Magyar külpolitika és világgazdaság, 1923 (4. évfolyam, 1-40. szám)

1923 / 3. szám - A bolgár összeomlás okai. 2. r.

Vasárnap. 1923. január 21. II. Szcsed, jai. Hogy az cnU'nle diplomácia mit ígéri bulgár hűbéresének, azt ma més nem tudjuk, de hogy mi! udolt a tönkre telt és szélszagatott Bulgáriának, azt látjuk. A francia caoatok més 1919-ben is bentvoltak Bulgáriában. Midőn 1919. tavaszán a Bulgáriában ik'vö francia csapatok kivonulása váll rszüksé«e«sé. akkor már látták a bulgár hazafiak, hogy azok, akik országukat . feltételek nélkül megnyitották az ellenség előtt, mit várhatnak attól az ellenségtől, mely mindent ígér, de adni ; csak akkor ad, ha van mivel kényszeríteni. De az az uralom is arra a sorsra jutott már akkor, mint Károlyiék most vannak, dacára, hogy a csehek, oláhok és szerbek felosztották az or; szág legnagyobb részét, kénytelenek i azok szolgálatában állni továbbra is. pmert azoknak lekötötték magukat. 5 akkor a bolgárok, látva, hogy az en. tente csaA- eszközül használta jöl őket. . Lompalánkán a behajózott francia csa' patok tisztikarának cgyrészét a bucsuI este után legyilkolták. De ez már nem ! segített senunií. n megtörténtet nem • leheteti meg nem történtté tenni. BnlI gária olt feküdt tehetetlenül a győzök lábai előtt és az enf'ente-barátok nem i tehettek semmit, mert hiszen egyéni szolgálatukat jutalmazták. A bolgár elpártolás következménye ; lett a neaillgi szerencsétlen béke. melvnek megkötésével a bulgár nép tragédiája teljes lett. Egy nép, melyet veze. tői könnyelműen és meggondolatlanul : dobtak oda a győzők rablásának, sem kegyelmet sem elnézést nem várhal . onnan. Bulgária jelenlegi vezetőségi', akik részesei voltak az összeomlásnak. , abban reménykedtek, hogy magukat és országukat mentik meg a szövetségi ; hűség megszegésével, de mindkettői i poroszlóknak dobták oda. hiszen országuk értékes lerületei még a győzelmes háború alatt a rabló szomszédoknak eligértetett. M& a bulgár nép látja, hogv csúfosan becsapták és érzi jól, hogy oly zsákutcába jutott, melyből o helyes kivezető utat nehéz lesz nagy megrázkodás nélkül megtalálni. Érzik ezt a szerencsétlen ország mai vezetői, amikor a központi hatalmak barátait, az u. n. háborús minisztereket, akiket bűnösnek tartanak a háborúért, Szófiábból más börtönbe szállították, azzal a megokolással, hogy ott ezek a.. bűnösök'" jobban őriz. hetők. Történik ez ugyanakkor, amidőn a görög összeomlásért a központi hatalmakkal szimpatizáló minisztereket francia befolyásra kivégezték. Ki összefüggés a két tény közt nem tagadható. A bolgár kormányzat, mely annak idején s/. intén „en'enlívl. aiátivak-" vallotta magát, nem tud szabadulni annak halálos ölelésélöl s igy nincs kizárva, hogy a börtönben sínylődő bolgár miniszterekről is rövidesen életpálváúuk tragikus befejezését jelentő hírt fogunk hallani. Az entenlenak kellemetlen, hogy az akkori vezető emberek még életben vaunak s tart tőle. hogy a mai vezetőséget a népharag egy szép napon ugy elsöpri helyéről, mintha soha ott nem leltek volna. A bulgár irredenta szintén kellemetlen eseményeket készít elő s a balkáni nagyhatalmak nagyon jól tudják, hogy ha a mai pacifista bulgár uralmat, mely csak a nemzeti erők elcrnyeszlését szolgálja, — a bolgár nemzeti uralom váltja fel — Törökországgal összefogva ugv elfújják a Párizs körüli békék által megállapított 'határokat mintha azok soha nem lettek volna. Ezért szükséges tehát, hogy (i búzaár név nemzeti mcquihodása megfojtassék, — ezért volt szükséges Stambulinszkynek Belgrádba Canoszszát járni, hogy a kisententeba felvétessék, mert a Balkánon nagy és mélyreható változásokat hoz a tavasz. Az entenlenak nem érdeke, hogy a közös sorsra utalt két nép a bolgár és a török megtalálja egymást, mert akkor a nagy változások elkerülhetetlenek. Mátra van még annak a kérdésnek az. eldöntése, mennyiben van alapja annak az állításnak, hogy a bulgár hadsereg felszerelése oly hiányos volt, hogy 101S őszén képtelen lett volna ennek következtében ellenállást kifejteni. E sorok írójának alkalma volt a nisi ruha- és lőszerraktár parancsnokaival beszélgetni, akiktől a következő felvilágosítást kapta: — A bolgár csapatok indokolatlan kiválásakor u nisi ruharaktárban 400 vaggon körüli ruházati felszerelés volt. A kiválás oly meglcpöleg történt, hogy a visszavonuláskor csak mintegy 230 vagonnyi felszerelés volt raegmen-hető. hiszen az utolsó vonat kifutása már •jgyutüzben történt. A többi már nem volt megmenthető, a tüz martaléka lett. A bolgár csapatok megkapták az általuk igényelt ruhaféléket, azonban ma kiosztották a csizmát és három nap múlva újra jelentkeztek lábbeliért, mert akkorra már az előbbit eladták. A baj onnan származott, hogy « legénység, umit tudott értékesített és a balián háborúban szokásos zsákmányolás elmaradása türelmetlenné tette őket. Ruházat volt annyi, hogv avval az egész bogár hadsereg lel lehetett volna szerelni. Természetesen lőszerben sem volt hiány, mert a visszavonuló csapatok tmiik lőszérrakiárából néau—ötszáz vaggon lőszer ment át Magyurországon a visszavonulás napjaiban. Tehát sem a felszerelés, sem a lőszerhiány nem kényszerítene a bolgárokat arra, hogy dicstelenül cserbehagyva szövetségeseiket saját és szövetségeseik pusztulását idézzék elő. A háborús fáradság más frontokon is érezhető volt és mindenhol tudták, hogy a háború soká nem folytatható. Ha Bulgária meglepően nem hagyja cserben szövetségeseit, hanem feltárva helyzetének nehézségeit, addig kitart. inig a béketárgyalások megkezdődnek, akkor ha súlyos is, de más feltételekkel lehetett volna megkötni a békél, inert a türelmetlenség és a háborús fáradság ott is érezhető volt., 1 központi hatalmak összeomlása elkerülhető lelt voliw. var, y legalább is semmi esetre oly mértékben nem történt volna meg, ha a bolgárok összeomlása előbb Le nem következik, mert ezen kiválásnak óriási erkölcsi hatása volt a központi hatalmak csapataira s népére és rendkívül megerősítette a nemzetközi forradalmi irányzatot. melynek ereiben n vért az entente ada. Ma Bulsária. hiába tett az cutentenak nagy szolgálatokat, ki van szolgáltatva az entente kénvének, és szomorú tragédiáját mutatja annak a népnek, mely magát meggondolatlanul uz ellenségnek szolgálnia ki. A bulqár nemzeti eszme nem halt meg. A mai uralom, hiába mondott le mindenről, amihez a bulgár nemzetet annyi véráldozat füzl s az a tetszhalál, melvben jelenleg a bulgár nemzet van nem tarthat soká. a leitámadás útban van. (Vége. ) I. Folyóiratunkban már ismételten szó volt a délszláv sajtóról. * Most az eddig szétszórt adatokat összeszedve ujakkal egészítjük ki és rendszerbe illesztve teljes képet akarunk adni a délszláv sajtóról, ugy, ahogyan jelenleg áll. Nem a fejlődós részetezése a célunk, hanem egy könnyen kezelhető összcá lifás azok számára, akik tájékozódni akarnak a délszláv sajtó eléggé zűrzavaros rengetegében. Legyen szabad előzetesen néhány szSmpor. tra felhívni a figyelmet. A délszláv sajtó nem fejlődött egységesen. A szerb, a horvát, a szlovén, a vojvodiivai sajtó merőben más és más viszonyok közölt, más és más hatások alatt fejlődött, más és más olvasóközönség igényeit volt h'vatva kielégíteni. A délszláv állam létének eddigi négy esztendeje nagyon keveset vátoztatott ez állapotokon s ha a közös ál am közös kérdései rá is kcnyszerilelték a délízláv lapokat, hogy tartalmilag közeledjenek egymáshoz, a hírlapi földolgozás, a tények tnegvilágitása és magyarázata, a prob émák fölfogása és kezelése ma is annyira különböző, a lapokiból kiáradó világszemlélet, politikai ideológiai irói és nemzeti mentalitás anynyra eltérő, hogy egységes délszláv sajtóról még oly értelemben sem lehet be-'zc ni, mint lehet t'l egységes német sajtóról, söt a béke éveiben lehetett beszélni minden nemzeti differenciálódás mellett i-S egységes osztrák sajtóról. Ezért fogunk országrészek szerint küiön-külön beszélni a szerb, a horvát, a szlovén és a vojvodinai sajtóról. Az egység e lúányából folyik az, hogy a délszláv lapok nyugati szemmel mérve, mindig isen kicsiny olvasóközönségre túmaszkodla. k. Ezen sem változtatott sokat az uj állam. Hiába lett Be'grád egy relatíve nagy állam fővárosa, lapjait ma sem igen olvassák a szorosan vett Szerbia kivéte ével és hiába lett Zágráb az uj állam leggazdagabb és legkulturá'tabb városa, Zimonyon tu' éppen ugy ismeretlen a hónvál sajtó, mint azelőtt. Az a néhány politikus és publicista, aki e tekintetben kivételt képez, síig jön számításba. A délszláv nagvközönsé; ct ma is csak, régi kulturközpontjának lapjai érdeklik s még a közgazdasági körök sem hajlandók értesítéseiket más forrásból meríteni. Ez a helyzet eredményezi, hogy a lapok a povincializmus jeleit erősen magukon viselik » a'ig lehet p. egy belgrádi lapból világos képet nyerni a horvát vagy bosnyák, de • L. A délszláv sajti M. K. 1«B0, 19. se., A c&gr&bi sajlá 1922, 3. BZ., Délstldv tvjtóstatisztika 1C22, 10. sz, A szarajevói sajtil 1022, 18. az, A dClvidéki magyar í. « némct sajtó 1P22. 35, az. jqkuiaijm KÜLPOLITIKÁBA ^J minden ho 1-től és 15-től hezctődőlfiq bármikor leket atftizeioi.; A délszláv sajtó még a macedóniai vagy vojvodinai állapotokról is. Az állam rengeteg analfabétája folytán a lapoknak kevés az előfizetőjük, aminek egyrészt *z a következménye, hogy egyre-ralásra megszűnnek es újra keletkeznek, másrészt az, hogy politikailag független lap alig van. Csak azok a lapok boldogulnak, melyeket egyve-gy párt vagy érdekcsoport kitart. A lapok gyakran tárgyai egyszerű adásvételnek s kényte ervek máról-holnapra egészen ellenkező elveket hinlelni. Ilyen viszonyok közölt a lapok nívója alacsony és még fővárosi jobb lapokat is ig' néhány gyengén fizetett munkatárs ró össze. Nagyobb képzettségű és politikai koncepciójú publicista csak elvétve akad s ezek is rendesen nem a hirlapirók közül emelkednek ki. ^ A következő cikkekben mintegy, másfélszáz lapról fogunk megemlékezni. Mindenesetre a dé'szláv sajtónak csak egy részéről. Minden napilapot tárgyalásunkba vonunk s minden olyan ritkábban megjelenő sajtóterméket is, melynek politikai jelentősége van. Akik a viszonyokkal ismerősek, tudni fogják, hogy ma Budapesten lehetetlen hozzáférni mindezekhez a lapokhoz, de rajta voltunk, hogy a nem látott lakokról is hiteles értesüléseket adjunk. Inkább hallgatunk ott, ahol ilyen nem állott rendekezésünkre. 1921 végén egy hivatalos sajtóstatisztikát állítottak össze. Akkor összesen 516 lap jelent meg a délszláv államban. Országrészek szerint Horvátországban 227. Szerbiában, Macedóniában és Montenegróban 92, Szlovéniában 83, a Vojvodin-ában 42, Dalmáciában 41. Boszniában 31. Nagyobb városok szerint Zágrábban 176, Belgrádban 73, Laibachban 70, Spalafohan 30, Sarajevoban 23. Nyelvek szerint volt 269 horvát, 122 szerb, 86 szlovén, 17 német, 15 magyar, 4 orosz, 2 francia és 1 török lap. Tartalmuk szerint volt 246 politikai, 60 tudományos, 27 irodalmi. 22 egyházi, 20 egyesületi, 19 közgazdasági, 15 mulattató. 13 hivatalos, 13 ifjúsági. 10 színházi és reklám, 10 illusztrált, 8 orvosi, 7 művészeti, 7 közlekedési, jogi, 5 női, 4 pénzügyi, 4 rendőri, 4 katonai és 4 mérnöíki. Azóta a dináz zuhanása s az általános drágulás folv- i tán igen sok lap megszűnt Az igy bekövetkezett csökkenést a választási 1 agT'táicióval kapcsomban keletkezett aj lapok nagyon kevéssé tudták ellensúlyozni, bj. (Tolyt k8v. ) 'heg, - harmincnégy hadosztályra van feltétlenül szüks&e, höjrv Románia • cg> fenyegető háborút vesigkuzdhes**!>• Mo«t kerül parlamenti tárgyalásra -«z u i véd erőtörvény, melynek c>»vik pcníia az ö*>. -ze. > katonai ne. i-hivat; 1Öél vájj felmeur&ttket n.. ün! ''. igv azt: ) kc'lvezmínvt is. hogv özvegyek egvcllrii c (tlácifonntariö fii ne katonáskodjék. A kevésk-bJ ukal. n-'íOkaf is bsveszik vgédszck'álalo. fcra és •nemzetvélehni tanácsot állítanak fej a mozgósítás kere. ílülvii-'ér • ii"dveze- 1 t*sie és békekötésre. A L_'o: iaí szerződéseket azután ez n szerv köti s ii\ ui. vszúlván az összes katonai természetű ügyeket kivonják a törvényhozás ellenőrzése alól. Téliesen haeontó elve' J. tn épül fc' az uj szerb uéderótörvény is, Csehorsu'xi mozaósiásái ucdiu •a január Vt-ihi Journal des Débais a lenhaidtozottabban hirdeii. E nagvonis • V>I informált lap értesülése szerint a ki -en. enle legközelebb Szerbiával kőző katonai, megbeszélést folytat s ezen . -zóba kerül a M-vgvarorszá^sal Mimiben, való állásfoglalás ügye is. A lap szerint a kis-entcnle teljesen egységeden akar katonai kérdésekben is el. járni Franciaországgal. Tényként le kell tehát szögezni, . hogy a kjs-entente lázasan fegwerke. ik. és vedia Frunciaorszáa iránvitösa •. mellett. Szereposztása az hoi/n RomóA bolgár összeomlás okai A bolgárok elpártolásának eredménye: a neuitly-i békeszerződés — Hiányos volt-e a bolgár hadsereg felszeretése az összeomláskor ? — Az öngyilkos bolgár politika felelős a középponti hatalmak összeomlásáért is Irta: NYÁRY GYÖRGY Difi év Leiiunclorszáa Oroszorszáer útját zt'u iu el lU/UCn/ lc!c ttttál. hoou « németek testiségére mehessen. Ugyanez a szerepe délen a szerbeknek a törökökkel szemben. Csehorazfia 1<Iudata volna keiéiről támadni meo Né. melorszúaoi. íxa önvédelmi hatéba kezd, t lété1 fenye'ietf) lr"m i<i elnyomó elten. GSröQorszáa szinti n benne MIII i bbi-r. uz érdekkörben, neki is n török elönyomulásl kell mc iol. isztaliU IRV készen v ui a terv a lórök-orcsz és néniéi blokk elválasztására a Földközitengertől n ijaljíg. Közben aíonbav énnen közopn i febtááf miatt kellemetlenül ismeretlen ténuező Mainiarorxzáq. melutfik sLcrcnét a háború remélhető k&irife ilöit mindenkiuv lisztezni akarja a froncío—kis-en'éltté szövelscii. Hogy ezt n rendesést a kisentente a maga ssempoobiiböl szeretné megoldani, saját érdekét világpolitikai szükségletnek lüniuti fel: 1 franciák előtt az bizonyos. Az egésznek tanulsága nedig az. hogv a mostani ieayzékekkel akármilyen ártatlanok legyenek is az0^ és akármennyire kiviláglik belőlük Magyarország igaza ez a kérdés nincs elintézve. Naalion hamar, talon vénlen?s sorsfordulót elé kerülhetünk és soha olyan szüksén ÜQUCS WDQVar diplomáciára nem volt. mint éppen