Magyar jogi szemle, 1944 (25. évfolyam, 1-18. szám)

1944 / 1. szám - Az 1939:II. tc. 160. §-a és a 4810/1942. M. E. számú rendelet

MAGYAR JOGI SZEMLE 1944. XXV. évf. január hó 1. 1. szám. Tanulmányok, 1. füzet. Az 1939:11. tc. 160. §-a és a 4810/1942. M. E. számú rendelet. Irta: Dr. Radocsay László m. kir. titkos tanácsos, m. kir. igazságügyminiszter. A honvédelemről szóló 1939:11. tc. 160. §-a a különleges háborús viszonyokra tekintettel akként rendelkezik, hogy: „(1) A minisztérium egyes bűncselekmények tekintetében az el­járást és az ítélethozást a fennálló törvények szerint arra hivatott bíróságokról más polgári büntetőbíróságokra ruházhatja át", és hogy „(2) ... az eljárás gyorsítása végett a polgári büntető eljárás rendes szabályainak módosításával és kiegészítésével — megfelelő jogorvos­latnak és a védelem elvének gyakorlati biztosítása mellett — külön­leges eljárási szabályokat állapíthat meg." Ennek a felhatalmazásnak alapján bocsátotta ki a minisztérium az egyes bűncselekményeknek az öttagú külön tanács, valamint köz­vetlenül a m. kir. Kúria elé utalásáról szóló 4810/1942. M. E. számú rendeletét, amely 1. §-ában lehetőséget nyújt arra, hogy a kir. ügyész vádat emelhessen a kir. törvényszéknek az 1938 :XVI. tc. 1. §-a alap­ján szervezett öttagú külön tanácsa előtt, illetőleg bármely elsőfokú bíróságnál már folyamatban lévő ügyben kívánhassa az ügynek a külön tanácshoz való áttételét egyébként a tanács hatáskörébe nem tartozó bűntett vagy vétség miatt is, ha megítélése szerint az ügy tárgya vagy az azzal kapcsolatban bizonyításra vagy megvitatásra kerülő kérdések érintik a hadviselés érdekét vagy az államnak más fontos érdekét. A rendelet 3. §-a viszont az eljárásnak további megrövidítése érdekében azt mondja ki, hogy ha a hadviselés érdeke, vagy más fontos állami érdek azt kívánja, hogy minél gyorsabb befejezést nyer­jen olyan bűnügy, amely az 1938 :XVI. tc. 1. §-a szerint az öttagú tanács hatáskörébe tartozik, vagy amelyik a rendelet fentismertetett 1. §-a alapján kerülne a külön tanács elé, a koronaügyész indítvá­nyára az ügyet a m. kir. Kúria elnöke által e célra az 5. § értel­mében hét ítélőbíróból alakított tanács az elsóbíróság eljárásának mel­lőzésével közvetlenül bírálja el. Ezeknek a rendelkezéseknek eljárásjogi jelentősége tehát abban áll, hogy egyrészt az 1938:XVI. tc. 1. §-ában foglalt tüzetes felsorolás kereteit a kir. ügyész indítványa kitágíthatja, másrészt, hogy a m. kir. Kúria első és végső fokon ítélkezik azoknak a bűncselekményeknek a tárgyában, amelyeknek gyors befejezését kogens köztekintetek a korona­ügyész megítélése szerint szükségessé teszik.

Next

/
Thumbnails
Contents