Magyar jogi szemle, 1943 (24. évfolyam, 1-22. szám)

1943 / 1. szám - Megilleti-e az egyetemet a doktori cím megvonásának joga? [A XXIII. évf. 1942. 19. sz. 361. oldalon megjelent ilyen című tanulmány kiegészítése.]

VALLÓ: KÖZIGAZGATÁSI RENDTARTÁS 373 szerűsítéssel — fenntartja a kétfokú jogorvoslatot és szabályozza a felülvizsgálati kérelmet. Ez törvényhozásunk irányába ütközik. Valló tervezete haladást jelent a Szitás-féle tervezettel szemben, amennyiben több olyan kérdést is szabályoz, amely abban nem volt rendezve. Ezek közül — anélkül, hogy a szabályozás módját mindenben helyeseinők — kiemeljük a közigazgatási jogerőre, a határozathozatal időhöz kötésére, az állami kártérítési igény szabályozására vonatkozó szakaszokat. Viszont egyes kérdéseknek Szitás-féle szabályozását Valló indokolatlanul nem vette át, pl. a fél meghatározására (15. §.), a teljesítési határidőre vonatkozót (91. §.), stb. Mindenesetre Vallót az az elismerésre méltó igyekezet vezette, hogy Szitás tervét bővítse és tökéletesítse. Nem kívánok a tervezet egyes szakaszaival külön foglalkozni; annak ily rövid ismertetés keretében nem is lehet helye. A közigazgatási rendtartás keretei nagyjában kialakultak, a részletek megbeszélése most már szakértekezletek elé tartozik. Mindenesetre elérkezettnek tartjuk az időt, hogy a belügyminiszter az 1939-ben megkezdett utat folytatva, a közigazgatási rendtartás anyagát sorozatosan gyakorlati és elméleti szakemberek megbeszélése alá bocsássa és ezzel visszatérjen a törvényelőkészítés régebben általános, bevált módjához. Ugyancsak ideje lenne az alsófokú közigazgatási bíráskodás régóta húzódó kérdésében is az előkészítés fonalát újra felvenni; a két kérdés ugyanis egymással a legszorosabban összefügg. A háborús viszonyok a munkálatok folytatásában nem szolgálhatnak akadályul, sőt kötelességünkké teszik, hogy a béke idejére e tekintetben is előre és alaposan felkészüljünk s a most rendelkezésre álló időt felhasználjuk. XII. Pius pápa karácsonyi beszéde az eljövenlő béke megalapozása érdekében nélkülözhetetlen öt alapelv között említi a jogrend visszaállítását és a jogbiztonságot. És kétségtelen is, hogy a háború és válságok ostorcsapásai alatt meggyötört, az állami mindenhatóságnak kiszolgáltatott emberiség elemi erővél fog feltörni a követelés személyi jogainak biztosítására, a jogkörök pontos elhatárolására, a jogrend bírói védelmére. Ennek az irányzatnak egyik láncszeme a közigazgatási eljárás rendjének törvényes szabályozása is. Magyary Zoltán a racionalizálás programmjában 1930-ban még első helyre tette e szabályozást, „ami a közigazgatás jogszerűségének fejlesztése és minden jogállamban elismert állampolgári jogok védelme szempontjából halaszthatatlan feladat"; szerinte e feladat teljesítése „kapcsolatban a közigazgatási bíráskodás fejlesztésével, a nemzetközi jogfejlődés mértéke szerint önmagunkal szemben való halaszthatatlan kötelességünk".* Ujabban német részről is sürgetik a szabályozást a Deutsche Verwaltung 1942. okt. 25-i számában Dr. Egbert Mannlicher felvetette a gondolatot, hogy az 1922. évi osztrák szabályozást az egész német birodalomra érvénybe léptessék (20. füzet 405. lap). Különben a kérdés az ősszel tartandó Magyar Jogászgyűlés napirendjén is szerepel és ez talán újabb lökést fog adni a megvalósulás irányában. EGYED ISTVÁN. ' ; 1 * A magyar közigazgatás racionalizálása. 149. és 150. lapok.