Magyar külpolitika és világgazdaság, 1923 (4. évfolyam, 1-40. szám)

1923 / 23. szám - A francia sajtó

Vasárnap, lüuft június. 10. lampolgárnnk faji, nvelví vagy vallási különbség nélkül a tőrvény elötli egyenlőségét és a politikai és polgári jogoknak azonossáRát, biztosítja, hogy a vallási, hitbeli vagy felekezetbeli kulönbség a polgári vagy politikai joRok elvezete. iRv nvezetcsen: nyilvános állások, hivatalok, méltóságok elnyerése vagy különféle- foglalkozások és iparok tekintetében egyetlen állampolgárra sem lehet hátrányos, egyetlen állanxpolgár sem korlátozható bármely nyelv szabad használatában. IL. Romániával kötött kisebbségek védelmére Móló szerződés 8. 9, 10. és 11. cikkét.) A kisebbségi jogokban rejlő eme pözitiv szokásokra felesleges lényegesebben kitérnünk, mert a szerződés fent hivatott cikkeiből e vonások világosan kitetsaők és bővebb fejtegetést, ehelyt és e szempontból nem igényelnek. Felmerül azonban az a kérdés, melv a kisebbségi jog és az állami beivatkozás tekintetében döntő, a kisebbségi jog és az állami beavatkozás milyen viszonyban állanak egymással és a kisebbségi jogok az állami beavatkolés tekintetében korlátozólag hatnak-e? A kisebbségi jog az állami beavatkozás pozitív módjára korlátozólag hat, Még pedig kizárja a már megalkotott pozitív jogszabályok megváltoztatásának lehetőségét. Ezt sem egészen. A retográd irányú megváltoztatás ki van zárva, mert ilyen irányú változás csak a kisebbségi .jogok megszűnését vonná maga után. Megváltozás lehetősége az állami baavatkozás pozitív módjára nézve kizárólag a kisebbségi jogok hatékonyabbá tétele tekintetében áll fenn. A fejlődés végső céljában az állami beavatkozás pozitív módja által létrehozott kisebbségek védelmét és önkormányzatát megállapító jogszabályok állanak, melyek hatékonyságát az állam negatív beavatkozással biztosítja. A kisebbségi jogok azt jelentik, hogy nincs helye az állami beavatkozásnak a már megalkotott jog hátrányos megváltoztatására, csupán annak fejlesztésére. A már létrehozott jogszabályok pedig negatív jogszabály által biztositaudók, hogy azon belül a kisebbségi élet szabad legyen és az aDam csupán arra rendeltetett, hogy • jogszabályok sértetlen fennállását biztosítsa. Állami beavatkozás és kisebbségi jog nem zárják ki egymást. Csupán a korlátlan beavatkozás tekintetéhen hat a kisebbségi jog mérBéklőleg. A kisebbségi jogok szelleméből folyik az állami beavatkozás tekinteteben a másik tétel is: hogy az állami beavatkozás eszközei a kisebbségekkel izemben a kisebbségek kezébe adandók. Legyen állami beavatkozás, de a kisebbségeket érintő kérdésekben a kisebbségek által és általuk végrehajtva. Ez logikus folyománya a kisebbségi védelem gondolatának. A kisebbségi jog azért jött létre, mert az államok mértéktelenül éltek beavatko zási jogukkal és feltehető volt, hogy az államok a jövőben sem lesznek a politikai tudomány elképzelte „élő jogesnne" reprezentánsai. Igaz, hogy az állam abszolút esz ményét vesszük, ha olyan államot képzelünk el, mely valóban az JM jogeszme", ott a kisebbségi jogokra kevés szükség lehet. De a kisebbségi védelem nem az elvont állam szem léletében alapozódott meg, hanem a reális áltamszemiélet hozta létre. így ebben a reálisan látott államban, melyben különböző érdekek nagy küzdelme folyik, szükségessé vált a kisebbségi jog megalkotása és a kisebbségek védelméről való gondoskodás. Az állam és a kisebbségi jog egymással soha ellentétbe nem jőhclnck. Éppúgy állami beavatkozás és kisebb ségi jog sem. A kisebbségi jog léte feltételezi az állami szabályozás szüksé gességét A kisebbségi jog és az állami beavatkozás fejlődése közli érdekes kérdésre vonatkozólag mcgállapitjuk. hogy hái iU a Sp-ncvr lvjíödé> ideálja. HZ állami beavatkozás csökkentése és i»Xjaaíéni . alapjogok" szigorú megőrzése, a kisebbtéal ioaok fétTeiSlte a núvekvő állami beavatkozások korúban történt. Fejlesésének teljes befejezte Után. mjiclvt létezésének összes biztosit okai megvannak ós mikor a fejlődés e tekintetben megállapodott, az állami beavatkozás és n kisebbségi jog szétválnak egymástól. Az állami heavatkozás puszta ne-ffativummá lesz a kiépített kisebbségi rendszerrel szemben, melyben az állami beavatkozás jogait önmagukkal szemben a kisebbségek gyakorol iák. Az, hogy az állami beavatkozás általános fejlődése merre tendál és az állami életnek milyen megváltozását ragja maga után vonni, ennek vizsgálata nem tartr.z.k e tanulmány keretébe. A kisebbségi jogok létrejöttek, vannak é.s mint minden élőlény, fejlődésnek indultak. Fejlődésük korlátja csupán az erőviszonyokban van. Saiöt gyengeségükben sragv mások erejében. <><><><><><><><><><><><>C^^^ A francia sajtó Mit írtak rólunk a francia lapok 1920-ban és mit írnak ma Irta . KELECSÉNYI FERENC dr. a* L'EchO du Daniiba felelős szerkesztője A francianyelvü sajtó ma Franciaországon, Belgiumon, Luxemburgon, Svájcon és Kanadán hasonlókép a francia gyarmatokon kivül a világ minden táján, annak minden nagyobb városában jelennek meg francia nyelvű igen tekintélyes napilapok, irodalmi és tudományos revük. Nagy francianyelvű napilapok jelennek meg DélAmerikában, Mexikóban, Kínában, a világ minden táján, Közép-Európa és a Balkán minden nagyobb városában. Konstantinápolyban 6—8 francianyelvű lap jelenik meg, Bukarestben három napilap, az Endependence Romaine, a Progrés és az Orient, Sofiában az Écho du Bulgarie, Prágában a Gazelte du Prague, Varsóban a Journal de Pologne, Budapesten immár nyolc hónap óta az Echo du Danube. Ezúttal csupán a franciaországi sajtó ismertetésére szorítkozunk. Parisban jelenleg a következő lapok jelennek meg: A közigazgatási szakmában húszon; hat, aviatikai lap tizenöt, mezőgazdasági hatvanegy', közélelmezési tizenhat, butorszakmában három, tisztán hirdetésekkel (álláskeresés, ajánlat, berketek stb.) huszonegy újság, építészeti tizenhat, társadalmi huszonegy, biztosítási tizenhárom, szépművészeti tizenhat, melyek között legnagyobb a Bulletin de Vie Artistique és a fíevue de L'Artancion ei Moderné. Bibliographiai szakmában tizenqgy, ékszerész kettő, fakereskedelmi tizennégy, szeszipari tizenhárom, philatéliai szakmából őt, cipészeti öt, kerámiai hét, vasutügyi és szállítási kilenc, chémiai tizenhárom, gyarmatügyi 39, kereskedelmi ötvennyolc, melyek közölt a közismert Exporiatour Francois és a hivatalos bulletinok, diplomáciai tizenkettő, gazdaságpolitikai ötven, amelyek közül külön ki kell emelni a magas színvonalon álló Europe i\euvellc-i, amely a magyar üggyel igen gyakran foglalkozott. Feminista lap -bét jelenik meg, legismertebb az „Eve", pénzügyi százötvenhét, ezek közül meg kell említeni az Agence Economique et Financiére-i, melynek jelenlegi szerkesztője a nagynevű Yves Guyet volt miniszter, és amely lapnak Budapesten is van irodája, mint ahogy szervezete az egész világra szétágazik. Ebben a kategóriában jelenik meg egv igen nagy és közismert pénzügyi és közgazdasági napilap, a Messager du Paris és ujabban egy nagy kőnyomatos a Correspondencc l. ni verselle. amelynek igazgatója Tteynald szenátor, Franciaország delegátusa a népszövetségben. A Correspondence L'niverselle a legutóbbi időben nevezetesen az ismeretes magyar kölcsön ügyében Magvarországgal szemben nagyon szimpatikus álláspontot foglalt cl és ebben az ügyben a magyar álláspont mellett exponálta magát. ,\.: elektromos ipar szolgálatában huszonkét lap áll. geográfiai cs geológiai négy van. heraldikai egy. Illusztrált lap hetvenöt jelenik meg, ezenkívül nem. illusztrált élclap tizenhat. A francia illusztrált lapok közül mindnyájan ismerjük a Ruc Saint George*-, gyönyörű palotájában székelő lllitstration-t, a Lecturcs pour tous, a Le Mirtir, Je sals tout. a Maiidé lllustró cűnü lapokat, a híres előlapokat, a Journn'e Armisnnt, a Fantasiét, luimrd Éuchaiuet, a le Hire-i, La viv í'arisiennel stb. meg, ipari hatvankettő, köztük a La M.llcrand ellen. A Figaro szerkesztősége 19U-ben drámai eseménvnek volt színhelye, amennyiben akkori ig'.wgal6.,ái. Ciaston Calmettot, Madame Caillaux, az oly sokat szerepelt Caillaux miniszter felesége íróasztalánál agyonlőtte. A Gaulois, melynek régi idő ota Artúr Meyer az igazgatója, a sza ón royalista irányt Képviselj a már ernhtett Aetien Fr>aeaisevel egyetemben. A Gaulois erőse,, katolikus 'irányzatú. * A Humanité, amelynek alapítója Jean Jaurés szociálisa képviselő volt, ak. a háború kitörésekor gyilkos merényletnek esett áldozatul náboru, ellenes agitációja miatt, a szocialista irányzatnak hivatalos orgánuma. A Up az utóbbi időben » kommunista felfogásnak hódolt be. Az /nrraníigeant a legnagyobh délutáni bulvard Journé Industriellc naponként és még lap * La Pre*^ <gyetemben. A párisi pár napilap. Közoktatásügyi negyven- I három. Páris különböző kerületeinek külön újságai a Journaux d'Arrodissemenís 00. Jogi szaklap hetvenhárom van, irodalmi harmincnégy, spiritiszta lap négy, hajózási szaklap huszonegy, orvosi százhetvenkilenc, vasipari tizenegy, pékipari hat, katonai harminchét, szénszakmában tiz, divatlap kilencvenkettő, zenei húsz, papíripari nyolc, gyógyszerészeli hét, fotográfiai és mozgófényképészeti harminc, köztük a gyönyörűen kiállított „Cinea", posta, telegrammá és telefon hét, sajtóügyi tiz, ezek között a sajtófigyelő irodák, mint az Árgus de la Presse, a Courrier de La Presse, és a Lit Tout, amelyek a sajtó minden ágazatát figyelemmel kisérik és ugv a lapok, mint a kereskedelmi vállalatok, bankok stb. részére a kivágatokat gyűjtik. Ezeknek a sajtófigyelőknek igen nagy jelentőségük van, nálunk Magyarországon ezirányban még csak próbálkozások történtek. ' Külfölddel foglalkozó lap, illetőleg olyan külföldi lap, amelynek Párisban is van kiadása, nyolcvanhárom jelenik meg. Közte nagy napilapok is, mint a Chicago Tribüné, a Daily Mail, a Les Échos de l'lslam, az Écho du Mexigue, a Le Brcsil, New-York Herald, a Revue. Hebdomadaire de la Presse Anglaise stb. stb. Katolikus vallási lap 53, protestáns öt jelenik meg. Tudományos és politikai folyóirat 153, melyek között a legnagyobbak, a Revue de Paris, a Revue Politigue et Parlamentaire, a fíevue Politigue et Littéraire, a Revue des Doux Mondes, a Revue de Francé, a Revue Mondiale, a Revue Contomporaine, a Mercure de Francé. Sportlap kilencven. Statisztika; hat. Stenograflai tizenhét, szindikalista harminchárom, színházi tizenkilenc (Coraoedia) jelenik meg és végül politikai lap kettőszáztiz Párisban. A ml a politikai napilapokat illeti, az Action Francaise, Leen Daudet és Charles Mauras politikai igazgatása alatt és Maurice Puje főszerkesztésében a legszélsőbb független nacionalista irányzat képviselője. A La Croix a katolikus keresztény sajtó pregnáns képviselője. Főszerkesztője Bcrtoije kanonok. Elég nagy lap, bár nem nagyon elterjedt az Echo Xational, melynek alapitója George Clemenceau és politikai direktora André Tardieu. A Buró szerkesztésében megjelenő Éclair Magyarország cs Ausztria ügyével mindig élénken foglalkozik. Az Éro Nouvellc, amely magái a szélsőbaloldaliak orgánumának nevezi, szélsőséges irányt követ és ez az a párisi napilap, amelyben Magyarországra vonatkozó mindennemű fantasztikum ellenőrzés nélkül megjelcnhetik. A/. Excelsior azáltal lünik ki a napilapok közül, hogy bár a többi lapok is hellyel-közzel hoznak illusztrációkat, az Excclsiornak rendszerint egész oldalait illusztrációk foglalják cl. Ezek az illusztrációk azonban teljesen belevágnak a napilap keretébe, amennyiben mindig szenzációs napi eseményeket örökítenek meg. Páris egyik legnagyobb és legtekintélyesebb lapja a közismert Figaro, a mely hatvankilencedik évfolyamát éli í-s amelynek politikai igazgatója Alfréd Capus, irodalmi vezetője pedig OuvVe és ko. A La Petit Nyomdai szaklap tizeqhárom-.fokjiiK . Róbert de FJMk.i&Md^JgígS&Bi.'. utcákon ennek a két lapnak a rik^u"?,ai c,aPjék a l«gnagvobb zajt és állítólag az Intrensigeant kél el ma a legnagyobb példányszámban. A La Journal tisztán informatív jellegű a Journal de, Débats egyik legnagyobb és legrégibb napilap (1789), amelv komolyságával és tömör stílusával tűnik;, ki. Iránya pánszláv- és olaszbarát, va* lammt magyar ellenes. A La Bonfert* antiklerikális, a La Libre Parole royiöi lista, de kifejezetten antiszemita. A Le Matin informatív jellegű IAK, amely a legnagyobb reklámmal M* Rozik és gyönyörű palotája a fed. Poissoniére legforgalmasabb hel\*n valóságos látványosság. Az Gustave Tóry lapja, jó moly lap, kissé balra hajlik. Patrie délutáni bulvard lap, Journal és a Petit Párisién nagy napilapok, amelyek főleg a vidéken vannak elterjedve. A Le Pouple szocialista; és a Le Rappel republikánus-radikális, szocialista. A Rappel-t Vjeter Hugó alapította;. Az Echo de Parit konzervatív, a két éve megindult Cablogramme nagy napilap, mely erősen foglalkozik közgazdasági kérdésekkel. A Le Temps a külügyminisztérium félhivatalosa, nagy és komoly lap, amely a világ minden táján tart leve. lezőket. Gustave Hervé lapja a La Victoire, amely a legújabb időben a kormánya támogatja. A La Vague a franciaországi kommunistapárt hivatalos lapja volt, de anyagi és egyéb bajok miatt mintegy két héttel ezelőtt, meglehető! botrány kapcsán jobb létre szenderült. Néhány nappal ezelőtt azonban a L* Vague volt szerkesztősége Capy főszerkesztővel az élén, a Blec des ffop> ges, a vörös bloek cimen kommunista uj napilapot indított meg. Mint külön érdekességet emlitjüÜ meg, hogy Párisnafc csak konzervatív esti lapjai vannak, republikánus egy, sincs. Parison kivül a vidéken Is rgea, nagy és tekintélyes lapok jelenne* meg, amelyek közül az idő rövidsége miatt csak a legnagyobbak közül sorolok fel egy párat és pedig: a „Lat Francé de Bordeaux et du Sud Ouest", amely naponta 335.000 példányban jelenik meg, a Le Petit Marseillais, a Petit Provencal, a toulousi „La Depé* che", a bresti „La Depéche", a PetW Gironde Bordeauxban, a nantesi Le Poupukiire, a lyoni Nouvelist, a Jour* nal du Havre, a .slrassburgi Journal d'Alsace et de Lorraine. E némiképp száraz ismertetés utáa vessünk egy pillantást arra, hogy ez a hatalmas és a világ minden táján oJJ vásott francia sajtó hogyan és mennvv ben foglalkozott az utóbbi nehéz évek. ben Magyarországgal és a magyar kérdéssel, és hogy találunk-e PTiránvban részünkre kedvező megnyilatkozásokat is. A háború alatt természetesen egy kalap alá kerültünk a németekkel •— és a boche melled, mi az Austroboc/te kategóriájában szerepeltünk, — 1917ben a Le Journalban még azt írja1 Síünt Brice, hogy Európában két faj van. amelyei teljesen ki kell irtani a föld színéről: ez a német és a magyar. A békekonferencia idején az irántunk táplált gyűlölet még tart, de már' megjelennek hellyel-közzel, térgyihM f.Ureénk„rjéjE«. _ mü* ttivg^