Magyar jogi szemle, 1944 (25. évfolyam, 1-18. szám)

1944 / 18. szám - Ügyészi hozzászólás az igazságügyi kényszerstatisztikához

KÜLFÖLDI FOLYÓIRATOK SZEMLÉJE 527 módszertana. A jogbölcselet nagy irányai közül a természetjogtant s a jogi pozitivizmus elméletét ismerteti, megjegyezvén, hogy ma már mindkét irányzat túlhaladottnak tekinthető. A tanulmány vitéz Moór Gyula jogbölcseleti tanításainak hatása alatt áll, figyelemmel Rickert és Hartmann filozófiai felfogására is. Legnagyobb jelentőségét abban látjuk, hogy a kiváló magyar professzor alapvető gondolatait tömör és világos összefoglalásban elébünk sorakoztatja. SZABÓ JÓZSEF. Külföldi Folyóiratok Szemléje. Az „Archív des öffentlichen Rechts" 1944. évi 34. kötete 1—2. számá* ban „Rechtsverordnung und gesetzliche Ermáchtigung" cím alatt Kürt Emig foglalkozik a nemzetiszocialista Németország jogszabályformáival. Megállapítja, hogy jogszabályi jelleg és hatóerő tekintetében lényegében nincs különbség a birodalmi törvény („Reichsgesetz") és a vezéri rendelet két alakja, a „Führererlass" és „Führerverordnung" között, úgyannyira, hogy egyes felfogások szerint éppen a Führererlass a legjellegzetesebb alkotmányformáló eszköz. A rendeletek között tartalmilag, illetve a rendeltetést megszabó hatóerő szerint különböztet (Huber után) „törvénytől függő" (gesetzabhángige) és „törvényt képviselő" (gesetzvertretende) rendelet között (41—59). —- Ugyanott Werner Weber ad közre értekezést „Der fehlerhafte Verwaltungsakt als Gegenstand der Gesetzgebung" címmel. Megállapítja, hogy a fogyatékosságokban szenvedő közigazgatási cselekmény egyes újabb német jogforrásokban szinte elméleti megállapítások kíséretében nyert szabályozást, így pl. a német hivatalnoki törvény 32. §-a a kinevezéssel kapcsolatban semmis és semmissé nyilvánítandó közigazgatási cselekmények között különböztet. Semmis a kinevezés, ha a kinevezett nem rendelkezett az állampolgárság feltételével, vagy ha gyámság vagy büntetőítélet hatálya alatt állás következtében képtelen volt közáilás betöltésére. Ugyané § 2. és 3. bekezdése ezzel szemben azokat az okokat sorolja fel, amelyek miatt az illetékes miniszter a kinevezést semmissé köteles nyilvánítani vagy semmissé nyilváníthatja; az előbbit kiváltó okok közé tartozik a kinevezéssel kapcsolatos erőszak alkalmazás, félrevezetés vagy vesztegetés, a nemzetiszocia lista pártból való kizárás stb., az utóbbiak közé pl. az, ha nem illetékes hatóság nevezte ki a hivatalnokot, vagy ha az illetővel szemben a gyámság alá helyezés feltételei fennforognak, bár e tárgyban még határozat nem hozatott. Egyéb jogforrások és jogforrástervezetek e tárgyú rendelkezései alapján megállapítja, hogy a semmisség, illetve szerinte helyesebben hatálytalanság főíényálladékai a következők: az illető közigazgatási aktust foganatosító hatóság hatáskörének vagy illetékességének hiánya, a cselekmény anyagi jogellenessége a foganatosítás időpontjában, az eljáró hivatalnok „akarati hiányai", amelyek különböző okokra vezethetők vissza, mint p!. megtévesztés a tárgyi előfeltételek tekintetében, erőszak alkalmazása vagy vesztegetés. Kiemeli, hogy a közigazgatási cselekmény tekintetében érdekelt fél cselekvésére vissza nem vezethető tévedése a közigazgatási tisztviselőnek, hacsak nem eredményez kifejezetten jogellenességet, nem szerepel az érvénytelenségi okok között. Ezeken az okokon kívül vannak olyanok is, amelyek nem (tekinthetők olyan súlyosaknak, hogy bizonyos időmúlás esetén ne lehetne tőlük eltekinteni. Az ehhez szükséges időt a különböző jogforrások hat hó és 3 év között határozzák meg. A hafályonkívül helyezési okok fennforgása esetén a jogforrások túlnyomórészt csak feljogosítják — de nem kötelezik — a hatóságokat a hibás közigazgatási cselekmény hatályon kívül helyezésére. Az ex tunc, illetve ex nunc hatás i szempontjából a jogszabályi rendezés nem egységes; a szerző szerint azonban ennek nincs különösebb gyakorlati jelentősége, mert a legtöbb esetben egészen közömbös, hogy valamelyik közigazgatási cselekményt „visszaható erővel", vagyis a létesítésétől fogva, vagy pedig csak hatálytalanításának időpontjától kezdődő erővel helyeznek-e hatályon kívül. Szerző szerint felesleges és káros a fogyatékos közigazgatási cselekmények általános szabá