Magyar jogi szemle, 1944 (25. évfolyam, 1-18. szám)

1944 / 1. szám - Házasság megkötése közeli halállal fenyegető betegség esetében, különös tekintettel az 1941: VI. tc. 1. par.-ában foglalt házassági akadályokra

50 A JOGÉLET ESEMÉNYEI sitik, az alkotmányosság tekintélyét megtépázták. Pedig a jog lényegéhez a jogosság is hozzátartozik, az erkölcsi alapvetés nélkülözhetetlen; a jognak a közmeggyőződést, a nemzeti akaratot kell kifejeznie, az igazságot kell megvalósítania. Az ilyen értelmű jogeszme fénye nem halványodhatik el az emberiség lelkében, sőt a jogeszmének a háború végével újult erővel kell kirobbannia, hogy a sok korlátozás után az egyesek és a köz szabadsága megint helyreállhasson. Ezután Egyed a jognak a magyar életben való vezető szerepét jellemezte. A magyar jogásznemzet, amelynek a törvényesség volt egyik fő fegyvere, amely az alkotmányos szabadságért és függetlenségért folytatott megújuló harcokat. Előadását azzal fejezte be, hogy a jogeszme nem koreszme, de örökös eszme, amelynek tekintélyét egyes korok csak megtépázhatják, de meg nem szüntethetik. A Magyar Jogászegylet közgyűlése az egyházi jogi szakosztálynak dr. Notter Antal egyet. ny. r. tanár lemondása folytán megüresedett elnöki tisztjére dr. Baranyai Jusztin egyet. ny. r. tanárt választotta meg, pénztárossá pedig az elhunyt dr. Proszwimmer Béla helyébe dr. Poll Albertet. — A Sichermann Bernát Alap pályadíjának odaítélése is a közgyűlés keretében történt. „A részvénytársaságok, szövetkezetek és kori. fel. társaságok tartalékalapjai" címmel kitűzött pályatételre beérkezett munkák közül az Alap kuratóriuma dr. Horváth Béla és dr. Beck Salamon ügyvédeknek megosztva ítélte oda a pályadíjat és dicséretben részesítette dr. Büky Dénes ügyvéd dolgozatát. A Magyar Társadalomtudományi Társulat 1943. december 17-i közgyűlésén Hegedűs József tartott előadást időszerű jogbölcseleti kérdésekről. Vázolta az ismeretelméleti kiindulású jogbölcseleti szemlélet lehanyatlását s ezzel kapcsolatban azt, hogy a jog és az élet elhajlásának, valamint a jogkövetés társadalmi realitásának szembenálló jelenségeit ma realisztikusabb módszerekkel kívánják megragadni. Vázolta a pozitivista irány lehanyatlását, de szembeszállott azzal a közkeletű felfogással, hogy a pozitivizmus teljességgel megbukott volna, hanem a pozitivizmus és természetjog szintézisének a szükségességét emelte ki. Bámutatott arra az örvendetes jelenségre, hogy a tételes jogászi szemlélet jogbölcseleti, elméleti és szociológiai horizontja nagymértékben kitágult. Végül a jogtípus modern kérdését elemezte, különös tekintettel a szabadelvű jogtípus lehanyatlására és az új szociális jogtípus kialakulására, s ennek az átmenetnek különleges magyar szempontjaira. A trianoni békeszerződés és a hazai görögkeleti egyház címmel tartott előadást a Magyar Jogászegylet egyházi jogi szakosztályának december hó 13. napján tartott ülésében dr. Trócsányi László kir. törvényszéki bíró. Magyarországon két autokefál görögkeleti egyház volt, a karlóci és a nagyszebeni, melynek területei nagyrészben Jugoszláviához és Bomániához kerültek. A Magyarországon maradt részek tekintetében nem fogadtuk el azt a jugoszláv, illetőleg román álláspontot, hogy az ott létesült patriarchátusok az ittmaradt egyházrészek jogutódai, hanem változatlanul ragaszkodtunk az autokefalitáshoz, mert az egyházterületeknek a canonok értelmében a politi«