Magyar jogi szemle, 1944 (25. évfolyam, 1-18. szám)

1944 / 1. szám - Ratio legis és lex rationis

6 DEGRÉ MIKLÓS Ekként a meghozandó törvénynek a gyakorlati életben való alkalmazása mindinkább hozzá fogja az embereket szoktatni a család, s különösen a gyermek iránt való kötelezettségeik kellő teljesítéséhez. Nem kétséges tehát, hogy az ily törvénytől igen jótékony népnevelő hatást lehet várni. És még egyet. Az ily törvénynek fontos szerepe lesz a házassági bontó perekben a válásban lévő házasfelek kibékítésére irányuló bírói eljárásnál. Ha ugyanis a bíró annak a férjnek figyelmét, aki családját elhagyván, a feleség és a gyermek eltartásáról nem gondoskodik, — felhívja vétkes magatartásának büntetőjogi következményeire, ha figyelmezteti a férjet arra, hogy ha az elhagyásból (kétfelé élésből) eredő költségtöbblet okából, de különösen egy más nővel való közös háztartással járó külön kiadások miatt a gyermekeknek eltartását nem fogja kellőkép teljesíteni, akkor fogházbüntetésnek (esetleg dologházbautalásnak) teszi ki magát, s ha az ily figyelmeztetésre a férj annak tudatára ébred, hogy a családja elhagyása folytán a gyermekei eltartása fokozottabb nehézségbe fog ütközni s így nagyobb a veszélye annak, hogy büntetőjogi felelősség alá vonják, — akkor az ily figyelmeztetés nem egy esetben meggondolásra fogja bírni az illető férjet, aki inkább a családjához való visszatérésre fogja magát elhatározni. A kifejtettek szerint tehát a most ismertetett törvényjavaslat törvényerőre emelkedése esetén nagy lépést jelent a család- és gyermekvédelemnek a nemzet jövőjét szolgáló útján. Bűnvádi eljárási jogunkról. Irta: Dr. Degré Miklós, m. kir. titkos tanácsos, a bpesti kir. ítélőtábla ny. elnöke. A B. P. megalkotását annakidején a magyar jogászság osztatlan örömmel üdvözölte. Azonban az akkori jogászok ma érvényben levő eljárási jogunkban alig ismernének reá a millenáris esztendő törvényhozásának büszke alkotására. És ez nem is csoda. Negyvenhét esztendő múlt el a törvény megalkotása óta, és negyvennégy esztendő múlt el azóta, hogy a törvény gyakorlati alkalmazásban van. A B. P. tehát eléggé tekintélyes kort ért meg. Az időmúlás azonban magában véve nem indokolná azokat a mélyreható változásokat, miken ez idő alatt átment. Sokkal inkább indokolják ezt azok a nehéz viszonyok és körülmények, melyek ez idő alatt az ország fölött átviharzottak. Átéltünk egy nagy világháborút, egy összeomlást, átéltük a proletárdiktatúrát, és benne vagyunk a második világháborúban. Nem lehet tehát csodálkozni azon, hogy a viszonyok az eljárási jognak több irányban való gyökeres módosítását tették szükségessé. A nagyközönségnek, sőt a jogászságnak érdeklődését is a B. P. annak