Magyar külpolitika és világgazdaság, 1923 (4. évfolyam, 1-40. szám)

1923 / 28. szám - Az olasz fasiszták kisebbségi politikája - Kina külpolitikája

2 Vasárnap, 1923 augusztus 19. iWÍ az (leihez való jogukat. Ahhoz ke'l-esen UQIHKI& él /V/e;; gyengék, hogy sikeresen folytathassanak türelmetlen és erőszakos beoluaszlási politikát a lakosság többségét kiteoü nemzeti kistbbiigekkel szemben. E nemzetiségek , ku: ül az államhoz leginkább hú a: oláhsán. mely nem kioán máit, minthogy hunyják mrcf saját templomait és iskoláit és a közigazgatás bánjék kimél,: tesebben vele. A szerbeknek teliét adva van a helyzet, hogy egy gesztussal két eredményt is elérjenek: a belföldi oláhsággal való tisztességes politikával megnyerjék a külföldi oláhság barátságát. Mert a kormányok közti szövetségek csak akkor erősek, ha a meqfeJelö nemzeti közvélemény szentesíti őket. A uiíáflfidöoru majmulatta eléggé, hogy mennyire senxmitérök azak a szövetségek, melyeket a népakarat ellenére kötöttek. Azért elérkezett talán mr. sf o; uioísó pilfanal, mikor a szerbek segithetirWz még magukon, ho az oláh kisebbséggel szemben civilizált és emberhez méltó magatartást fognak tanúsítani eddigi elnyomó politikájuk megszüntetésével. Mert minden sérelem, mely a szerbiai oláhokat éri, olyan hatalmas visszhangot kelt az tdáhországi közvéleményben, hogy az lcsak kúrára lehet a két állam közti szövetségnek ". ' Jellemző. hogv méR a -szövetséges állam is csak ilyen fenyegetésekkel könnvilhet a szerb térületen élő fajrrkonai sorsán, ha ugyan könnyíthet. S még jellemzőbb, hogv az oláhok, akiknek ekkora érzékük van idegen állambeli fairokonaik elnyomatásával szemben, s címv'ue tudatában vannak annak. Hogy milyen visszhangol vált ki az az elnyomás az önálló állami életet élő fajrokonoknál, e tudat következményeit mégsem próbíil. iáU meg a saját nemzetiségeikkel szemben kövricil foliüka alkalmazásánál lekhv tetbc \enni. Az olasz fasiszták kisebbségi politikája Tirolnak; > st. -germr. ini békében Olaszországhoz csatolt részeiben a néihcUíggel íiBiöben na olasz hatóságok jó ideig npy viselkedtek, min! a kishitant államai a maguk nemzeti kisebbségéivél Szemben. Több német községben bezárolták a német iskolát, . •gyík kerületi kapitány cltillo'da a törvények német lordilásban való kihirdetését. 1923 február 2-án az olasz általános tanítói egyesület Bozenben kongresszust tartott. Ez a kongresszus többek közt ilyen határozatokat hozott: a német községek lakosságának sétnmiféle befolyása ne legyen a közlégi tanítók választására: a német iskolákban csnk latin hetüket lehessen (vulán használni; az iskola főfeladata az olasz nemzeti propaganda terjesztése, legyen; a német iskolákat alakiiMik át ügy, hogy az. olasz nyelv az első osztáivtól kezdve fokozódó óra: zámon tanittasséV. a középfokú oktatás pétiig kizárólag olasz nyelven történjek; a német iskolák igazgatói kizárólag olasz tanítók legyenek, slb. A deltiroli németek az egyre fokozódó oJuc s, >v inizmus láttára megpróbáltak a fasiszta szervezetiéi megegyezést létesíteni. A Német Szövetség részéről Toggerdnxrg gróf és Walther dr. országgyűlési képviselők, az Országos f asiszta Párt részéről a Irienti tartomány főtitkára. BtttbettnO írták alá az írásbeli megállapodást. A megállapodás tervezetét a Német Szövetség rllogadta. az most van tárgyalás alatt a fasiszta pértveíetÖSég e. 'ótl. Főpontjai » kővetkezők: Az olasz fasiszta pán megígéri. hog\ nem törekszik n déltíroli német lakosság clolaszositására. A németek ezzel szemben kötelezik magukat, hogy az olaszor«zági néme. t kisebbség kérdését nem tekintik nemzetközi, hanem kizárólag olasz, belügynek. Az olas/ dyelv, mint államnyelv előnyben részesül, de minden német anyanyelvű déltíroli olasz állampolgái jogát biztosítják arra. hogy anyanyelvéi szabadon használhatja « deltiroli hivatalok elült és német beadványaira olasz-német párhuzamos nyelvű feleletei kap. A német nép- és középiskolák' változatlanul megmaradnak. Azokban a községekben, ' ahol olasz iskolái állítottak tel. német magániskolák működhetnek állami félügyelet alatt községi támogatással, hu a német gyermekek száma a negyvenet meghaladja rülelen az olasz nyelv tudását rs: ik a hivatalos szükségletnek megfelelő mértekben követelik meg. A megállapodásnak ez a programmja aligha fog teljesen simán keresztülmenni az országos fasiszta párt vezetőségében. Legalább is erre muiat az a pár napja megjelent rendelet, hogy az. „OlaiZ'Tlrol" vagy „Dél-Tirol" elnevezést hivatalosan eltávolították Úgy 0 hivatalos használatban, mint a SttjtőA községi hivatalnokoktól ezen a lé- ban, s>OCOOOOOOOCOOO<>OOOOOOOOs^^ Anglia fél már Franciaországipari versenyétől Érdekes adatokat közöl Chad. a pálisi angol követség kereskedelmi tanácsosa legújabb jelentésében, melyben a francia ipartól a i világháborúban szenvedett károkat fclpanaszló francia jegyzékkel foglalkozik. Chail kifejti, hogy a versaillesi szerződés folytán Franciaország versenyképessége Angliával szemben lényegeién megnagyobbodott. Elzász-Lothnringia nemcsak természeti kincseket adott a franciáknak, de erős ipart is. f-'sznk-l-'ranciaországl. ap 22. 000 Üj gyárat építettek és szereltek fel a legújabb gépekkel. Ez a francia ipar termelő, erejét olyan rendkívülien fglfokőztá, hogy Franciaoiszág nemc ak függetlenítette magát az angol ipartól, de annak egyre crösibb konkurrenseként jelentkezik a világpiacon. Ha még több tökéje lesz a (cimelés kifejlesztésére, akkor a vas-, acél- és gépipar terén egyenesen veszcdelniéS vetélytársa lesz Angliának. Chail jelentése szerint a franciák véd vámos politikája nagy veszedelmet jeleni Angliára. A francia ipar fejlettgégédéit legjobb bizonyítéka, hogy a • rárak mind üzemben vannak és nagy a inunkáshiány. Az elpusztított tcrületek ipari felépítése majdnem teljesen befejeződött. Nemcsak a régi üzemeket állították helyre, hanem uj kémiai é3 pépgyári üzemeket is létesiicltek. A mezőgazdasági újjáépítés terén sem tapasztalható elmaradás, mert a földek éppen olyan intenziven meg varnak művelve, inint a háborti előtt. A francia külkereskedelem meghaladja a háboruelöiti mérlékct. Összefoglalásként Megállapítja a jelentés, hogy a francia panaszok Udzattnk s kijelenti, hogy a francia diplomáciának ama rémitgetései, hogy a német ipar Isinél konkurrálni foy az angollal, csak arra szolgálnak, hogy eltereljék a figyelmet a már meglevő francia konknrreneiárál. Ujabb bizonyíték nélkül is tudtuk, hogy a lothariiigiai és saarvidéki vasés széntelepeknek * francia vas- és szénvidékkel való egyesülése Amerika illán első vas- és gépipari Vermelő állammá teheti Franciaországot. Chail jelentése ujat nem mond. csak hivatalos helyről erősíti meg ezt a tudatot és legilletékesebbcn bizonyítja, hogy Anglia is észrevette már a frnnrín nesrrdilmet. Most. hogy a sokkal kisebb Urjcdclmü világpiacon sokkal erösebb konkurrenriával kell megküzdenie az angol nehéziparnak, az angolok méliii/i keseredhetnek el azon, hogy Coolidge, az uj amerikai elnök, Európával s?emben még passzívabban viselkedik, mint elhunyt elődje. Flarding, s így Anglia nélkülözhetetlen hátvéd nélkül marad a francia világuralmi törekvésekkel szemben. Maga a francia nehézipar is már nem tart a német konkurrcnciáiől. ez csak a nacionalisták szólama. Mutatja ezt egy francia nagyiparosnak nemrég az Ere Souvelleben irt cikke, melyben kifejti, hogy a '. Witvr-megszállás egyetlen elörehangoztaloit reménységet sem váltolt be, de olyan gazdasági káoszt, olyan feszültséget és kiélezödöttséget eredményezett, hogy közeiebK hozta Franciaországhoz a IrSborut, mint a békét. Követeli PoincaTó politikájának likvidálását. Sajnos, az ilVcn komoly hangokat elnyomja a francia sajtóbnn a nncíonaÜS'ta áramlatok által okozott zsivaj. 0<><>OOs>0<>00<>OC<>000©<>0 Kína belső gyengesége következtében a külpolitikában inkább passzív szerepre vull ítélve. Az ujabb kor történetében ez. az ország inkább a külhatalmnknah politikai céltáblájául szolgált és szintére volt azon versengéseknek, amelyeke! az. egyes nagyhatalmak egymás között folytattak befolyásuk cinveréséért, illetve megszilárdításáért. Ezen versengéseknek központjában a vasúti hálózatok kiépítése álloll. amely kérdés körül a nagyhatalmak féltékepysége szinte határi nem ismer. A vasútvonalakért való versengés Szecsv án-tartománvban lüll nyarán nagyarányll felkelésre vezetett, amclv leikelés előhírnöke 1 olt az ugyanazon évi októberi forradalomnak. ' A minket leginkább érdeklő legújabb korban Kína a külpolitika terén ür. zszesen kétszer lépett fel önállóan. Egyszer Németország ellen, igyszer pedig Oroszország ellen. Miután Amerika 1917 tavaszán Németországgal az ü. iszi-kültoféM megSCákitólttt, felSzólitotta a kínai kor inányt. hogv hasonló álláspontot foglaljon el. Kína ftein volt hajlandó Németország ellenségeihez csatlakozni, tábornokai, akik közül katonai kiképzésüket nagyon sokan Németországban uverték és akik telve voltak csodálattal Németország riad) képességei iránt szintén ellenezték a Xímelország elleni fellépést, szintúgy a kereskedők, akik . < német kereskedőkel igen nagyra becsülték. Japán sem kívánta Kínának aktív szereplését és semlegességének felhagyását, minthogy nem akarta, hogy egy esetleges háború bclejeztével Kina a béketárgyalásokon jogot formálna. lapén által elfoglalt Chaniung volt német tartományra. Szintúgy kellemetlenül érintette. Vapúnt az. antant részéről Kínának tett azon Ígéretes hogv Ú vámtarifát felemelni fogják Kina hadüzenetének esetére, Mindezek dacára az antantnak hatalmas pénzösszegek és kecsegtető ígéretek: mini pl. a bokszcrlázadáshól kifolyó kártérítési összegnek évekre való íelfügr: esz!ése, a vámtarifa felemelése, az 1901. évi megállapodás megváltoztatása árán sikerült piák. hogv legalább a hivatalos Kínában hangulatváltozás állott be az antant lávára, inelvct ínég fokozott, hogv KinAt azzal kecsegtették. hogy Chantung tartomány birtokába is fogják helwzni. A Németország elleni fellépésre leg. nagyobb befolyási gyakorolt Lianfl Ki !-ehau, a haladópárt vezére, aki a mo'c'n kinaiak ftftik tejtklVálőbb képvielöjc. I'őérve az volt, hogy végre megnyílt az elkalom, hogy Kinn a Világpolitika porondján nagyságához méltó szerephez juthat, mely alkalmat nem s7abad elmulasztani, minthogy a világtörténelem legnagyobb küzdelmeiben való részvételével a nagy nemzetek között Kina is méltó belvet tud majd magának biztosítani. Ezen érveinek helyességéről annyira meg volt győződve éS jóhiszeműségén kételkedni nem lehet, amit bizonyít az is hogv Liang Ki Ischan, aki mindezidcig Németország bámulója volt. még a hadüzenet után is hitt a németek győzelmében, amit egy általa kiadott és igen elterjedt müvében is kifejezett. Ez/el szemben Japánt azzal a titkos Ígérettel nyerlc meg az antant, hogy a békekonferencián Shantung birtokbavétele szániára biztosítottnak tekintbelő. Ilyen körülmények körött következett be 1017 márciusában a Németországgal való diplomáciai viszony megszakítása. Az ugyanaz év augusztusában történt hadüzenethez a ( anionban időközben megalakult déli konnánv nem < sallakooztt, különösen azért, meri attól tartott, hogv a hadüzenet az északi tartományoknak még nagyobb befolyást fog biztosítani. Tény az, hogv Tuan Kijui tábornok, Kina miniszterelnöke a japánoktól nagyobb kölcsönt szerzett la később sokszor említett Nishihara-kölcsönt, amelyről már régebben tnendc-mondák keringlek és amelyről a kormánylói íelvilág'ositúsl követellek!, méhnek segítségével egy kinai expedíciós li/idsercget szerelt fel, amely az európai barrlérrc volt szánva. Az időközben l!)lH-ban megkötött legyvcrszün. -t megakadályozta, hogv ez a hadsereg az európai harctereken tényleg megjelenhetett és később Kübö-Mongólia visszaszerzésére használták fel. Németországra a háború következménye volt a közte és Kína közölt kötött összes szerződéseknek megsemmisülése, a Kínában lévő német vagvon elkobzása, illetve részleges felszámolása, az összes németek elbocsátása a kinai államszo. 'gálafból. valamint csaknem az összes németek kiutasítása Kínából. A legnagyobb kiábrándulás ajonban Kinát akkor érte, mikor látta, hogy aí egykor! német jogokat Chantung fölött a békekongresszuson Japán nyerte cl és keservesen tapasztalhatta, hogv amíg Amerika részéről félrevezettetett, ' amelynek Kinát istápoló befolyására' épített, reményeiben csalatkozva sér-' tődötten volt kénytelen elhagyni Versaillest. a békeszerződést pedig alá. sem irta. A kiábrándulás óriási izgal-'' mat váltott ki. amely tettlegességig, fajult azon magasabb állami hivatni nokokkal szemben, akiknek a hazaárulásnak minősített jupán szerzödésj megkötését tulajdonították és, omelv' elkeseredés Japánnal szemben abban, nyilvánult, hogv annak összes áruit ' bojkott aln vették. Chnnlungra való jogához Kina csak a washingtoni konferencia révén, juiott, de kénytelen volt Japánnak hatalmas cllcnszámlájál elismerni, amelyet ez az okkupái. ó tartamára költött kiadásokként elszámolt. A Németországgal való lóvlszonv helyreállítása uz 1921. Ovi néinel-kinai megállapodásra vezethető vissza. Ennek leglontosabb halározinányai a né-' met exlerritorialitásról és a konzuli bíráskodásról való lemondás., \ déli konnánv ezt a Pekinggel kötött Még* állapodúst nem ismerte el és d. ie 'na a Németországgal szemben határozottan mutatkozó szimpátia nvilvánilásának Sun Wen arra az álláspontra heb... kedett, hogy kormánya és a Németrsz ig k: -, tli, o viszony bclvr íí, • sara egy külön szerződés megköl«se szükséges kettőjük között, minthogy a kantoni parlament, melynek tagjai hi« 1917 tavaszán a pekimji paYl». menthez tartoztak, « Némelorszác-al való szakítás idején még ebben a'pa: famentben közreműködtek. Jelenleg Németország, mint politikai fényező Kínában szerepét teljesen elveszítette. Minclaz. onáHal Ilrill laKad|1; l, 0 hogy a régi kereskc-lelmi kapcsolatok lutípnésc a némít kereskedőknek isniét nen, k„. -„, v!c„fl() béfó, vfts1 h{?h^{o. _ lak Kingban » háborús utóhatások köveiKézményetnck dacára. Az orosz cári birodalom bukása utáa l Peking, orosz követség helv7ete, kina kormumnal szemben változalül nae;: d, • V0!"*1 ell«^'«ondás néll esz ° bnUrcr kór«ritésből az ^oszokat megdletö részt, mely össiCl. n, külképviseletekéi fenntartotta, éL£ Z ^'Cl 3 kinai ármánnyal; méT. r V 10 '"^^wéléseit, mintha a rt-R, orosz kormány állana mö-1 Kina külpolitikája