Magyar jogi szemle, 1944 (25. évfolyam, 1-18. szám)

1944 / 11. szám - Vita a Szentkoronáról. Tóth Zoltán: A Hartvik legenda kritikájához (A Szt. Korona eredetkérdése), Budapest 1942. 131 l.; Deér József: A magyar királyság megalakulása, Budapest 1942. 90 l.; Tóth Zoltán: Történetkutatásunk mai állása körül (A Szent Korona e

384 KÜLFÖLDI FOLYÓIRATOK SZEMLÉJE désben álló más vállalatok (pl. egy termelő vállalat és egy a speciálisan ennek a termeő vállalatnak gyártmányait forgalomba hozó, jogilag „önálló" vállalat, vagy ú. n. Herstellerring) egymásközötti kockázatának megoszlásáról van szó. A cikk igen érdekes, mélyenszántó és egy olyan új jogi gondolkodásmód jellemző példája, amelynél az eddigieknél is finomabb elméleti különböztetések nem válhatnak többé öncéllá, hanem elsősorban mindig a gyakorlati eredmények kedvéért vannak és amelyeknél a jogi szemlélet elválaszthatatlan egységben van a szociális és gazdasági, gazdaságpolitikai és ha kell, politikai szemlélettel. Dr. Szlezák Lajos. II. Svédország. A svéd igazságügyminisztérium törvénytervezetet dolgoz ki a faj elleni izgatás (rashets) büntetéséről. A tervezet megállapítja, hogy Svédországban is jelentős mértékben tért nyert az antiszemita propaganda, ami pedig a tervezet szerint már emberiességi szempontból is nagyon sajnálatos". A tervezet szerint nem lehet arra gondolni, hogy bün'etendővé nyiváníttassék a lakosság különböző csoportjainak egymás ellen való izgatása a politikai és szociális meggyőződés különbözősége alapján, különös tekintettel azokra a nehézségekre, amelyek a politikai vitákba való büntetőjogi beavatkozással járnának. Hangsúlyozni kell, hogy a szabad politikai vita alapvető jelentőségű a demokratikus társadalomban és a polgártársak magatartásának kritika alá vonása hozzájárul ahhoz, hogy ellenhatás érvényesüljön olyan tselekvésekkei szemben, amelyek nem bírják el az általános bírálatot. Mindez nem vonatkozik azonban a tervezet szerint a faj elleni izgatásra. A társadalomnak nincs semmi oka arra, hogy eltűrje a gyűlölet vgy megvetés felkeltését azon az alapon a társadalom egy csoportjával szemben, hogy ezek bizonyos származásúak; hasonló megítélés alá esik a szóban vagy írásban való izgatás azon az alapon is, hogy az illetők milyen hitvallást követnek. A tervezet szerint a legfontosabb annak pönalizálása, ha arra irányuló hamis hírek vagy valótlan tényállítások terjesztetnek nyilvánosan, amelyek gyűlöletet vagy megvetést ébresztenek a lakosság bizonyos származású vagy hitvallású csoportjai ellen. (R(omanus) S(ven), Svensk Juristtidning, 1943., 28. évf. 8. f. 823—824.) Az 1943. június 11-i — július 1-én életbelépett — svéd adóbüntetőtörvény jelentékenyen szigorítja a hamis adóbevallás büntetését: az 1. § szerint az, aki szándékosan hamis adatokat vall be adójának megállapítása céljából, pénzbüntetéssel vagy fogházzal (fángelse), vagy „ha a körülmények különösen súlyosak", két évig terjedhető kényszermunkával (straffarbeite) büntetendő. A pénzbüntetés az eltitkolt vagy veszélyeztetett adóalan ötszöröséig terjedhet, de legalább 100 svéd korona. A cselekmény gondatlanságból való elkövetése pénzbüntetéssel és hat hóig terjedhető fogházzá7 büntetendő; a pénzbüntetés fele a szándékos hamis bevallás pénzbüntetésének, de legalább 50 svéd korona. Fogház vagy kényszermunka kiszabása esetén külön háromszoros bünteíés-adó (straffskatt) fizetendő. (Nilsson Henning, Svensk Juristtidning, 1943. 28. évf. 7. f. 741—743.) G. SZERKESZTŐSÉGI KÖZLEMÉNY. A Török Jogászegylet (Türk Hukuk Kurumu, Ankara), 500 török fontos nemzetközi pályázatot írt ki „A katonai bíráskodás a törököknél" címmel. Határidő 1945. szeptember 1. A részletes feltételek a szerkesztőségben megtekinthetők. Fele/ő? szerkesztő: Dr. Angyal Pál egyetemi tanár. Felelős kiadó: Baranyai Lajos vezérigazgató. 13.998 Attila-nyomda részvénytársaság Budapest II. '-erúlet. Szász Károly-uti-a 3—5. — Telefon: *150—080. Igazgató: KULCSÁR ANDOR.