Magyar külpolitika és világgazdaság, 1923 (4. évfolyam, 1-40. szám)

1923 / 2. szám - Franciaország borzalmas hadikészülődése - A délszláv történelem második fejezete. Belgrád a szerb hegemóniát a szerb, horvát és szlovén földrajzi és jogi területek elkülönítésével próbálja biztosítani

4 Vasárnap, 1923. január 14. Ezért jóleső érzéssé', fogaidja a Magvar Külügyi Társasát; táimogafásának . és együttműködésének ujabb kifejezését. Külpolitikánkra ma a legnagyobb sulivá, a. jóvátételi kérdés nehezedik, a másik ilyen fontos kérdés a magyar kisebbségek helvzetc;. ez utóbbiban látja a külügvi társaság cgvik egfontosabb hivatását s ebbe i ténykedését mindenkor érdeklődéssel és méltánylással figyelte. Már a múltban is naey szo gálatot tett e téren az országnak a Társaság. s a jövőben is óriási feladat : vár rá e tekintetben. Pékár Gyula csatlakozik a Magyar Külügyi Társaság üdvözléséhez s a társaság egyik föhivatását abban 1-tja. hogy a magyar közvélejnéjurnek -Mátyás óta visszafej ődött küiüíyi érzékét feiéibressze. — A háborús párt bukása Ausztráliában. Az angol fenhatóság alatt álló Ausztráliai Egyesűit Államokban 1915 óta Hughes a miniszterelnök, Németország egvik legkonokabb ellensége, aki az egész háború folyamán Clemenceau méltó társának bizonyult. A háború befejezése óta is megtartotta ellenségeskedését és a német, osztrák és magyar birtokokat nem oldta fel a zár alól és máig sem engedte meg a körponti hatalmak alattvalóinak Ausztráliába való bevándorlását. 1917 ó'-a a háborús koaJicióval kormányoz és áz 1919. évi választásokon tulajdonkénem pártja, a nemzeti párt. még óriási többségben került be a Házba. Azóta diktátori magaviseletével ellenségévé telte a liberálisokat és ellenzékbe kergette az agrár- és a munkáspártot. A most lefolyt választások végleges eredményét még nem tudjuk, de már eddig is kitűnt, hogy Hughes többségét elvesztette: a szenátusi választásokon a munkáspárt győzött, a képviselőházba 31 nacionalistával szemben 29 munkáspárti és 11 agrárpárti került be már eddig. Az ausztráliai közvélemény ugy látszik megunta a háborús usaátókat és fcibuktatta Hughes diktátort pártjával együtt. — Hány német pusztult el hadifogságban? A német birodalmi parlament egyik ülésén a napokban meginterpellálták a belügyminisztert, hogy hány német katona veszett oda a hadifogságban. A belügyminiszter előterjesztette a hh-ata os adatokat rámutatván, hogy az entente államai téliesen önkényes számadatokkal dolgoznak és sokkal kevesebbnek igyekeznek feltüntetni a rossz bánásmód miatt e'pústzult hadifoglyok számát. Német hivatalos megállapítás szerint 993. 109 német fogoly volt Franciaországban, Belgiumban. Ang iában. Amerikában. Oroszországban és Romániában és ezeknek 12. 62 százaléka a hadifogságban elpusztult, az illető államok hivatalosan aftonban csak 5. 54 százalékot ismernek be. Jellemző, hogy Amerika és Anglia hivaialos kimutatása teljesen fídi a német számadatokat. Franciaország és Belgium azonban csak 25 229 halottat ismer be, holott tényleg 30. 000-en nem tértek vissza. Még nagyobb különbség van az oláh hivatalos statisztika és a német körött. Németország 39 százalékát elvesztette oláh hadifogságba került katonáinak Románia kormánya azonban csak Í3. 7 százalékot ismert be. Az Oroszországba került 177. 104 hadifogolyból 37 százalék hiányzik. Hogy ezek közül hámy halt meg és hány maradt ott öiiként. német részről nem lehet megállapítani, a szorvje.; ha!<Sságok pedig minden felvilágosítástól elzárkóznak. Végeredményben a német adatok szerint 122. 000 hadifogoly veszett oda, a győztes államok szerint 55. 066. Németországban az oroszokon kivül 980. 466 ellenséges hadifogoly volt s ezeknek mindössze' 4. 64 százaléka halt inieg, holott az élelmezési nehézségek Németországban összehascnb'thatatlanul nehezebbek voltak, mint az ente-itenil. Eígkisebb ha álozási arányszáma a belga hadifoglyoknak voM: 2 18 százalék. január 22-iki körlevelét a szerb köretekhez, melyben a min szterelnök félévvel a korfui paktum megkötése után akceptálja a Monarchia fentartását kívánó angol-amerikai á'láspontot és csak Bosznia és Hercegovina számára követeli az önrendelkezési jogot abban a kérdésben, ho?y a Monarchia, hoz akarnak-e tovább is tartozni vagy Szerbiához csatlakozni- Ujabb adalék, hogy Pasicsnak alapjában véve sohasem kellettek sem a horvátok, sem a szlovének. De ez a röpirat mementó is akar lenni a horvátok számára, hogy nekik Boszn ában semmi követelésük sincsen. A röpirat tehát a szerb-horvát hatalmi kérdések elhatárolását is célozza. A délszláv választási mozgalmak egyre szélesebb arányokat öltve haladnak a maguk utián. Ezer uj progra*nm és ember merül fel és merül el naponta. Mintha minden párt a további bomlás procedúrája felé sietne, az egyedüli radikális part kivételével. Az uj választási rend, mely a párttöredékek és kisebbségek háttérbe szorítását célozza, hamarosan szövetkezésre foflja kenyszertteni a rokonpártokat, de teljes szövetkezésük, ami a radikálisok megibuktatásának egyetlen módjj volna, programmjuk sokfélesége miatt nem következhetik el. A választási szörnyű káoszból tehát már is kezd kibontakozni a radikális párt győzelme és ezzel a szerb hegemóniának u: formában való bztositása a délszláv államtan. Minél céltudatosabb és bátrabb lesz a horvát, a muzulmán és a szlovén nemzeti pártok küzdelme s minél több c'őrelátással és személy' lemondással tudják megvalósítani a nemzeti frontok kérdését, annál határozottabban fognak kibontakozni a választási káosz zűrzavarától a szerb hegemónia mel'ett a horvát, muzulmán és szlovén nemzeti autonómiák kontúrjai is. bj. A délszláv történelem második fejezete Belgrád a szerb hegemoniát a szerb, horvát és szlovén földrajzi és jogi területek elkülönitésévél próbálja biztosítani KÜLPOLITIKA. Franciaország borzalmas hadikészülődése Franciaország a legközelebbi háborut nem emberrel, de technikai eszközökkel akarja megnyerni — Gáztámadás, mely kipusztítja a békés hátmögötti területek egész lakosságát — Repülő hadsereg Jankovics Volizár, a jelenlegi Pasics-1 kormány közlekedésügyi miniszteretavaly, március 27-én a Balkán cimi. be'írüdi lapitan egy 'gen érdekes vezércikket irt a horvát kérdésről, melv cikkre már akkor felhiviuk a figyelmet. (Magyar Külpolitika 1922. 15. szám. ) Jankovics Pasics belső embere közé lartozik. többszörösen miniszter séget viselt és sokan benne látják Pasics utódját a radikális párt vezérségében. Jankovics em'itett ckke kifejti, hogy a horvát kérdés, mint a délszláv állam létproblémája egyre jotfban az előtérbe nyomul s a kérdés megoldása elöl nem lehet többé kitérni. Szerinte háromféle megoldás képzelhető el. Ha a szerbek, horvátok és szlovének valóban egy nemzetet képeznek, akkor a vidovdáni alkotmány centralizmusát eré'yescn végre kell hajtani s az alkotmányt elismerni nem akaró ellenzéikct le kell törni. Ha a szerbek, horvátok éa szlovének nem képeznek egy nemzetet, hanem három nemzeti egyéniséget, tradíciót és mentalitást, de mégis Ogy államban akarnak élne. akkor az alkotmány revíziójának útjára ke'l lépni és az ui alkotmányt a három nemzet közös egyetértésével kell meghozni. Végül, ha bármely részről arra az állásponutra helyezkednének, bsjry a szerbek, horvátok és szovének nem egy nemzet s nem is akarnak egy ál'am'can élni akkor jöjjön az elválás. Annak idején kifejtettük, hogy e három megoldási módot Jankovics időrendi egymásutánban képzeli cl, azaz előbb megk'sér'endönek véli a vidorvdáni alkotmány fenntartását s csak. ha ez nem sikerülne, akkor kerül a sor a második megoldási módra. Rámulattunk, hegy ez a cikk jellemző a radikális mentalitásra, melynek nem a mai alkotmány épségben tartása a célja, sőt a mai délszláv államé sem, henem a szerb hegemónia biztosítása j a délszlávok felett. Pasics és Prot'cs igazi ellentcíe nem álban van, hogy az előbbinek a vido\dáni alkotmány kell, az utóbbinak meg nem kell. hanem abban, hogy Pas « még az első megoldással kísérletez k. Prot'cs viszont rájött, hogy ez a megoldás már nem vezet célra. Protics e'lcnzéki Zászlóbontásának szerb nemzeti szempontból való komolysága és' hazafiassága abban van, hogy az ententegyőzelem által teremtett halalmi helyzet bizonyos előnyeit idejében hajlandó feláldozni azért, hogy más e'önyöket még meg tudjon a szerbek számára menteni. Protics programmja tul van a vidovdáni alkotmányon, de még1 innen marad Jankovics második megoldásán, ha programwját a szerb nemzet ideiéfc-en magáévá tenné, akkor a szerb hegemón'a számára még bizonyos korlátoltabb centralizmus megmenthető volna. Minden jel arra val', hogy a választási kormány kinevezésével lezáródott a délszláv állam történetének első fejezete, melyben Belgrád a szerb hegemóniát a teljes centralizmussal akarta bztositani és megkezdődött az átmenet a második fejezethez, amelyben a szerb hegemóniát a szerb, a horvát és a szlovén földrajzi és joii területek elkü'önitésével próbálja Belgrád biztos tani. Magában az a tény, hogy n vidovdáni alkotmány desnerádója, Pribicsevics, ellenzékbe szorult, a horvátokkal való k egyezést hirdető Protics viszont sokat engedett ellenzéki á'láspontjából, erre vall. A Davidovics. csal folyt tárgyalásoktól • súlyosan kompromittált Rádc*nak viszony'agos nyugalma is azt árulja cl, hogy nem vesztette el renu'nyét, hogy a váhis?tások lezajlása után a szerb-horvát kiegyezés számára ujabb lehetőségek nyílnak meg1. Pas'cs első szavai in,: btzatása után a rad'kfi'U párikürbenprotics'árws programmr. t hirdettek. Harc a. ing szlávizmus ellen, harc n szerbek, horvátok é. s szlovének e^yen- j lőségeérl, harc az állam egységéért! 1 A norval es a S'iovun i^rca neműn miniszterek kinevezése a horvát kir. . iclylartói székié egy po'itikailag ritakt jogász beültetése, a horvát közoktatásügy élére egy érdemes horvát pedagógusnak, Boszánacz Istvánnak odaállitása mind azt mutálják, hogy , i horvát kérdés irtézésében uj kurzussal próbálkozik Belgrád. Pasics természetesen nem fedi fel összes kártyáit, hiszen ő alkudozni készül s az cselleges koncessziókat minél szűkebb térre akarja szorítani, a horvátokat minél jobban meg akarja zsarolni és csonkítani. Egy homogén szerb kormány összeállításával egyrészt dokumentálni akarta, hogy Belgrád-lön a szerbek egyedül akarnak uralkodni, másrészt, hogy Be1Krád nem szorul rá semmiféle párt vagy nemzet támogatására, aki tehát alkalmazkodik Belgrádhoz, ae boldogulhat, aki ezt nem teszi, ám lássa tettének következményeit. A radikális párt választási kiáltványa a vidovdáni ilkotmány védelmét fiTdeti, folyamatban van a főispánok kinevezése az uj negyei beosztás szerint megenged', hogy külügyi félhivatalosa, a Tribuna, i szerb hivatalos nyelvi elrendeléséi, i szerb cimer, zászló és himnus-r államivá emelését követelje stb., nehogy fárkj nagyzási hóbortba essék és azt képzelje, hogy az ő részlvétcle a szkupstina ülésein vagy távolmaradása különösebb jelentőséggel birjon. Pasics egy politikai bizalmasa, GjorEjievics Milán, éppen most látta jónak egy kis röpiratban közzétenni néhány C-rdekes okmányt a szerb kormánykörök felfogásáról, a délszláv kérdés megoldását illetőleg a világháború ilatt. Egyebek közi közli Pasics 1918 Franciaország görcsös !félele«mmel néz a németek esetleges feltámadása elé és az emberiesség és politikai belátás semmi szavára iirm hallgatva, a nagy-eniente felbomlása árán is kierőszakolta, hogy ujabb német területeket megszállhasson. Szüksége van elsősorban az ezeken a vidékeken levő nagv fémipari központok lekötésére, másrészt azonban minél nagyobb német terület elfoglalására, hogy az esetleges kétségbeesett önvédelmi harcba kezdő németség minél mtszszebb legyen a francia határtól és háborúját saját terü etén vívja. A Rubrvidék erőszakos megszállása alkalmával nagyon tanulságosnak tartjuk, hogy egy határozottan lVanciabarát amerikai lapból, Philadelphia legnagyobb napilapjából, a Public Ledgerből közöljül: Whgte Willinmsnak jellemző cikkét Fianciacr^zág borzalmas hadikészülödéjeiröl. A november végén megiclent cikk most hihetetlenül aktuálissá vált: — Az 1918 november tl-iki fegyverszünet óla a két legnagyobb világkonferencia a párisi és wasfiingl oni megkísérelte, hogy a békét fenntartsa és egV jövő htáborttra különleges törvényeket és magállapodásokat létesitsen. A versail! si és washingtoni szerződések kifeiezetten hangsúlyozzák, hogy egy ui háború nem fclyihalik le hasonló 'feltételek mellett, mint a ré«i. Ezek a szerződések eltiltják többek közt kifejezetten a mérges gázok előállítását és korlátozzák a hadi repülő >fép-k és u lövő eszközök ké-rzitését is. — Franciaországban e'é'g tömeg idősebb és fiatalabb férfi él. de maidnem teljesen hiányzik a 30 és 35 oközti férfi népesség. A nagy háború vífcsztOséglis. tája kellőleg megvitógitia cnru-k okát. Franciaország folytonosan ezen veszteséglislákat tartván szeme előtt minden szerződés, megegyezés és jóvátételi határozat gunyjára újfajta háborúra határozta el magát. Nem ugy akarja az ui háborút végigküzdeni, mint az utolsót, főképp emberi erőre támaszkodva a harcvonalban. Feltétlenül legelső most hadserege Európában, de nem szándékszik jelenlegi állományában esv napnál is tovább fenntartani. mint ahogy szükséges. Katonai emberszükszüLséatetét abban a mértékben akaria csökkenteni, ahoau ui feai/verét tökéletesítette. Franciaország jól tudja, hogy pár éven belül egyes ellenségei nagyobb emberanyagot mutathatnak fel. ezért fogyó népességi számát tekintetbe véve, nem akar katonai emberállománivára számítani, thogv a háborút megnyerje. — Az utolsó háború teljes bizonysága volt a szellem erejének az anvac fe'ett, mihelyt a mozgó harc rövid időszaka elmúlt és a rUvészárok-háboru kezdődött. Ettől kezdve a háború az ellenséges vezérkarok közti párbajjá vált. De ez a vezetés mégis csak főképp emberi erővel dolgozott; a repülőgépek, tankok és a gáz csak másodsorban jöttek tekint. 'tbe. Francia, ország u legközelebbi háborút ezen eddig másodsorban álló tényezők lényegesen megerősített hatalmával "karja megnyerni, emberanyagát pedig az eljövendő boldog békére tartogatja. Ezzel a kérdéssel pedig nemcsak a francia hadi akadémia foglalkozik, hanem ez uralkodik Franciai: rszá<g csész élete felett, ahol csak a köztársaság jövőjével foglalkoznak. A -ormány minden szerve azzal a nagy kérdéssel 'foglalkozik: Hogy leheljük az uj háborút "Iván rettenetessé, heg-v több ne következhessek utána?