Magyar külpolitika és világgazdaság, 1923 (4. évfolyam, 1-40. szám)

1923 / 34. szám - Prótics Sztoján. 1857-1923

8 egység gondolatkörébe, aminek <• 11<>^;: < dása akikor, a békekonferencia küszöbén, szerb szempontból is ajánlatos volt: igy lépett az ö helyébe Prólics és meni Pasics Párizsba, mint békedcleKiitus. Itt kezdődnek az ellenietek Pasks és Prótics között. Prótios kormánya a leghrlorogvnebb okMiieklből állolt, mindegyik délszláv nejmzél és tartomány és mindegyik délszláv alapon álló párt képviselve volt benne. A belső ellentétek hamarosan felütötték a lejüket és előbb a bosnyák muzulmánok, majd a liorvátoh léplek kJ a kormányból. Nyolc hónap múlva teljes lett a válság, Prólics Lemondott és Davidovícs l. yuha lelt a miniszierehuvk. Davidovies kormányában csak a demokraták és a szocialisták voltak képviselve, voltak horvát és szlovén lakjai is. de a szerbek előtérbe nyomulása ekkor indult meg. DavidovKsjiak azonban az u n ideiglenes nemzeti képviseletben, — e parlamentéi nem a nép. hanem az egyes pártvezetőségek választották bizonyos kulcsok szerint, — nem volt többsége, ezért rendeleleklkel kormányozott es végül fel akarla oszlatni az. ideiglenes nemzeti képviseletet. A régens élihez nem járult hozzá, hanem újra Próticsot nevezte Ui miniszterelnökké, aki vállalta, hogy ö a parlamenttel fog dolgozni. 1920 februárjától kezdve három hátlapig állott I'rótics másodszor a délszláv kormány élén. A kormány az. u. n. parlamenti blokkra támaszkodott, mely blokk a szerb radikálisokból, a szerb liberálisukból, a Medúkovics-csoportból. a horvál nemzeti klubból és a szlovén k. VrrkálisokbúI állott. Azonban a blokknak sem volt szilárd többsége és három hónapi kísérletezés után Prólics lemondott. Kkkor Vésriu'e. v elnöklésével koncentrációs kormány alakult azzal a feladattal, hogy a választójogi törvény megalkotása után kiirja a konstituante választásokat. E kormánynak Prólics is tagja volt, mint konstiluante-ininiszter és e minőségiben ö dolgozta ki az alkotmánytervezetei, mely azonban nem nyerte meg a minisztertanács tetszését, mire a kormányból kivált, de egyelőre nem ment ellenzékbe. Mikor 1921 január 1-én a Pasich elnöklete alatt megalakult a radikálisdemokrata koalíció kormánya. Prólics már ellenzéki hangokat pengetett. A vidovdáni alkotmányt nem fogadta el és a radikális pártból ikiléprtt. Az idei választásokon ellenzéki programmal lépeit fel, de pártja egyetlen mandátumot sem kapott. Mi volt Pasics és Prólics ellenit lének a lényege? Pasics és Prótics szivük mélyén egyaránt nagyszerbek, azaz a délszláv államban a szeri) hegemóniát akarják biztosítani. Pasics a szerb hegemóniát első sorban a centralista vidovdáni alkotmány végrehajtásával véli biztosilihatónak, másodsorban, amennyiben a horvátság nem volna térdre kényszeríthető, az u. n. amputációval, azaz a horvát löhbségii területek kizárásával a délszláv államból. Próiies biztosíthatónak vélte a szerb hegemóniái /horvát, s/ionén és más ki sebb aránytl autonómiák adása melleit MAGYAR KÜLPOLITIKA is. hajlandó voll ez irányban revideálni az alkotmányt, de magái az. ampulációl mint ulliina rációi n is 'kombinációba vette, sőt éppen ő volt az, aki e megoldási lehetőséget felvetette. Lényegei különbség voll a két politikus között kormányzali szellem lekintelében is. Pasid bizánci erkölcsű miniszter. ki sem a törvényeket, sem a parlamentarizmus! nem veszi komolyan, Prólics lis/talsczü ember voll. aki előtt az angol parlamentarizmus mintái lebegtek. Prólics alkotmánytervezetét, melyet VészníCsék nem fogadlak el és melyei a márciusi Választások tanúsága szerint a szerb választók is elutasítottak, sem a legmérsékeltebb horvát ellenzék, sem Rorosecék nem lelték magukévá. Miután azonban az összes szerb javaslatok közöli a Próticsé mutatóit még legtöbb megértési az ő követeléseik iránt és Prótics ínég a magyar időkben többször megfordul! Zágrábban és szakszerűen foglalkozol! a horvát kérdéssel, személve Zágrábban és l. aibaehban rokonszenves volt és kormányra jutását szívesen látták volna, tőle remélvén a tarthatatlan viszonyok enyhülését és egy barátságosabb légkör teremtését. Prótics ismételten tárgyalt is különböző horvát és szlovén faktorokkal, magával Rádicscsal is. de a tárgyalások sohasem vezettek eredményre: Prótics ajánlatai nem elégítették ki Zágráb és Laibach igényeit, ellenben messze túllépték azl a határt, melyet Belgrád elfogadhatónak tartott. Mik lesznek Prótics halálának a következményei? Prólics, bár kilépeti a radikális pártból, olt maradtak neki barátai, ugy. hogy bizonyos mértékig máig veszedelme/tette Pasics uralmat. Ez most megszűnik és megszűnik. vaijy tér/alább erősen meggyengül uz az irányzat is n radikális pártban, mely hajlik a horvátokkal való megegyerésze. Megszűnnek azok a remények, melyeket a horvát és szlovén mérsékelt pártok Prólics személyébe vetetlek és ezzel gyengül e mérsékeltebb elemek pozíciója hazájukban. Szóval Prótics halála mind a szerbeknél, mind a horvátoknál és a szlovéneknél a mérsékelt irányokat gyöngiti. Hádics, aki legutóbbi londoni nyilatkozatai szerint, az amputáció gondolatával kezd megbarátkozni, megelégedetten dörzsölheti a kezét. «>. i. Genadjev volt bolgár minisztert meggyilkolták Szó/iából jelentik: Genadjev volt bolgár miniszteri október 30-án esté, amikor hazatért, meggyilkolták, (iesov volt berlini és konstantinápolyi meghatalmazott miniszter, aki Genadjev társaságában voll. súlyosan in igsebesült. Genadjev a régi háborús rezsim egyik kormányának a külügyminisztere volt. Nemrégiben kilépett a nemzeti szabadelvűek pártjából és országos néppárt névvel uj pártol alakított. Csütörtök, 1923 november 8. A VILÁGSAJTÓBÓL Mit irnak rólunk ? Obzor, (okt. 18. ) Magyarország; polltlká fának evolúciója eiuuilel részletesen liiglalkozik a magyar külpolitika „irányváltozásává] ÍM a kisantaut leié való orientációjának körülményeivel. " A cikk bevezeti részében az Obzor visszapillantást tesz Bethlen iiárísi Útjára, amelv alkalommal sikerült neki Olaszország és Anglia támogatásit a köliigymuiKl. Benes ügyesen akként használta dr_ Benes igen ügyesen akként használta ki, mintha Magyarország kÜM-kulési, ikuóraban a szomszéd államokkal az inicialiva őt illetné meg. El kell ismerni, hogy a magyar diplomácia az utóbbi időben jóval agi lisa hhiiak bizonyult, mint a kisanlanlé. A magyar nacionalisták ügyesen kiaknázzák Olaszország szimpátiáit, a magyar mágnáskörŐk pedig az angol fi>iiiak támogatását. Magyarország e tekintetben jói bevall propagandái alapozott iriey s ennek a propagandának lulajdonithatö, hogy az angol körök hitelt nyújtottak a magyar lapdk által lonszírozoft urna híreknek, mintha a ki-anlaiil Magvarorsxág végleges föklarabolásál célozná. Hencs clr. hiába (áradozott annak In-bizonyításán. hogv a kisantant nem folytat magyarellenes politikát, értve ezalatl, nem folytat annyira magvarellenes politikát, hogv Magyarország Ffiovetlensé<; «•! ineu akarná semmisíteni. Angliának ez az ellenérv nem bizonyult elegendőnek. Amidőn pedig Olaszország és Jugoszlávia közölt kitör! a krízis a fiumei kérdésben és Benes közvelitö szereplése refüvel végződött. Benes ezt a balsikerl annál jobban fájlalta, miután Olaszország éppen a jugoszláv antagónizmus legyében örömmel vállalta Magyarország jóindulatú támogatójának szerepót Betetézte végül BeiUtS kudarcát a Sépszövetsiartek az a kioáruáaa, hoau o namhatálmak nem szívesen veszik a kisantant túlzó magyarellenes politikától, t'gyanekkor Anglia elrendelte a magyaroknak, hogv lépjenek jőyiszonyba a szomszédaikkal, inert ellenkező esetben a kölc. sön-iigvböt nem lesz semmi. Aki ezl az egész politikai helyzetet figyelemmel kisérte — irja tovább az Obzor — be fogja látni, hogy Aniilia lünti kioáiuága cgujhen parancs volt a kisantantnak is a kibékülésre. Benes abból a célból, hogy valahogy elhomályosítsa legutóbbi balsikereit, magára vállalta újból a magyarokkal való érintkezés megkezdéséi és ezzel az elhatározásával megmentette * ki-anlanl presztízsét, miután ft szereivel betett az akció kezdeményezőjeként. El keli ismerni, hoev ez. alkalommal a magvarok is naRV megértést tanúsítottak a közös ügy iránt. Kzl bizonyítja Bethlen viselkedése, valamint svájci és hazai nyilatkozatai. A magyar kormány és általában a magyar közvélemény más útra tértek, azaz iránvl változtattak attól a i>erclöl kezdve, amelyben Anglia követelte a szomszéd államokkal való kibékülést. A magyarok, akik különböző alkalmat megtagadlak, hosv a kisantant államainak Árthassanak és mindig azzal a titkos vággyal voltak ellelve, hogy régi leriileleikel visszaszerezzék és visszaállítsak Szent István koronájának régi hatalmat. az utolsó pillanatban elasztikusan szaki toltak a auülötet r»>liliká jávai is chelurtl a megértést választották további céljaik elérésére. Magyarország belát la. hogy elő nvösehb a szomszéd államokkal a békés viszonv létesítése, ugv gazdasási, mint politikai szempontból, Ilyén módon lehe liivé teleteli a szomszéd államokkal való rendes gazdasági és kereskedelmi élet