Magyar külpolitika és világgazdaság, 1923 (4. évfolyam, 1-40. szám)
1923 / 21. szám - A horvát paraszt párt programja
"J MAGYAR KÜLPOLITIKA Vasárnap, 1923 május 27. A horvát paraszt párt programja — Horvát Rudolf dr. könyve — Autonomiát követelnek Bácskának, Bánátnak és Baranyának is A MAGYAR KÜLPOLITIKÁRA A minden ho 1-től és 15-től kezdődőleg bármikor lehet előfizetni. A mai Albánia A békeszerződés állal okozott nyix moruíág Európa államainak annyi bujt, gondot zuditott nvakába, hogy Halál án mind kevese!))) érdeklődés mutatkozik a szomszéd, s még kevesebb a távoleső államok helyzete irái't. Pedig ez az érdeklődés nem játszik íólöi>lcgesiick, mert az idegen államokban észlelt jelenségek, l'olvamatok öszszeségéből alkotott kép, mutat ia m?<, legg. orsabban az iráiv t, amelv a trianoni. Versailles! és a lobbi békeszerződésektől terhes városok nevéhez fűződő hálóból a kibontakozás útját m^ci-lolh'ti. A megcsappant érdeklődés iramlala például alig ér el Albániái/?, addig a kis országig, amelynek tcnnállásának fontossága nem áll arányban szűkre szabóit határaival, amrlvek körülbelül 30. 000 négyzetkilométernyi területet zárnak be. A Balkánon élő albánoknak kétharmada, két és félmillió albán él itt igen szűkös viszonyok között, minthogy az országnak legfeljebb harminc százaléka alkalmas a íóldmivelétre. Az ország tóbbi része ugyanis terméketlen hegység, erdő és mocsár. A kis ország. 1912-ik évben történt felállítása óta sok viszontagságon ment keresztül. Az albánok trónjára került Wied herceg, alig két évi uralkodás után 1014 szeptemberében elhagyta az országot, amelynek egv részét, Valónál, a mögöttes országrésszel együtt az olaszok csakhamar megszállták. A megszállást az összeomlás alkalmával több más kikötővárosra, kösöttük Szkutarira is kiterjesztették. Ez a megszállás 1920 júniusában ért véget, amikor is az albánok megrohanták az összes olasz garnizónokat, s a megszálló csapatoka! az ország elhagyására kényszeritettek. Azóta Albániát az ország vezetésére alakult négytagú régensség nyugodt körülmények között kormányozza. ami<3 csak a fejedelem-kérdés ciintéződik. A fe jedelem ugyanis, noha az ország el-hagyása óta nem tért vissza, nem mondott le a trónról, s a l#kosság nem is detronizálta az általános népszerűségnek örvendő Wied herceget. A négytagú régensség melleit az cgvkamarás parlament, s a megfelelő minisitériuniok működnek. A parlament működés} ideje 4 évre terjed. Szavazati joga minden 20 éven felüli férfinak van. A szavazás ugv történik, hogv ötszáz választó egv elektort választ, s az igv megválasztott elektorok azután megválasztják a képviselőket. A parlament többségét a kormánv úgynevezett néppártja alkotja, amelv a konzervatív nagybirtokosok befolvása alatt áll. A kormánypárttal szemben a haladópáit és a jelentöségnélküli Univu Srcrcie(a két pártból kivált és egyesült r •'• hánt] disszidens) áll, amelyeknek programmja csak annyiban különbözik a kormánypárttól, hogy nagyobb mértékben orientálódnak Olaszország faié. Ez a különbség az Albániában nagy mértékben megnyilvánuló olaszellenes hangulat miatt nyer jelentőséget. Az albánok az 1913. évben, a londoni konferencián megalakított független Aíbrinía legnagyobb ellenségének Oí-is: orsrríQot tekintik. Nem boesájtiák tíret az 1015 április 24-iki londoni egyezséget, s Olaszországnak a békekonferencián tanúsított magatartását. Az olaszok ugyanis a békekonterenrién Valonát maguknak kövelelték, s utolsók voltak Albánia elismerésében is. Erinek az olaszellenes hangulatnak tulajdonítható, hogv Albánia mind a mai napig nem kötött kereskedelmi szerződést Olaszországgal. Mindezek eb lenére eaves olasz érdekeltségeknek mégis sikerült koncessziókat és kedvező fejlélelü bérleteket szerezni. Ennek talán nem Utolsó sorban oka az. hogv az albánok Olaszországtól pénzflgvi támogatást remélnek. Legkedvezőbb a hangulat Szrrb'u iránt. Ennek a barátságnak jelentőségét azonban nagymértékben csökkenti az, hogy Szerbiáoal most folynak a liatárkiiguzilási és gazdasági tárgyalások, amelyek ha befejeződnek, íllctékes albán körök véleménye szerint, a szerbofil érzelmek redukálását is jelen* bujt a hajdani pakrári segédlaniló. Jovánovics szeriül á kormány az ország véleményéről tiszta képet akart nyerni. Ezért csak törvényes évközökkel küzdőit olyan jelenségek ellen -I is, melyek neki nem kedvesek. E jelen/ ^égek elhatalmasodásáért egyes tartományokban, nem a kormány felelős, hanem az a kormányzati rendszer, melyet Pribicsevics képviselt. Pribicsevics négy éven át szinte megszakítás nélkül a maga politikáját folytatta | Horvátországban, azt hitte, hogy ő parancsolhat a nép vágyainak s ezzel a politikával elérte ott a nemzeti eszme teljes bukását. A kormány nem tud ezen az állapoton ináról-holnapra változtatni, csak a törvényes állapotok helyreállításával iparkodik a gyógy uiási folyamat előfeltételeit megteremteni. A kormány nem engedte szabadjára-, • bádicsék agitációját, csak azt nem en- A gedte meg, hogy a törvényes módou i bejelentett és a rendes mederben lefolyó gyűléseket rendbontó elemek megzavarják. (Ez a vágás a demokratáknak szól, akik ' a szolgálatukban álló orgnnásokkal többször fegyveresen megrohantál ták a parasztpárt gyűléseit. ) Pribicsevics itt közbevágott, hogy a kormány tehát állami hatalommal \édte azokat, akiket tavaly még Pasics is államellenes elemeknek mondott. Erre Pasics közbeszólt. Kijelentette, hogy ö soha nem mondta fíádicsőt államellentsnek. Jovánovics folytatta: Rádics kezében választói előtt a legnagyobb adut mindig Pribicsevics vojt.. \mi Gyuricsics és Rádics megegyezését illeti, bármely félre kötelező egyesség nem köttetett, Az u. n. cgyességben csak az lett megállapítva, hogy a két tcstvérnemzet között nincsenek áthidalhatatlan ellentétek. — óriási taps az egész Házhan. I'asics is tapsol. — a tárgyalások tehát még oly kezdetleges stúdiumban vannak, hogy a róluk szóló jegyzőkönyv közlése legfeljebb az intríkusok érdekeit szolgálná. Pribicsevics kérdésére, igaz-e, hogy Zágrábba készül, azt feleli, nem érti. miért ne mehetne el ő Zágrábba azokhoz, akik eljöttek onnan Belgrádba hozzá. Sajátságosnak tartja azt, hogy a délszláv egység nevében némelyek azt kövelelik, hogy a szerbek és horvátok ugy kerüljék egymást, mint a rablók, ö mindig azon az állásponton állott, hogy a szerbek~maradjanak szerbek, a horvátok horvátok, de ez még nem ok egymás kerülésére. Pribicsevics közbekiált: rebellisekkel egy királyi kormány nem tárgyalhat! Jovánovics válasza: nem hiszi, hogy Tcbbclis képviselők volnának, de ha vannak, épen a kormánynak hivatása az, hogy próbálja őket észrclériteni. Több százezer választópolgár a fennálló rendszer ellen szavazott, ezt nem lehet figyelmen kivül hagyni. A kir. kormánynak nem az a hivatása, amit Pribicsevics vár tőle, hogy ezek ellen erőszakot alkalmazzon, hamm az. hogy az erőszak alkalmazását minden eszközzel feleslegessé tegye. lAz egész Ház tapsol a demokrata pa rok kivételével). Jovánovjcsnak ez a bölcs beszéde nagy mértékben hozzájárult az engesztelékeny hangulat megerősödéséhez. A demokrata orgánumok kivételével az egész szerb és az egész horvát sajtó 1 árlkülőnbség nélkül melegen üdvözölte a radikális pártnak Jovánovics beszédében kifejezett uj politikáját. Az Obzor megelégedéssel állapitoita meg, hogy a radikálisok Prótics politikáját csinálják Prótics nélkül. Prótics egyik legjelentékenyebb hive Arangyelovics belgrádi egyetemi tanár, a belgrádi Xovosztl-han hosszasan fejtegette az uj állami szervezet szükségességét ís a mellett tört lándzsát, hogy minden tartománynak autonómiát kell adni, de nem egyformát, hanem történeti fejlődésének, nemzeti és gazdasági összetételének, lakossága óhajtásának megfelelőét. Az az autonómia pl., amelyet joggal igényelhet Horvátország, túlzott volna Macedónia v. igv Bosznia számúra.; Belgrádban meglehetősen számoltak vele, hagy Szlovénia és Horvátország különállást kapnak a délszláv államt A szabadkai Hírlap írja: A horvátok céljairól és követeléseikről elterjedt különféle verziók és Radics gyakori, de nem minden v. láaos nyilatkozatai után végre- rendszeres és részletesen kidolgozott prosr. imm jelent meg Horvátit Rudolf dr. zágrábi egyetemi tanár tollából. A oroeramm a horvát köztársasági parasztpártnak a szerbhorvát államkonföderációra, a horvát kormányra és a bánságra vonatkozó kívánságokat öleli fel. Konföderáció alatt i— irja Horvát dr. — a horvátok az SHS. állam olyan berendezését gondolják, amelyben Horvátország e< Szerbia egyenjogú államok szövetségét alkotják. A külföld felé ez egységes állam volna egyetlen külügyminisztériummal és k^zcs diplomáciával. • Szerbia és Horvátország •közös ügyei volnának: Szerződések más államokkal. Közős wámterütet. Megegyezés a monopólium, a vasút; és postai forgalom kérdésében. Közős mértékegységek. A hadseregről a kővetkező pontban van szó: .. Az egész államegvsóg védelme egyesséset követel a katonai kérdésekben, különösen a hadseregnek támadás esetén való vezetése kérdésében. A hadsereg fenntartását, felszerelését és igazgatását Horvátország külön és Szerbia is külön látja el. " A szerb-horvát uniónak a programul szerint még a nénzümie sem volna közös, mert az eddigi „keserű tapaszlalatok" alapján a horvátok önálló jegykibocsátóbankot és önálló pénz. egységet kivannak. Horvátországon a progra-mm a kővetkező horvát területeket érti: Horvátország. Szlavónia. Dalmácia. Muraköz, az isztriai Kaszlovstina és Krk szigete. Szerbiát pedis az északi és déli Szerbia alkotia. Az SHS. állam többi részeiről, köztük a Vajdaságról a nvogramm a következőiképpen emlékezik meg: Legjobb volna, ha az államszövetségünkbe lépne SzJctvénia. Montenegró. Bosznia és Hercegovina is, mint önálló államok. Minthogy azonban a nép itt csak autsnómiáf követel, megkell ezeknek adni legalább a közigazgatási, bíráskodási, közoktatási, egyházi' és közgazdasági autonómiát, Uguanilycn önkormányzatot kapjon a Bácska. Bánát és Baranya is. melu földeket a szerbek tévesen neveznek Vajdaságnak. . Horvátország a programm szerint külön alkotmánnyal is rendelkeznék. Az ország kormányzását 8 miniszterből és a miniszterelnökből álló kormánv végezné. A minisztériumok: belügyi, közoktatási, igazságücvi. nemzetgozdasági, pénzügyi, kereskedelmi, honvédelmi és népjóléti minisztérium. A horvát állam feje a bán volna. A szerb-horvát íillnmszővei^g uralkodóija a király, i ' + Kiegésziti ezeket az adatokat fforOát dr. -nak a Sveh'a-párfi Venkovban m9gjeiont következő nyilatkozata: — A horvátok nemcsak azért köztársasági pártiak, mert Sándor király . szerh és nem horvát, ők. tigymond. metffruözödéaböl köztársaságiak. Sándor szerb király személve eben a hor. vátoknak semmi kifogásuk nincsen. Mi horvátok azt akarjuk'; 1 hogv számunkra & bán legyen az. ami másutt a köztársaság elnöke. Mi azt kívánjuk, hogv a bán választásában az egész horvát nép vegyen részt. Az igv választott bán kinevezését senki sem kell. hogy megerősítse, mert a nép, mint a legnagyobb szuverén, ruházza fel hatalmával a bénr. A szerb-borvát unió esetén semmi kifogásunk sem lesz az ellen, hccv ennek az uniónak Sándor király legyen a látható feje. A király kinevezheti a külügyminisztert, aki az unió kancellárja lesz. Ebben az esetlen Sándor kinVh- fogja Horvátországot Szerbiával lösszekapcsolni. £s mi szívesen fogjuk az udvartartás költségeinek reánk eső részét fizetni. Ha peche ellátogat hozzánk a király, akkor ug. v fogjuk fogadni, mint a mi uralkodónkat — Egyenrangú tényezőknek kell lenniük.. 4 két államnak közös küiűq\iminisztériuma tenne. Érmek a hatáskörébe tartozna ivalaraennvi külföldi konzulátus és követség igazgatása. A szövetséget alkotó két föúllumnak. Szerbiának és Horvátországnak ezenkívül körös űgyej közé tartozna míg az idegen államokkal kötendő kereskedelmi és poHtikal szerződések megkötése. Közös vámterületük lenne és közös monopóliumaik. Azonban a monopóliumok jövedelme külön-külön illetné meg. Vámhatáraik nagysága szerint a két államot. A posta, láivirö, a ráértek- és sulyegvséa és sok más kevésbé fontos iirrv szintén közös lenn:. A közös pénzegvs jg kérdéséről Horvát dr. a következőket mondotta: — Igen ió lenne, 'ha Szerbiának és Horvátországinak' köziös oénzegyséíük Jeune. De a kőiős pénzegységgel szomorú tapasztalataink. vannak. 1018 december l-e óta, amióla Szerbiával közös pénzünk van, Belgrád nem szűnt meg gyengíteni koronánk értékét. 1918 december 1-én száz koronáért 22 svájei frankót fizettek és 1022 december 28-án száz koronánk csak 1. 40 frankot ért- Ezért jobbnak találjuk, hocv Zágrábban bankjegykibocsátó pénzintézetet állítsunk fel. amely hivatott iesz arra. hogy egész Horvátország pénzügyeit vezesse. Meg vagyunk győződve arról, hfcgv a horvát pénz rövid idő alatt értékében emelkedni fos. ban, vagy el ís szakadnak tölc. Azzal a gondolattal azonban Sehogysem tudnak-megbarátkozni, hogy Bosznia is a horvát útra térjeft. Szerbia Bosznia birtokáért lett a volt monarchia halálos ellensége, lvaradzsics Vuk a nagy népdalgyiijtő ideje óta bele van a szerbség gondolatvilágába idegződve, hogy Bosznia szerb föld. — bár a történeti tények mást mondanak. A legnagyobb élő szerb tudósok és publicisták, Cvijics, Szpalajkovics, Mijátovics Európával is elhitették ezt a tételt. A Boszniáról való lemondást a szerb közvélemény elutasítja magától. Súlyosan érzik ezt a bosnyák-muzulmánok, kiknek képviseló-klubja épen a Jovánovics beszédének elhangzását követő napon állapította meg. hopy őket a kormány állandóan mellőzi, i csak Radiccsal és Koroseccel tárgya! holott a revizionista blokknak ők a horvátokkal és szlovénekkel egyenrangú tagjai. Megállapították továbbá, hogv amig a kormány Horvátországion honorálja liádics kívánságait, addig Boszniában nyíltan üldözi Szpáhó híveit. SüdJand, (polgári neve Shek Adalbert nyugalmazott bosnyák igazságügyi osztályfő), a délszláv kérdés legnagyobb cio szakértője, könyvében megirta, hogy a délszláv kérdés kulcsa Bosznia. Azóta összeomlott a monarchia. megalakult a délszláv állam, de Sudlond igazsága megmaradt igazságnak. Bosznia birtokán fog eldőlni, lesz-e délszláv kontederáeió. lesz-e Kagyszerbía, uugy jelbomlik egészen a délszláv egység.