Magyar külpolitika és világgazdaság, 1923 (4. évfolyam, 1-40. szám)

1923 / 17. szám - A bolgár választások eredménye - Vukomerec

Budapest, 1923 IV. évfolyam, 17. szám Ára 30 korona Vasárnap, április 29. ÍS VILÁGGAZDASÁG Politikai, közgazdasági és szociálpolitikai hetilap Szerkesztőség: Rökk S*H*W-H. 31. Tel. Józ*. 62-29 Kiadóhivatal:Budapest. Jőrsel-kornt 5. Tel. József 43. P*!*H( •urketits i RADISICS ELEMÉR Megjelenik minden vasárnap reggel. Előfizetési ára: Egész évre 1440 kor. Fél évre 720 koc. Negyed évre 360 kor. Kfilldldre kétszeres á Főbb cíkheínk • A bolgár választások eredménye ~ bj: V'ufcomerec — D. R. M.: Mióta van Barjvi3, Ceylon és Gibraltár Afrikában ? — Spanyolország meg akarja - Acs Tivadar: A dunai változtatni alkotmányát története — Lukács György a genfi tárgyalásokról A temesvári román népgyűlés — Feszültség a Keleten allainkonfóderácio eszme Szociális mozgalom — Közgazdaság. — flirek. <>0<?<x>00<x><><><>o<>o<x>c^ YA bolgár választások eredménye A Magyar Külpolitika utolsó számában részletesen beszámoltunk a bolgár szobranjei választások előkészületeiről. Az eredmény jórészt 'igazolta akkon fejtegetéseinket. Az április 22-én leíolvt választásokon a Srtambulinszki-korniány döntő győzelmet ar?tott. A parasztpárt összesen 215 mandátumot szerzett, de hogv ezek közül az utolsó percben megint kiegyezett jobboldali parasztpárti frakcióra bánv mandátum esik, a hivatalos választási eredmény nem közli. A részletes eredmény a következő: Ruszcsuk városban a parasztpártra esett 3754, a kommunistákra 2300. a -poIgÁri Wckkra 2219. », szociáldemokratákra 291, a nemzeti liberálisokra 219. Minthogy ügyes választási taktikával a kormány az aránylagos képviseleti rendszert megszüntette és abszolút többséget kivánt. a város mindkét képviselőié parasztpárti lett, holott 3754 parasztpárti szavazattal szemben 5039 ellenzéki szavazat esett. Ruszcsuk megyében mind a tizeriót mandátumot a parasztpárt nyerte el. Szófia városban a polgári b ->kk 10.342. a kommunisták 76.84, a parasztpárt 7431, a liberálisok 3534. a szociáldemokraták 3374, a parasztpárti disszidensek 108 szavazatot kaptak. A fővárosra nézve érvényben maradt az aránvlagos képviseleti rendszer s iev 9 relatív többéget elért polgári blokk 8 mandátum helyett csak négyet kapott, a kommunisták és parasztpárt kettőtkettőt Szófia megyéből a részletes adatokat még nem közölték. t tlipDopolban: parasztpárt 4279, kommunisták 287S, polgári blokk 2562, liberálisok 838. szocialisták "53. Tárnán: a polgári blokk 8967, parasztpárt 3913, kommunisták 3583. Plevnán a parasztpárt kapott 5, a kommunisták 1 mandátumot. Zaaorán kommunisták 256, polgári blokk 564. parasztpárt 283. liberálisok 225. Buiqaszban parasztpárt 2543, kommunistáik 1640, pol?ári b'okk 950. Razniadon parasztpárt 1519. nolgán blokk 680, kommunisták 420. liberálisok 329, szocialisták 190. Tirnovón parasztpárt 69*0, polgári blokk 603. kommunisták 560, szocialisták 112. liberálisok 754. §i VJddtoben kommunisták 2gg5, polgári blokk 1498. parasztpárt 812, liberálisok 298. Gratán polgári blokk 1490, i>-"ászlpúrt 1290. kommunisták 207. liberálisok 134. Szilvenben kommunisták 3163. parasztpárt 1425. polgári blokk 1164. szocialisták 248. Szisztopban kommunisták 998. oolgári blokk 709. parasztpárt 467. szocialisták 153, liberálisok 152. A kormány, mint irtuk, figyelembe ooc<>oo<>o<^<><x>ooooob<>^ sem vette a polgári blokkot és télies erővel csak a kommunisták ellen tüntet, mert csak ezeket tartotta veszedelemnek. Sztambulinszki kijelentette, hogy egyetíen polgári képviselő sem fog bejutni, mégis bejutott az ellenzéki blokknak 14 tagja, tehát majdnem annyi, mint kommunista. A kommunista képviselők száma 16. A szocialisták közül csak egy jutott be. Az esész ellenzék az eredmény meghamisításával vádolja a kormányt és fenti adatok áttekintése után kissé bajos elhinni, amit a kormány sajtója olvan öntudatosan hirdet, hogry az ország közvéleménye megmutatta, hosrv télies bizalommal van a kormány iránt, melv egyformán ura a belső és külső helyzetnek. A szavazatok statisztikája helyenként igen nagy bizalmatlanságról tesz tanúbizonyságot. / Vukomerec 71 Howvát pánt nagygyikíése — Kádlcs nagy beszéde — 71 uuftoznerect gyűlés afiutménye a *renü ftowmúny lemondása, volt — H honvátoftat és a s**oveneftei umpuíáini Helí Ennek a Zágráb melletti kis falunak a neve alighanem belekerül a horvát történelembe. Pedig létezéséről eddig még a zágrábiak legnagyobb része sem tudott. Zágráb egyik legkedveltebb kiránduló helyétől, a Maximirtől, mintegy két kilométernyire fekszik dél felé. Itt tartotta ma kél hete a horvát parasztpárt nagygyűlését, melynek részletei és jelentősége csak most kezdenek kibontakozni a maguk teljességében. A Borongaj nevű erdőcske mellett terül Vukomerec óriási mezősége. Ide hivta össze Rádics hiveit, hogy a s7kupstina összeülésének előestéjén kifejtse álláspontját. Napokon át érkeztek az ország minden részéről a horvát parasztok vonaton, kocsin, lovon és gyalog. S bár a gyűlés napján esős-szeles idő volt, közel százozer ember várta órák hosszáig a vezért Ekkora tömeget Zágráb fennállásának másfél évezrede óta nem látott Mintha a népvándorlás korabeli jelenségek ébredtek volna uj életre, mintha táborba szállt volna a horvát nemzet hogy döntsön sorsáról s aztán ha kell, fegyverrel is azonnal végrehajtsa határozatait. Katonai táborra emlékeztetett az a példás rend és fegyelem, amelyben a gyűlés lezajlott Oly tömeg volt itt együtt, melynek ellenállni Zágrábban senkisem tudott volna. A gyűlés résztvevői tízezer számra vonultak keresztül a fellobogózott Zágrábon, de rendbontás nem volt. Ismeretesek a zágrábi és belgrádi tárgyalások, melyek a vukomereci népgyűlést megelőzték. Utólag kiderült, hogy Rádics delegátusainak Belgrádba küldését a radikális párt kezdeményezte. Szupiló kísérletének bukása után előbb Popovics Vei ja radikális képviselő járt Rádiósnál, azután Peles Dusán, aki azóta a szkupstina ideiglenes elnöke lett ök, valamint Csimics zágrábi kir. helytartó, birták rá Rádicsot, hogy belemenjen a radikálisokkal való ujabb tárgyalásokba, holott lapjában már. bejejentette a velük való teljes szakítást. Pasicsék, ugy látszik, antantnyomásra erőltették ennyire a dolgot. Hitelesnek látszó hírek szerint Anglia és Franciaország interveniált Belgrádban a szerb-horvát kiegyezés érdekében. Érthető, hogy különösen Franciaországban, mely állam középeurópai politikájának egyik oszlopa a délszláv állam, a szerb-horvát antagonizmus egyre erősebb kiélesedése aggodalmakat ébreszt és mindenképpen meg akarja akadályozni az S. H. S. királyság széthullását. Francia és angol részről Rádicsra is nyomást gyakoroltak, amit a vezér lapjában jelzett is. Scotus Viator zágrábi útját is ezzel hozzák összefüggésbe. Rádics delegátusait Csimics kisérte Belgrádba, ahol hivatalos autó várla őket és kormány, radikális-párt és sajtó a legnagyobb előzékenységgel bánt velük. Macsek, aki középszerű ügyvédnél többnek aligha mondható és Krnjevics, aki viszont politikai tapasztalok nélküli fiatalember, — itt boszulja meg magát, hogy Rádics az intelligenciát, háttérbe szorítja pártjában — láthatólag meg voltak hatva e nagyflgyelemtől és a külsőségekből a dolgok lényegére túlzott optimizmussal vontak következtetéseket Nyilatkozataik viszont Pasicsékban növelték azt a' meggyőződést, hogy Rádicsot holmi csekélységekkel, megvesztegető külsőségekkel le lehet szerelni. Ezért siettek visszaadni Macsekék látogatását és alkalmazkodtak a külsőségeket illetőleg fentartás nélkül Rádics óhajtásaihoz. Gjuricsics még azt is szótlanul türtc, hogy Rádics Szpákóéket Zágrábba hívta, holott a radikális párt Boszniát szerb tartománynak tartja és nem hajlandó Szpáhovál oly módon tárgyalni, mint Rádiccsal és Koroseccel. Gjuricsics emiatt Belgrádban támadásokban is részesült Gjuricsics, Rádics és Korosec tárgyalásai hamarosan tisztázták a helyzetet, hogy nincsen ok egyik oldalor sem optimizmusra. Amiben meg /tudtuk egymással egyezni, az kevés reálii tartalommal biró általánosság. Mégis mert ez általánosságok is némi kilátást nyújtottak a további tárgyalások sikerei felé, irásba foglalták őket. A negy példányban kiállított egyességböl egyet Rádics, egyet Korosec, egyet Szpaho kapott, a negyediket elvitte üiuncsics Pasicsnak, aki azt azonnal zbebrevágta és kijelentette, hogy ez alapon nem tárgyal tovább. Pasks a miniszteri tárcák számáról és más ilyesmiről várt megegyezést, ehelyett írásban kapta, hogy a radikálisok nem gondolnak erőszakra. Pasicsnak és pártja sok tagjának az a btnyomása, hogy Rádics nem akar előállni összes kívánságaival, hanem apródonként óhajtja az engedékenység terére csábítani őket s mikor felégetik maguk mögött a visszavonulás hídjait akkor egyre súlyosabb követelésekkel fog fellépni. Hogy ennek a lehetőségnek útját vágja, határozta el magát Pasics a tárgyalások megszakítására és bízta meg Markovics igazságügyminisztert és a Zágrábból hazatért párttitkárt Janyicsot, hogy vegyék fel újra a demokratákkal a tárgyalások fonalát. Markovicsék még aznap összeültek Pribicseviccse] és szűkebb híveivel Knnianudí és Lukihics exminiszterekkel. Mikor Rádics délelőtt tizenegykor államfőket megillető pompával kivo* uult •Vukomerecre, ahol százezer torokból szállt fel az égre a horvát himnusz, akkor már ismerte a legújabb fordulatot és aszerint beszélt hiveinék. Beszéde tipikus rádicsi demagógia, de ma már ott tartunk, hogy Rádics minden szavának nagy jelentősége van. A horvát Dózsa György, Gubec Mátyás, dicsőítésével kezdte, aki szerinte három, százötven évvel ezelőtt az ö humanizmusát és pacifizmusát hirdette. A „bolond urak"- hiába végeztették ki Gubecet, mert az ő eszméi mégis gyö nek: hiábavaló minden erőszák ;> paciflsta horvát parasztköztársaság ellen. Ezt üzente ő meg fielgrádba Macsek utján. És a radikális párt esze, Jovinovics Ljuba. erre azt felelte, hogy a szerbek mindig tudták, hogy a horvátok más nemzet, mint ők, hogy a horvát nemzet nem mond 1c jövőjéről, d.jöttek a horvát „urak", Trumbics. Dritíkovics. Tomljenovics, SzmodlaLa és az ellenkezőt állították. így lellü >k egy állammá, mondta Jovánovics és most nem csinálhatjuk a dolgot vi.v<-j Rádics szerint Jovánovics e szavai elárulják, hogv okos ember, de politikailag mégis ..szamár". Ez a népies megjegyzés nagyon tetszett Vukomerecen, de nagy felháborodást okozott Belgrádban s azóta sem győzik magvirázni Rádics és különböző horvát filológusok, hogy a politikai szamár nem szamár. Nekünk olyan politikusokkal van dolgunk, fejtegetle tovább Rádics, akik bajonettekre és nem a jogra támaszkodnak. De ki tud velünk erőszakkal elbánni? Senki más, csak az utolsó ítélet napja. Mi négy éve keressük velük a megegyezést, s ök mindig erőszakkal próbálnak felelni. Most is azt akarják, hogy a megegyezést azzal kezdjük, hogy adjuk fel meggyőződésünket és ismerjük el a nyakunkra tolt királyságot. Hát a királyság tűréséről a külföld felé lehet beszélni, de Zágrábban többé saha királyi kormány nek&nk nem fog paranc$o(nL Mi nem fogunk kxztonákat adni egy királgnak,