ta ajt lábai a'ól. A Magyar Párt egyik elnöke, dr. Gráber László egy vezércikkben (Bácsmegyci Napló jan. 10) felsorolta a demokraták bünlistáját a magyaságga! szemben s megállapította annak lehetetlenségét, hogy a magyarok a demokatákkal együtt működ jenek. A radikálisjbunycvác tárgyalások egyelőre eredmény nékü! végződlek. A bunyevácok azt kívánták, hogy Szabadkán ők legyenek a kizáró'agos urak, amiről Be'grád nem akar tudni. Az uj szabadkai főispán, a radikális Pdctiko5zics András azonban tovább tárgyai a bunyevácokkal. A radikálisok a magyarságot is ki akarják játszani a bunyevácok ellen, a magyarságnak is részt kívánva juttatni Szabadka kormányzatában. A radikális-bunyevác már-már kész egyességét Korosec sza bndkai utja buktatta meg, tehát szlovén érdek és nem bunyevác. Amilyen hiba volt a bunyevácok részéről idegen érdokek szolgálatában túlhajtani kívánságárat, épp oly hiba volna a magyarság részéről szerb érdekekért felhaszpá'tatni magukat a bunyevác testvérekkel szemben. A magyarságnak igenis jogi van részt kérni Szabadka kormányzajából, de nem a bunyevá cok el'en, hanem ve'ük szövetségben Amíg egymást meg nem érti a VojvoHiníban magvar, bunyevác és sváb, Belrrárl dfktál n^kik, nvhelyt e három fujfochton nemz«t összetart, ők diktálnak Belgrádnak. A Német Párt egyelőre minden választási paktum elöl elzárkózik. Elés erősnek érzi magát pangermán szellemű pToura-m m mv« I egvedül n*cba sxéllni. A vojvodinai szélső szerb nackna. listák a nemzeii kisebbségek mejmezdu. ásának ellensúlyozásául az egységes 6zerb front eszmé. ét propagálják, Semmi kilátás, hogy ez megvalósuljon. Az egységes horvát front eszméje viszont a horvát tartományokban próbálkozik. Boszniában befejezettnek látszik, hogy a Horvát Blokkhoz tartozó horvát földműves párt és a Kolosec vezetése alalt álló horvát néppárt közös listával lép a választók elé. Az egységes horvát front legnagyobb ellensége — Rádics! Rádics u. i kijelentette, hogy a parasztpárt egyedül megy bele a választási küzdelembe, még a blokkbeli pártokkal sem hajlandó közös listát úllilani. Boszniában és Dalmáciában, ahol 3 parasztpárt gyönge, nem tudja a paktumos listák összeállítását megakadályozni, de Horvátországban ugy látszik, igen. Ez a régi sztárcsevicsianusok a. mai u. n. Horvát Egyesülés teljes bukását fogja eredményezni Rádics ezt a/karja, mert igy aem lesz Belgrádnak módja más horváttal tárgyalni, mint vele. A jogpártot is el akarja egészen tapodni, de inig a sziárcsevicsiánusok el vannak szánva arra, hogy megadják magukat sorsuknak, a jogipárt egyre bátrabban támadja Rádicsot, mint a horvát ügv árulóját. Egy a jogpárthoz közelálló horvát publicista, dr. Ková. csevics Milán érdekes tervvel lépett a belgrádi kormány elé. A jogpárt hujlandó közjogi programmjának ép- j séglbea tartásával a délszláv állam álláspontjára helyezkedni, hajlandó Rádicsot teljesen lejáratni Horvtország. ban, ha ezzel szemben a belgrádi kormány garantálja a párt agitációjának szabadságát Rádics terror ával szemben is. A jogpárt megtagadott minden közösséget e tervvel, bár igen plauzibilisnek látszik, hogy Rádics megbuktatása érdeke mind Belgrádnak, mind a jogpártnak. De bármennyire plauzibilis is a dolog, Belgrádnak még mindig jobb egy rádicsianus Horvátország, mint egy jogpárti és 'ehet valami a horvát demokrata sajtó abban az állításában, hogy a radikálisok a szerb pozíciók biztosítása után szívesen jut. tatiák a horvátországi mandátumokat Rádics. iak, mert így minél kevesebb lesz az intelligens horvát képviselők száma. Ha Rádics i9, a jogpárt is felülemelkednék a pártérdekeken, rájönne-1 nek, hogy a horvát nemzet érdeke az egységes horvát front, melyért súlyos' személyi áldozatokat is érdemes hozni. Annál is inkább, mert Belgrád H horvát kérdésben való végleges állás-' fog'alását a valla&ztások eredményétől; teszi függővé. Aridig lavirozife. Kinevezte a vidovdani alkotmány szerint ttétparcellázott Horvátország négv főispánját, de nem a akitja meg az uj megyéket. Megengedi, hogy az uj királyi helytartó a régi báni hatáskört gyakorolja, dj ugyan-kkor arról bőszéi, hogy a helytartói á'lást négy hónap múlva likvidálja. A vidovdmi alkotmánnyal ellentétben, a horvát közoktatás élére a régi autonómia jogait gyakorló osztályfőt aevezett ki, da ugyanekkor a Demetrovics-féle törvénytelen tanügyi kinevezések és át1

helyesések revízióját a belgrádi közöktatásügyi mmiszterre bizza. Az uj köz-, oktatásügyi oszfcáJytfő érvényen kiv*kj MAGYAR KÜLPOLITIKA Délszláv pártmozgalmak A szerb radikális-párt helyzete — Pasics és Protics ujabb összetűzése — Egyezség a vojvodinal magyar párt és a szerb kormány között — A bunyevác-német és horvát-front