Magyar jogi szemle, 1944 (25. évfolyam, 1-18. szám)

1944 / 18. szám - A tagosításról

A TAGOSÍTÁSRÓL 483 Nem tartottuk szükségesnek kutatni ennek közelebbi okát, de alighanem nyilvánvaló, hogy a birtokok nemcsak ezekben, hanem más körzetekben is elaprózottak, ahol pedig egyetlen tagosítást nem mutat a közölt térkép. A javasolt rendelkezést azért tartanánk szükségesnek, mert a tagosításnak nemcsak előnyei, hanem hátrányai is vannak. Utalni kívánunk dr. Imling Konrádnak a Jogtudományi Közlöny 1902. évfolyamában (44. lap) közölt tanulmányára, valamint Sebess Dénesnek a Képviselőház 1903. évi június hó 13. napján tartott ülésén elmondott beszédében foglaltakra. (Képv. Napló 1901/6. évf. 396. lap). Emellett magunk is szükségesnek tartjuk hangsiilyozni, hogy a tagosítás minden előnye mellett sok hátránnyal is jár. A község békéjét megbontja, a tagosítást megelőzően és azt követően a termelés visszaesik, mert senki sem hajlandó a másnak jutó földet előre trágyázni, lazítja a kapcsolatot a tulajdonos és a föld között, mert előtérbe helyezi az ingatlanhoz fűződő jogok ideiglenes voltát. A becslésnél nem lehet az ingatlanhoz fűződő előszereteti értéket figyelembe venni, úgyszintén az ingatlan fekvéséből vagy egyéb adottságából eredő vagy ahhoz fűződő különleges előnyöket sem, így a tulajdonos az akarata ellenére lefolytatott tagosítás következtében sok esetben érzékenyen károsodhatik. Nem is szólva arról, hogy a tagosítás nemcsak a tagosító érdekeltnek, hanem a községnek is jelentékeny költségébe kerül'. Mindezek figyelembevétele mellett szükséges volna, hogy a földmívelésügyi miniszter a földmérési felügyelőségek útján megfelelő statisztikai adatgyűjtés alapján állapítsa meg, milyenek az egyes községekben a birtokviszonyok. A kataszteri újabb felmérést, valamint az ezt követő tagosítást pedig olyan sorrendben rendeljék el, amilyen sorrendben azt a birtokok elaprózottsága s a községhatár rendezetlensége leginkább megköveteli. A tagosítás hivatalból való elrendelését az 1942 :XVI. tc. 26. §-a ma is lehetővé teszi, minthogy azonban ilyen esetben a költség 50 °/o-át a kincstár köteles viselni, pénzügyi okokból az eljárás hivatalból csak kivételes esetben indul meg. Ezért azt is ki kellene mondani, hogy a tagosítást el kell rendelni, ha a birtokok elaprózódása meghatározott mértéket meghalad. A tagosítás kivételes eljárás, amely a határ rendezése végett csak mint végső eszköz állhat rendelkezésre oly célból, hogy a tagosítandó ingatlanok kisajátítása útján a tulajdonosok között a határ újból felosztassék. A tagcsitás semmiesetre sem olyan jogintézmény, amely alkalmas volna arra, hogy azt rendszeresen folytassák akként, hogy a községi határ minden 30—40 évben újból felosztásra kerüljön. Jogszabálynak kellene tehát rendelkezni aziránt, hogyha valamely község határának tagosítását elrendelik, ezzel egyidejűen az illető községre a belügyminiszter külön rendelkezése nélkül is (1937 :VI. tc 18. §-ának (2) bekezdése) alkalmazhatók lennének a városrendezés és építésügyről szóló 1937:VI. törvénycikknek a városrendezésre és a telekátalakításra vonatkozó rendelkezései s ennek megfelelően a tagosítást megelőzően megállapítanák a község fejlesztési tervét (id. tc. 1—2 §-a). Emellett pedig jogszabály gondoskodnék arról is, hogy a község külső határának rendezési terve s ennek keretében az állandó út-, csatorna-, árok- és dülőhálózat is elkészíttessék, amelyeket egyébként is a hely természetes adottsága jóformán egyszersmindenkorra megállapít. Ez egyébként a szak-