Magyar jogi szemle, 1944 (25. évfolyam, 1-18. szám)

1944 / 18. szám - Fogyatékos jogügyletek a munkajogban [1. r.]

490 SZILÁGYI LÁSZLÓ: FOGYATÉKOS MUNKAJOGI ÜGYLETEK ségi gondolat áll, ezen épül fel a munkaadó és munkavállaló közötti viszony. A munkaviszonyról szóló törvény javaslata28 a munkaviszonyban különleges jogviszonyt lát, melynek jellemzője a munkaadó és munkavállaló közti személyes kapcsolat. A javaslat ugyan még nem emelkedett törvényerőre, de az új felfogás Kémetországban már széltében-hosszában elterjedt, és általában elfogadottnak tekinthető. A magyar és német jognak a munkaviszonyról alkotott eltérő felfogása természetszerűleg érezteti hatását az ügyleti fogyatékosságok elbírálásánál is. A magyar munkajogi irodalomban az a felfogás uralkodik, hogy a munkajogban is az általános kötelmijogi szabályok szerint kell az ügyleti fogyatékosságokat elbírálni. Vincenti20 szerint: „Arra, hogy a szerződést tartalmának törvénybe, vagy jóerkölcsökbe ütköző, illetőleg uzsorás vagy kizsákmányoló volta, a felek egyikének vagy mind a két félnek akaratelhatározására lényeges befolyást gyakorló kényszer, illetéktelen befolyás, tévedés vagy megtévesztés mennyiben teszi semmissé vagy megtámadhatóvá, a munkabéri és a szolgálati szerződés tekintetében is a kötelmijog általános szabályai az irányadók." Hasonló álláspontot foglal el Bernhard—Sövényházi.30 Ez volt a régebb német irodalomnak is az álláspontja (Nipperdey31, Kaskel32, Herschel33), mely Lotmar34 nyomán a munka árujellegét hangsúlyozta. A munkaszerződés ennek a felfogásnak megfelelően ugyanolyan elbírálás alá kellene, hogy essék az ügyleti fogyatékosságok esetében, mint a közönséges kötelmi jogviszony. Ezzel a felfogással szemben azonban az utóbbi években a német irodalomban új felfogás tört magának utat. Ez a felfogás azt vallja, hogy tekintettel a munkaviszony személyes jellegére, a BGB, amely kötelmijogi szabályozást tart szem előtt, ma már nem felel meg a munkajog követelményeinek. A BGB-t ez a felfogás, annak ellenére, hogy kifejezetten nincs hatályon kívül helyezve, hallgatólag hatályon kívül helyezettnek tekinti s csupán az esetben alkalmazza, ha szabályozása a munkaviszony különleges természetének megfelel. Egyébként a munkaviszonyra a nemzeti munka rendjéről szóló törvény35 és az ennek nyomán kifejlődött joggyakorlat az irányadó.3" A német irodalomban ennek következtében heves harcok tüzében áll az a felfogás is, mely szerint a munkaviszony létesítésénél felmerült ügyleti 28 Entwurf eines Gesetzes über das Arbeitsverháltnis. (AkademieEntwurf), Hamburg. 1938. 29 A munka magánjogi szabályai, 84. I. 30 A magánalkalmazotti jogviszony, 3. L 31 Lehrbuch, I. 79. 1. 32 Arbedtsrecht, 83. 1. 38 Arbedtsrecht, 1932. 40. 1. 34 Arbeiitsvertrag, I. 1. 1. 35 Gesetz zur Ordnung der natíonalen Arbeit. Megjelent 1934. ian. 10én. RGB1., I. 45. 1. 38 Ezt mondja ki a Reichsarbeitsgericht 1939. szept. 13-i ítéletében. (Arb. R. Samu, 22. köt. 8. 1.)