Magyar külpolitika és világgazdaság, 1923 (4. évfolyam, 1-40. szám)

1923 / 34. szám - Az új Bratianu-kormány

Csütörtök, 19"2."í november 8. MAGYAR KÜLPOLITIKA Az uj Bratianu-kormány A közfel egy féléve teljesen esemény­telen romániai belpolitikai élei októ­ber legvégére ugyancsak megelevene­oVii. Októlier 30-án nyitották meg a parlament öszi ülésszakát s mutatko­zott be az uj Bratianu-kormány, Ugyanezen á napon folyt le Temesvárott a konzervatív párt nagygyűlése, az első politikai gyűlés Nagyromániában, melyen egy oláh párt keretében a nemzetiségek is résztvettek. Azóta újra megindull a parlamentben a kor­mánv és az ellenzék harca aj régi ala­pon és n régi hevességgel. A liberális pári közel két esztendeje ül kormányon. Valóságos államcsiny­nvel kerüli oda, be se mutatkozott a parlamentben, melyben mindössze bét képviselője foglalt helyet, hanem Bra­lianu feloszlatta a törvényhozás kél házát és a választási terrornak még Romániában is szokatlan nagymérvű alkalmaz is tvul sikerüli lőbbs&get ösz­szehozni s ezzel a többséggel megsza­vaztatta az ellenzéknek a Házból való kitiltásával azt az uj alkotmányi, mely­nek kötelező erejét egyetlen ellenzéki párl sem ismeri el. Az alkotmány megszavazása óta szünetelt a parlament és a kormány diktátori halálommal vezette az ügye­ket. Az uj rezsim azonban csakhamar a liberális pártban is olyanfoku elége­detlenségei keltett, mellyel a kormány­nem egykönnyen tudott megbirkózni. A teljes gazdasági leromlás miatt a párt fiatalabb tagjai a moldvai Mar. zesen népjóléti miniszter vezetésével gyökeres rendszerváltozást kívántak, mert belátták, hogv az eddigi kor­mányzat folytatása végkép csődbe viszi az országot és egyre jobban kompromittálja a liberális pártol, melv ezek után még ellenzékben sem tud majd komoly szerepet játszani. A fiata­lok akciója főképpen Constantinescu földművelésügyi miniszter ellen for­dult, aki az öregek frakciójának a vezére. Midőn már a két frakció közt kenyértörésre került a sor. Constanti­nescu néhány IK'ISŐ párthivével lemon­dott és az erdélyi nemzeti párttal rég­óta fenntartott kapcsolatait kihasz­nálva, sajál elnökletével koalíciós kor­mányt akart létesíteni. Bratinauék az ellenzékkel szemben mesterségesen megteremtették a fascista mozgalmat, majd a régi recept szerint ennek a fascista összeesküvésnek leleplezésével riasztotta el a királyt attól, hogv koa­líciós kormányra bizza az. uralmat. •Sikerült saját nélkülözhetetlenségét be­bizonyítani az uralkodónak, aki a vál­ság megoldását újra ő rá' bízta. Két hónapi vergődés és tárgyalások után végre megszületett az uj kormány, mely csak némileg átalakított mása a réginek. A fiatalabbak frakciója ke­resztül vitt annyit, hogv néhány fon­tosabb tárcát megszerzett, viszont azt nem tudta kieszközölni, hogv az. öre­gek csoportja kiszoruljon a kormány­ból. Constantinescu és kedveltjei szin­tén megmaradtak a kormányban, de kevésbé fontos tárcákat vetlek át. Az uj kormány tagjai. így Vailaiunu tábornok a l>eltigy he­lyeit a közlekedésügy élére került. ttosoiu tábornok pedig a közlekedés­ügyi helyett a közmunkaügyi tárcát J yetfe át. Legnagyobb verseny folyt a j belügyminiszteri tárcáért. Mindkét frakció magának igényelte, a minisz­terelnök tehát a béke kedvéért egyik­nek sem adta. hanem magának tar­1 tolla meg, szeryeztetett azonban hozzá egy politikai államtitkára állást az. ügyek voltaképpeni vitelére és ezt Marzescariafc, a fiatalok csoportja bel­ügy miniszter jelölt jének bizalmi embe­rével: Tatarescu képviselővel1 töltötté be. Hogy minden csoportfőnök sze­mélyi ambiciójál a lehetőségig kielé­gilse. szervezett cgv tizenötödik mi­niszteri állási is, a népjóléti tárca ketté­osztásával. A közegészségügy és a voltaképerii népjóléti ügyek élére Saveanu képviselőt állította, a mun­kásügyek és szakszervezeti élet minisz­tere pedig Chirculescu lelt. Uj ember még a kormányban Constantinescu Tancred, a volt vasúti vezérigazgató, aki kereskedelmi és iparügyi minisz­ter lelt és Lepadatu Sándor vallásügyi és szépművészeti miniszter. Különben kolozsvári egyetemi tanár, neves tör­ténetíró, a brassómegyei Hosszúfalu községből vándorolt ki még diákkorá­ban Bukarestbe, ahol középiskolai ta­nár lett. A liberális párt régi tagja. Annak idején a békeszerződések készü­lésekor ö volt Románia részéről a kisebbségi jogok előadója s most a kultusztárcát megkapván, rögtön nyi­latkozón, hogy u kisebbségeknek a snrzödésben garantált jogait teljes mértékben respektálni fogja.. Minthogy az. ö ügykörébe tartozik a magyar egyházak minden ügye. valaminl a színészet, ez a kijelentés elég fontos­nak tartható, viszont a magyar iskolá­zás ügyére szomorú kilátással van, hogy a nyíltan a fascisztákat támogató szélső soviniszta Anghelescu megma­radt a közoktatásügy élén és igazság­talan, méltánytalan és szerzödésellenes rendeleteihez, a magyar főpapság inter­venciója után is ragaszkodik. A többi tárca a régi kezekben ma­radt, vagyis Duc« a külügy-, Brafi'anu Vintila a pénzügy-, afcirí/arescu tábor­nok a hadügy-. Constantinescu a föld­mivelésügy élén maradt. A két tárca­nélküli miniszter: a besszarábiai Incu­let és a bukovinai Nistor szintén meg­maradt. MaiZescU az igazságügyi tár­cát vette át. Az ellenzék állásfoglalása. Alig alakult meg formálisan a tör­vényhozás két háza, rögtön nyilatko­zatot terjesztett be a két nagy ellen­zéki párt. A besszarábiai Pan Halippa volt miniszter a parasztpárt nevében deklarációt olvasott fel, hogy a párt továbbra is törvénytelennek tartja a parlamentet, kívánja annak azonnali feloszlatását és uj választások kiírását. — A liberális kormány, — úgy­mond, — két évi uralma alatt semmit sem végzett. Gazdasági és erkölcsi te­kintetben csődbe vitte az országot, mely ma feltartóztathatatlanul rohan a lej­tőn lefelé. A parasztpárt nevében és felhatalmazásából kijelentem, hogy mi a kormányt ma is. mint eddig, bitorló­nak tekintjük, azt csak a törvénytelen törvényhozás támogatja. Másnap Mánia Gyula szólal! fel az erdélyiek nevében, illetőleg pártja már nem tisztán erdélyi, meri a királyság­I béli konzervatív demokratákkal és a besszarábiai paraszlpárltal egyesülve, országos párt lett. Maniu hosszasan bírálgatta a jelenlegi szociális és gaz­dasági helyzetet s különösen azt sür­gette, hogv a közigazgatásba be kell vezetni a tisztességet és törvényességet, mert enélkül az. ország biztos rom­lásba indul. Az iparban nem tűrhető meg a protekció rendszere és nemzet­közi tőke segítségével kell helyrehozni mindazt, amit az eddigi kormányok elmulasztottak. A kormány külpoliti­kája híján van minden őszinteségnek. A csatolt területekkel mostohán bán­nak és nemzeti bűnösükként kezelik az uj állampolgárokat. .4 kormányzati politika ilyen hibái miatt u nemzeti párt továbbra is bojkottálni fogja a parlamentet, mert semmiféle felelős­ségben nem akar osztozni. Az. erdélyi vezér súlyos vádjaira a miniszterelnök elienváddat válaszolt. Maniuékat azzal vádolta meg, hogy a háborút arra használták fel az erdélyi vezérek, hogy meggazdagodjanak. A bukaresti politikai éleinek nagy szenzációja volt, hogy ugyanezen a napon fnov. 2-án) a király hosszas kihallgatáson fogadta Goga Octaviant. az Avarescu-párt erdélyi csoportjának vezetőjét. Goga a kihallgatás után egyenesen Goldishoz, az erdélyi nem­zeti párt egyik vezető tagjához sietett és vele hosszasan tanácskozott. Mint­hogy az erdélyi nemzetiek és Goga régóta a legfeszültebh viszonyban van­nak, ez a tanácskozás nagy kombiná­cióknak adott tápot mindenfelé. Október 30-ának, az u j kormány be­mutatkozása napjának másik nagy po­litikai eseménye Temesvárott játszó­dott le. Itt folyt le a Marghiloman konzervatív progresszista pártjának erdélyi zászlóbontása. Erdélyből, a Bánságból, a Körösvidékröl nagyon so­kan összesereglettek Marghiloman meghallgatására. Nemcsak oláhokból ! alakult meg a párt, hanem a többi nemzet tagjai is résztvesznek benne, mint ahogy Marghilomannak sikerüli eddig pártjába megszervezni a dob­rudzsai törököket is. Marghiloman Utolsó politikai tartaléka Bukarestnek, ö vállalkozott a: állani megmentésére 1918 elején is s most megint elérke­zettnek látja az időt, hogy sorompóba lépjen. Politikája ma sem változott. A világháború kitörésekor a semleges­séget követelte, mert az orosz, veszede­lemtől félti leginkább hazáját. Most is Oroszország felöl látja a veszélyt és az. ellen egyesíteni kell a megnövekedett állam minden polgárát. — Szerencsétlenségre, — úgymond. | — csak a választások idején hangoz­I látják a nemzetiségi békét, különben a kormány kisebbségi politikája a nemzetiségek rendszeres zaklatásából állott. Kis egységes nemzeti állam voltunk, nagy poliglott állammá let­tünk több nemzetiséggel. Vájjon lehe­ld len dolog, hogy tökéletes szociális harmóniában éljünk? Utalt Svájc pél­dájára, ahol 'igazságérzet és engedé­kenység van, ezért teljes a nemzetiségi és felekezeti béke. A békeszerződés­ben észszerű engedékenységet fogadtunk a kisebbségekkel szemben az állam­nyelvet illetőleg, pozitív jogokat ismer­tünk el, ami a kisebbségek kulturális, vallási és iskolai intézményét illeti és

Next

/
Thumbnails
Contents