Magyar jogi szemle, 1944 (25. évfolyam, 1-18. szám)

1944 / 18. szám - Ügyészi hozzászólás az igazságügyi kényszerstatisztikához

KÖNYVISMERTETÉSEK 523 Jogi néphagyomány-gyüjtés és -ismeret. — Egyben Tárkony Szűcs Ernő: „Mártély népi jogélete" című művének isn; rtetése. (Régi Magyar Jog, jogtörténeti és népi jogi tanulmányok, szerkeszti Bónis György, kiadja a kolozsvári egyetem jogtörténeti szemináriuma, 1. füzet, Kolozsvár, 1944. 148 oldal.) Az újabb jogi néphagyomány-gyüjtés története tekintetében Matlyasovszky Miklósnak: „Törzsöröklési jog és törzsöröklési szokás" (1904.) címíí művéből kell kiindulnunk, aki e munkájában az agrár örökösödési joggal kapcsolatos, a magyar és a német nép körében élő szokásokat dolgozta fel, de a jog többi területét nem vizsgálta. Tagányi Károly: „A hazai élő jogszokások gyűjtéséről' (1919) című művében főként néprajzi szempontból tárgyalta az itt-ott felfedezett jogi vonatkozású népi szokásokat. Ezeken a műveken kívül a jogi népéletkutatás gondolata csak itt-ott bukkant fel. így Vlodár Gábor az I. M. törvényelőkészítő osztályának akkori főnöke, IV/AS. február hó 28. napján az Országos Nemzeti Klubban „A jog elhajlása az é'.ettől" címen tartott előadásában rámutatott arra, hogy a népi jogszokások összegyűjtésének nemcsak néprajzi, történelmi, hanem jogtudományi szemponból is, nevezetesen a jogszabályalkotás és a jog továbbfejlesztése szempontjából is nagy jelentősége van. „Tudományos munka-e a jogszabályelőkészítés" című akadémiai székfoglalójában ugyanő újból rámutatott a magyar jogszokások gyűjtésének fontosságára. Komis Gyula ugyanez alkalommal (1939. május 22.) üdvözlő beszédében ugyanazt az álláspontot juttatja kifejezésre. Papp László, aki jogász és ethnográfus egyszemélyben, az „Ethnographia-Népélet" 1939. évi 1—2. számában „Népi jogszokásaink némely kérdéseiről" írt tanulmányában a jogi népszokások gyűjtésének szükségességét szorgalmazza és már a gyűjtés elveire, módozataira vonatkozólag is vetett fel gondolatokat, illetve a gyűjtés teendőit körvonalazta. Győrífy István professzor 19,°i9. május hó 26. napján a budapesti egyetemien a ..Néprajzi Szeminárium"-ba néprajzi szakembereken kívül és az ő lelkes munkaközösségéhez tartozó Papp Lászlón és Bónis Györgyön kívül egy bírói is meghívott azért, hogy a jogi népszokásoknak, illetve jogi néphagyományoknak a Néprajzi Intézet által végzendő tanulmányozása kérdéseit megbeszélje. E megbeszélések eredményeként látóit napvilágot Bónis György cikke a Magyar Szemlében 1930. júniusában. E megbeszélésről az I. M. tudomást szerezve, a Néprajzi Intézet által kezdeményezett munka támogatására és az igazságügyi hatóságok közreműködésének megbeszélésére Győrffyt értekezletre hívta. Ez az értekezlet — 1939. június hó 19. napján — a jogi néphagyományok gyűjtése szempontjából kiemelte annak a fontosságát, hogy a megindítandó mozgalom nemcsak néprajzi szempontból kívánja a jogi néphagyományok gyűjtését, hanem azt a jog minden területére kiterjeszti és — bár nem hagyagolja el a néprajzi kutatási módszereket — nem néprajzi adatokat kíván gyűjteni, hanem a nép teljes jogi műveltségállományát, felfogását akarja megismerni azért, hogy az így szerzett ismereteket a jogszabályalkotásnál és esetleg a joggyakorlat alakításánál felhasználhassa. Minthogy e törekvések elsősorban igazságügyi célokat szolgálnak, az igazságügyminisztérium az igazságügyi hatóságokat és alkalmazottakat felhívta, hogy a jogi néphagyomány gyűjtésében vegyenek részt, a Néprajzi Intézetet