Magyar jogi szemle, 1944 (25. évfolyam, 1-18. szám)

1944 / 1. szám - A kockázat büntetőjogi jelentősége

A KOCKÁZAT BÜNTETŐJOGI JELENTŐSÉGE 81 = aufs Spiel setzen, — Gefahr laufen". Az Uj Idők Lexikonjában: „Kockázat (rizikó) az az eshetőség, hogy valamely vállalkozás veszteséggel is végződhetik". Már a Révai Nagy Lexikon szerint: „Kockázat a vállalkozásnak az az eleme, mely a vállalkozónak cselekvő hatáskörén kívül esik, amelynek eredményes vagy káros volta rajta kívül álló eshetőségektől függ". Szóval ehelyütt a kockázatnak kedvező vagy kedvezőtlen eredménye jön számításba. Megállapítható másodsorban, hogy mind a közgazdaságtani, mind a magánjogi és kereskedelemjogi irodalom csak a gazdasági vonatkozású kockázat jelenségét vonja — természetesen — érdeklődésének körébe. Amint látni fogjuk, nemcsak gazdasági, vagyoni jellegű, hanem egyéb irányú — az életet, testi épséget stb. érintő — kockázatról is szó eshetik és bárminő javakat érjen az, felmerül a kérdés: nem vonható, illetőleg nem vonandó-e az ilynemű kockázatban szereplő egyén büntetőjogi felelősség alá? Más szavakkal és visszanyúlva ama normáig, melyet a büntető jogszabály a maga módján hatályosít: megokolt-e, s ha igen, mily határon túl: harmadik személy javainak s mely javainak kockáztatását eltiltani s a tilalom megszegőjét megbüntetni? Viszont mily feltételek fennforgása esetében lehet megengedett és tehát büntetés alá nem eső a kockáztatás? Mindezek a kérdések az említett vonatkozásokban a büntetőjog síkján merednek elénk s várnak feleletre. Elsősorban a kockázat fogalmának megvilágosítását tartom szükségesnek, majd megállapítani törekszem, mikor tiltott s mikor megengedett a kockáztatás, végezetül reá mutatok arra: mikor mutatkozik megokoltnak a tiltott kockáztatásnak a bűncselekmények közé sorozása. 2. A kockázat fogalmának körülírása céljából mindenekelőtt a szóértelmezés, közelebbről az etimológiai módszer eszközéhez nyúlok. Kockázat nyilván valamiféle következményeiben bizonytalan oly helyzet, állapot, mely előállhat emberi tevékenységből, de természeti erők követkézménjeként is. A szó gyöke arra mutat, hogy kockázat esetében valami kockán forog, olyaténképpen, hogy az éppúgy fordulhat jóra, mint rosszra. Tagadhatatlan, hogy a kockázat szót használva a lehetséges, a bekövetkezhető rossz megfordul gondolatunkban s így a kockázatban a veszély mozzanat bennrejlő elem; ám látásom szerint a veszélyeztetettséghez abban mindig hozzákapcsolódik az előnyszármazás kisebb-nagyobb valószínűségével együtt járó remény. Ebben a szóhasználatban is: „kockáztat" lényegileg arról van szó, hogy valaki élére állítja a dolgot a jórafordulás, az előnybekövetkezés reményében s bár ugyanakkor tud a rosszrafordulás, a hátránybekövetkezés lehetőségéről, mégis e tudat nem tartja vissza a cselekvéstől, mert erősebb benne a bizakodás az előny bekövetkezésében, mint a félelem a hátrány beálltától. Ha valamire azt mondjuk: „ez kockázatos", ezzel ismét arra gondolunk, sőt arra figyelmeztetünk, hogy abból a valamiből nemcsak előny, de hátrány is származhatik. Aki kockáztat, az vagy magának, vagy másnak általában jót akar, de kisebb-nagyobb meglátással számol a remélt jó elmaradásával, vagy éppen valamiféle rossz bekövetkezésével. A sorsjegyet vásárló kockáztatja a sorsjegy árát abban a reményben, hogy nyerni fog. A vállalkozó kockáztatja a vállalatba befektetett pénzét a vállalkozói nyereség elérése reményében. A műtétet végző orvos kockáztatja a súlyosan