Magyar külpolitika és világgazdaság, 1923 (4. évfolyam, 1-40. szám)

1923 / 3. szám - A bolgár összeomlás okai. 2. r.

Vasárnap. 1923. január 21. II. Szcsed, jai. Hogy az cnU'nle diplomácia mit ígéri bulgár hűbéresének, azt ma més nem tudjuk, de hogy mi! udolt a tönkre telt és szélszagatott Bulgáriá­nak, azt látjuk. A francia caoatok més 1919-ben is bentvoltak Bulgáriában. Midőn 1919. tavaszán a Bulgáriában ik'vö francia csapatok kivonulása váll rszüksé«e«sé. akkor már látták a bulgár hazafiak, hogy azok, akik országukat . feltételek nélkül megnyitották az el­lenség előtt, mit várhatnak attól az el­lenségtől, mely mindent ígér, de adni ; csak akkor ad, ha van mivel kénysze­ríteni. De az az uralom is arra a sorsra jutott már akkor, mint Károlyiék most vannak, dacára, hogy a csehek, oláhok és szerbek felosztották az or­; szág legnagyobb részét, kénytelenek i azok szolgálatában állni továbbra is. pmert azoknak lekötötték magukat. 5 akkor a bolgárok, látva, hogy az en­. tente csaA- eszközül használta jöl őket. . Lompalánkán a behajózott francia csa­' patok tisztikarának cgyrészét a bucsu­I este után legyilkolták. De ez már nem ! segített senunií. n megtörténtet nem • leheteti meg nem történtté tenni. Bnl­I gária olt feküdt tehetetlenül a győzök lábai előtt és az enf'ente-barátok nem i tehettek semmit, mert hiszen egyéni szolgálatukat jutalmazták. A bolgár elpártolás következménye ; lett a neaillgi szerencsétlen béke. melv­nek megkötésével a bulgár nép tragé­diája teljes lett. Egy nép, melyet veze­. tői könnyelműen és meggondolatlanul : dobtak oda a győzők rablásának, sem kegyelmet sem elnézést nem várhal . onnan. Bulgária jelenlegi vezetőségi', akik részesei voltak az összeomlásnak. , abban reménykedtek, hogy magukat és országukat mentik meg a szövetségi ; hűség megszegésével, de mindkettői i poroszlóknak dobták oda. hiszen or­száguk értékes lerületei még a győzel­mes háború alatt a rabló szomszédok­nak eligértetett. M& a bulgár nép látja, hogv csúfo­san becsapták és érzi jól, hogy oly zsákutcába jutott, melyből o helyes ki­vezető utat nehéz lesz nagy megráz­kodás nélkül megtalálni. Érzik ezt a szerencsétlen ország mai vezetői, ami­kor a központi hatalmak barátait, az u. n. háborús minisztereket, akiket bű­nösnek tartanak a háborúért, Szófiá­bból más börtönbe szállították, azzal a megokolással, hogy ott ezek a.. bűnö­sök'" jobban őriz. hetők. Történik ez ugyanakkor, amidőn a görög összeom­lásért a központi hatalmakkal szimpa­tizáló minisztereket francia befolyásra kivégezték. Ki összefüggés a két tény közt nem tagadható. A bolgár kor­mányzat, mely annak idején s/. intén „en'enlívl. aiátivak-" vallotta magát, nem tud szabadulni annak halálos öle­lésélöl s igy nincs kizárva, hogy a börtönben sínylődő bolgár miniszte­rekről is rövidesen életpálváúuk tra­gikus befejezését jelentő hírt fogunk hallani. Az entenlenak kellemetlen, hogy az akkori vezető emberek még életben vaunak s tart tőle. hogy a mai vezető­séget a népharag egy szép napon ugy elsöpri helyéről, mintha soha ott nem leltek volna. A bulgár irredenta szin­tén kellemetlen eseményeket készít elő s a balkáni nagyhatalmak nagyon jól tudják, hogy ha a mai pacifista bulgár uralmat, mely csak a nemzeti erők el­crnyeszlését szolgálja, — a bolgár nemzeti uralom váltja fel — Törökor­szággal összefogva ugv elfújják a Pá­rizs körüli békék által megállapított 'határokat mintha azok soha nem let­tek volna. Ezért szükséges tehát, hogy (i búzaár név nemzeti mcquihodása megfojtassék, — ezért volt szükséges Stambulinszkynek Belgrádba Canosz­szát járni, hogy a kisententeba felvé­tessék, mert a Balkánon nagy és mély­reható változásokat hoz a tavasz. Az entenlenak nem érdeke, hogy a közös sorsra utalt két nép a bolgár és a tö­rök megtalálja egymást, mert akkor a nagy változások elkerülhetetlenek. Mátra van még annak a kérdésnek az. eldöntése, mennyiben van alapja annak az állításnak, hogy a bulgár hadsereg felszerelése oly hiányos volt, hogy 101S őszén képtelen lett volna ennek következtében ellenállást kifej­teni. E sorok írójának alkalma volt a nisi ruha- és lőszerraktár parancsno­kaival beszélgetni, akiktől a következő felvilágosítást kapta: — A bolgár csapatok indokolatlan kiválásakor u nisi ruharaktárban 400 vaggon körüli ruházati felszerelés volt. A kiválás oly meglcpöleg történt, hogy a visszavonuláskor csak mintegy 230 vagonnyi felszerelés volt raegmen-hető. hiszen az utolsó vonat kifutása már •jgyutüzben történt. A többi már nem volt megment­hető, a tüz martaléka lett. A bolgár csapatok megkapták az általuk igé­nyelt ruhaféléket, azonban ma kiosz­tották a csizmát és három nap múlva újra jelentkeztek lábbeliért, mert ak­korra már az előbbit eladták. A baj onnan származott, hogy « legénység, umit tudott értékesített és a balián há­borúban szokásos zsákmányolás elma­radása türelmetlenné tette őket. Ruhá­zat volt annyi, hogv avval az egész bogár hadsereg lel lehetett volna sze­relni. Természetesen lőszerben sem volt hiány, mert a visszavonuló csapatok tmiik lőszérrakiárából néau—ötszáz vaggon lőszer ment át Magyurországon a visszavonulás napjaiban. Tehát sem a felszerelés, sem a lő­szerhiány nem kényszerítene a bolgá­rokat arra, hogy dicstelenül cserbe­hagyva szövetségeseiket saját és szö­vetségeseik pusztulását idézzék elő. A háborús fáradság más frontokon is érezhető volt és mindenhol tudták, hogy a háború soká nem folytatható. Ha Bulgária meglepően nem hagyja cserben szövetségeseit, hanem feltárva helyzetének nehézségeit, addig kitart. inig a béketárgyalások megkezdődnek, akkor ha súlyos is, de más feltételek­kel lehetett volna megkötni a békél, inert a türelmetlenség és a háborús fá­radság ott is érezhető volt., 1 központi hatalmak összeomlása elkerülhető lelt voliw. var, y legalább is semmi esetre oly mértékben nem történt volna meg, ha a bolgárok összeomlása előbb Le nem következik, mert ezen kiválásnak óriási erkölcsi hatása volt a központi hatalmak csapataira s népére és rend­kívül megerősítette a nemzetközi for­radalmi irányzatot. melynek ereiben n vért az entente ada. Ma Bulsária. hiába tett az cutentenak nagy szolgá­latokat, ki van szolgáltatva az entente kénvének, és szomorú tragédiáját mu­tatja annak a népnek, mely magát meggondolatlanul uz ellenségnek szol­gálnia ki. A bulqár nemzeti eszme nem halt meg. A mai uralom, hiába mondott le mindenről, amihez a bul­gár nemzetet annyi véráldozat füzl s az a tetszhalál, melvben jelenleg a bul­gár nemzet van nem tarthat soká. a leitámadás útban van. (Vége. ) I. Folyóiratunkban már ismételten szó volt a délszláv sajtóról. * Most az eddig szétszórt adatokat össze­szedve ujakkal egészítjük ki és rend­szerbe illesztve teljes képet akarunk adni a délszláv sajtóról, ugy, ahogyan jelenleg áll. Nem a fejlődós részete­zése a célunk, hanem egy könnyen kezelhető összcá lifás azok számára, akik tájékozódni akarnak a délszláv sajtó eléggé zűrzavaros rengetegében. Legyen szabad előzetesen néhány szSmpor. tra felhívni a figyelmet. A délszláv sajtó nem fejlődött egysége­sen. A szerb, a horvát, a szlovén, a vojvodiivai sajtó merőben más és más viszonyok közölt, más és más hatá­sok alatt fejlődött, más és más ol­vasóközönség igényeit volt h'vatva ki­elégíteni. A délszláv állam létének eddigi négy esztendeje nagyon keve­set vátoztatott ez állapotokon s ha a közös ál am közös kérdései rá is kcnyszerilelték a délízláv lapokat, hogy tartalmilag közeledjenek egy­máshoz, a hírlapi földolgozás, a té­nyek tnegvilágitása és magyarázata, a prob émák fölfogása és kezelése ma is annyira különböző, a lapokiból ki­áradó világszemlélet, politikai ideoló­giai irói és nemzeti mentalitás any­nyra eltérő, hogy egységes délszláv sajtóról még oly értelemben sem lehet be-'zc ni, mint lehet t'l egységes né­met sajtóról, söt a béke éveiben le­hetett beszélni minden nemzeti diffe­renciálódás mellett i-S egységes osz­trák sajtóról. Ezért fogunk országré­szek szerint küiön-külön beszélni a szerb, a horvát, a szlovén és a vojvo­dinai sajtóról. Az egység e lúányából folyik az, hogy a délszláv lapok nyugati szem­mel mérve, mindig isen kicsiny ol­vasóközönségre túmaszkodla. k. Ezen sem változtatott sokat az uj állam. Hiába lett Be'grád egy relatíve nagy állam fővárosa, lapjait ma sem igen olvassák a szorosan vett Szerbia ki­véte ével és hiába lett Zágráb az uj állam leggazdagabb és legkulturá'­tabb városa, Zimonyon tu' éppen ugy ismeretlen a hónvál sajtó, mint azelőtt. Az a néhány politikus és publicista, aki e tekintetben kivételt képez, síig jön számításba. A délszláv nagvközönsé; ct ma is csak, régi kul­turközpontjának lapjai érdeklik s még a közgazdasági körök sem haj­landók értesítéseiket más forrásból meríteni. Ez a helyzet eredményezi, hogy a lapok a povincializmus jeleit erősen magukon viselik » a'ig lehet p. egy belgrádi lapból világos képet nyerni a horvát vagy bosnyák, de • L. A délszláv sajti M. K. 1«B0, 19. se., A c&gr&bi sajlá 1922, 3. BZ., Délstldv tvjtóstatisztika 1C22, 10. sz, A szarajevói sajtil 1022, 18. az, A dClvidéki magyar í. « némct sajtó 1P22. 35, az. jqkuiaijm KÜLPOLITIKÁBA ^J minden ho 1-től és 15-től hez­ctődőlfiq bármikor leket atftizeioi.; A délszláv sajtó még a macedóniai vagy vojvodinai ál­lapotokról is. Az állam rengeteg analfabétája folytán a lapoknak kevés az előfizetőjük, aminek egyrészt *z a következménye, hogy egyre-ralásra megszűnnek es újra keletkeznek, másrészt az, hogy politikailag függet­len lap alig van. Csak azok a lapok boldogulnak, melyeket egyve-gy párt vagy érdekcsoport kitart. A lapok gyakran tárgyai egyszerű adásvétel­nek s kényte ervek máról-holnapra egészen ellenkező elveket hinlelni. Ilyen viszonyok közölt a lapok nívója alacsony és még fővárosi jobb lapokat is ig' néhány gyengén fizetett munka­társ ró össze. Nagyobb képzettségű és politikai koncepciójú publicista csak elvétve akad s ezek is rendesen nem a hirlapirók közül emelked­nek ki. ^ A következő cikkekben mintegy, másfélszáz lapról fogunk megem­lékezni. Mindenesetre a dé'szláv sajtó­nak csak egy részéről. Minden napi­lapot tárgyalásunkba vonunk s min­den olyan ritkábban megjelenő sajtó­terméket is, melynek politikai jelen­tősége van. Akik a viszonyokkal isme­rősek, tudni fogják, hogy ma Buda­pesten lehetetlen hozzáférni mind­ezekhez a lapokhoz, de rajta voltunk, hogy a nem látott lakokról is hiteles értesüléseket adjunk. Inkább hallga­tunk ott, ahol ilyen nem állott ren­dekezésünkre. 1921 végén egy hivatalos sajtósta­tisztikát állítottak össze. Akkor össze­sen 516 lap jelent meg a délszláv ál­lamban. Országrészek szerint Horvát­országban 227. Szerbiában, Macedó­niában és Montenegróban 92, Szlové­niában 83, a Vojvodin-ában 42, Dal­máciában 41. Boszniában 31. Nagyobb városok szerint Zágrábban 176, Bel­grádban 73, Laibachban 70, Spalafo­han 30, Sarajevoban 23. Nyelvek sze­rint volt 269 horvát, 122 szerb, 86 szlovén, 17 német, 15 magyar, 4 orosz, 2 francia és 1 török lap. Tar­talmuk szerint volt 246 politikai, 60 tudományos, 27 irodalmi. 22 egyházi, 20 egyesületi, 19 közgazdasági, 15 mu­lattató. 13 hivatalos, 13 ifjúsági. 10 színházi és reklám, 10 illusztrált, 8 orvosi, 7 művészeti, 7 közlekedési, jogi, 5 női, 4 pénzügyi, 4 rendőri, 4 katonai és 4 mérnöíki. Azóta a dináz zuhanása s az általános drágulás folv- i tán igen sok lap megszűnt Az igy be­következett csökkenést a választási 1 agT'táicióval kapcsomban keletkezett aj lapok nagyon kevéssé tudták ellen­súlyozni, bj. (Tolyt k8v. ) 'heg, - harmincnégy hadosztályra van feltétlenül szüks&e, höjrv Románia • cg> fenyegető háborút vesigkuzdhes­**!>• Mo«t kerül parlamenti tárgyalásra -«z u i véd erőtörvény, melynek c>»vik pcníia az ö*>. -ze. > katonai ne. i-hivat; 1­Öél vájj felmeur&ttket n.. ün! ''. igv azt: ) kc'lvezmínvt is. hogv öz­vegyek egvcllrii c (tlácifonntariö fii ne katonáskodjék. A kevésk-bJ ukal. n-'íO­kaf is bsveszik vgédszck'álalo. fcra és •nemzetvélehni tanácsot állítanak fej a mozgósítás kere. ílülvii-'ér • ii"dveze- 1 t*sie és békekötésre. A L_'o: iaí szer­ződéseket azután ez n szerv köti s ii\ ui. vszúlván az összes katonai természetű ügyeket kivonják a törvényhozás el­lenőrzése alól. Téliesen haeontó elve­' J. tn épül fc' az uj szerb uéderótör­vény is, Csehorsu'xi mozaósiásái ucdiu •a január Vt-ihi Journal des Débais a lenhaidtozottabban hirdeii. E nagvonis • V>I informált lap értesülése szerint a ki -en. enle legközelebb Szerbiával kő­ző katonai, megbeszélést folytat s ezen . -zóba kerül a M-vgvarorszá^sal Mim­iben, való állásfoglalás ügye is. A lap szerint a kis-entcnle teljesen egysége­den akar katonai kérdésekben is el­. járni Franciaországgal. Tényként le kell tehát szögezni, . hogy a kjs-entente lázasan fegwerke­. ik. és vedia Frunciaorszáa iránvitösa •. mellett. Szereposztása az hoi/n Romó­A bolgár összeomlás okai A bolgárok elpártolásának eredménye: a neuitly-i békeszerződés — Hiányos volt-e a bolgár hadsereg felszeretése az összeomlás­kor ? — Az öngyilkos bolgár politika felelős a középponti hatalmak összeomlásáért is Irta: NYÁRY GYÖRGY Difi év Leiiunclorszáa Oroszorszáer út­ját zt'u iu el lU/UCn/ lc!c ttttál. hoou « németek testiségére mehessen. Ugyan­ez a szerepe délen a szerbeknek a tö­rökökkel szemben. Csehorazfia 1<I­udata volna keiéiről támadni meo Né­. melorszúaoi. íxa önvédelmi hatéba kezd, t lété1 fenye'ietf) lr"m i<i elnyomó elten. GSröQorszáa szinti n benne MIII i bbi-r. uz érdekkörben, neki is n török elönyomulásl kell mc iol. isztaliU IRV készen v ui a terv a lórök-orcsz és né­niéi blokk elválasztására a Földközi­tengertől n ijaljíg. Közben aíonbav énnen közopn i febtááf miatt kelle­metlenül ismeretlen ténuező Mainiar­orxzáq. melutfik sLcrcnét a háború remélhető k&irife ilöit mindenkiuv lisztezni akarja a froncío—kis-en'éltté szövelscii. Hogy ezt n rendesést a kis­entente a maga ssempoobiiböl sze­retné megoldani, saját érdekét világ­politikai szükségletnek lüniuti fel: 1 franciák előtt az bizonyos. Az egésznek tanulsága nedig az. hogv a mostani ieayzékekkel akármi­lyen ártatlanok legyenek is az0^ és akármennyire kiviláglik belőlük Ma­gyarország igaza ez a kérdés nincs elintézve. Naalion hamar, talon vénle­n?s sorsfordulót elé kerülhetünk és soha olyan szüksén ÜQUCS WDQVar diplomáciára nem volt. mint éppen

Next

/
Thumbnails
Contents