Magyar jogi szemle, 1944 (25. évfolyam, 1-18. szám)

1944 / 1. szám - A tartásdíj pontos fizetésének biztosítása

38 HOZZÁSZÓLÁSOK — MEGJEGYZÉSEK Látható ebből, hogy a biztosítékadásra kötelezésnek oly feltételei vannak, amelyek a tartásdíj tárgyában hozott marasztaló ítélet meghozatalakor a dolog természete szerint még fenn nem állhatnak, hanem ezek csak a tartásdíj lejártakor, sőt több tartásdíjrészlet esedékessé váltával következhetnek be, minek folytán ebben az ítéletben a biztosítékadás felől az ítélet végrehajtásaként intézkedni nem lehet, hanem erre a tartásdíjra kötelezettet csupán az eredeti jogviszonyon túl keletkezett új jogviszony alapján és kövekezményeként lehet újonnan indítandó perben hozott ítélettel kötelezni. Ami a biztosítékadási kötelezettség terjedelmét illeti, ez éppen úgy az eset körülményei szerint állapítandó meg, mint maga a biztosítékadási kötelezettség. Függ a terjedelem mindenesetre a kötelezett vagyoni és kereseti viszonyaitól, e tekintetben azonban nem lehet szem elől téveszteni magát a célt, hogy t. i. a biztosítéknak hosszabb időre kell fedeznie a tartásdíjat, mert csak így racionális a biztosítékadásra való kötelezés, amiből egyszersmind az is következik, hogy ha a kötelezettnek megfelelő vagyona, vagy keresete nincs, biztosítékadásra nem kötelezhető. Figyelembe kell venni a tartásdíjkötelezettség hátralevő időtartamát is és kimerítően fel nem sorolható, a helyzetből folyó egyéb körülményeket. Az ítélet a teljesítés megkönnyítésére úgy kötelezhet, hogy több évre járó tartásdíjat magában foglaló biztosítéki összeget a kötelezett évi részletekben tartozik végrehajtás terhével bírói letétbe helyezni, az első évit 15 nap alatt, minden további részletet az első részlet letétbe helyezésére meghatározott idő leteltétől számított egy évre és így tovább. Az ítélet folytán bírói letétbe helyezett egész összeget a bíróság nyomban kiutalhatja, utasítván a bírósági letétpénztárt, hogy abból a havi tartásdíjösszegeket a közlendő esedékességi napokon a tartásdíjra jogosultnak mindenkor fizesse ki. Az életjáradék pontos fizetésének biztosítása ugyanolyan fontos követelmény, mint a tartásdíj pontos fizetésének biztosítása, minél fogva az előbbi vonatkozásban is azok a szabályok alkalmazandók, amelyek a tartásdíj pontos fizetésének biztosítását célozzák. A tartásdíj különleges természeténél fogva különleges jogi szabályozást igényel és valósággal számos vonatkozásban különleges jogi elbánásban részesül. A tartásdíj különleges természete ennek sajátlagos rendeltetésében rejlik. A különleges jogi szabályozás megnyilatkozik azon törvényes rendelkezésekben, amelyek szerint a tartásdíj át nem ruházható, le nem foglalható, beszámításra alkalmatlan, visszvégrehajtási igény tárgyát nem képezheti, a jövőben lejáró tartásdíjak behajtása érdekében bizonyos feltételek fennforgása esetén biztosítási keresetnek van helye, stb. Mind e törvényes rendelkezések egyrészt azt a gazdasági célt vannak hivatva előmozdítani, hogy a tartásdíj rendeltetésétől el ne vonassék, másrészt ez igényt életbevágó fontosságánál fogva különleges jogi kiváltságokban kívánják részesíteni. Annak az iránynak, amely e jogi szabályozásban mutatkozik, kell érvér, /esülnie ama kérdés elbírálásánál is: igényelheti-e jogszerűen a tartár'.íjra jogosított, hogy a kötelezett biztosítsa azt a jogát, hogy a jövőben lejáró tartásdíjrészleteket esedékességeik időpontjában pontosan kézhez