Magyar jogi szemle, 1943 (24. évfolyam, 1-22. szám)

1943 / 1. szám - Az utógondozás új irányai Svájcban

A JOGÉLET ESEMÉNYEI 363 4. Molnár Kálmán adományából négy, egyenkint 1000 pengős jutalom tűzetett ki: a) Fejtessenek ki a főkegyúri jog jogalapja és a magyar közjog idevágó szabályai. (Ismertetni kell a főkegyúri jog körül Mária Terézia kora óta kialakult gyakorlatot.) b) A közösségi eszme érvényesülése a magyar alkotmányjog tör­ténelmi kifejlődésében. c) A közösségi eszme érvényesülése a magyar büntetőjog törté­nelmi kifejlődésében. d) A közösségi eszme érvényesülése a mai magyar magánjogban, különösen: a közjog térfoglalása a magánjog rovására és a közösségi szempontok befolyása a magánjogi intézmények tartalmára. (A b)—d) pályatételeknél a jogfejlődés azon jelenségei vizsgá­landók, melyeknél a közösségi eszme az alapgondolat és a közösség érdekei nyomulnak előtérbe a magánérdek biztosításával szemben.) A pályamüvek benyújtásának határideje 1943. december 31. Az akadémiai jutalomtételek iránt érdeklődő olvasóinknak kész­séggel szolgálunk közelebbi felvilágosítással és az egyes pályatételek kidolgozásához szükséges anyaggyűjtés körében is szívesen leszünk a pályázni kívánóknak segítségére. Többségi elv a gazdasági jogban címen tartott igen érdekes és mélyenszántó előadást 1943. április hó 19-én a Magyar Tudományos Akadémia II. osztályában Kuncz Ödön egyetemi tanár. Abból indult ki, hogy azok az államok, amelyek a többségi elv­től a politikai életben elbúcsúztak, a gazdasági életben talán még erő­teljesebben juttatják azt kifejezésre, mint a liberális korszak, amely­nek szárnyai alatt bontakoztak ki — különösen az angolszász népek­nél, de meg nálunk is — a teljhatalmú yezérigazgatók, a kartel- és trösztvezérek. — A német 1937. évi részvénytörvény a többség jogá­nak minősíti annak a felügyelőbizottságnak megválasztását, amely az igazgatóságot: a vezért kijelöli és elmozdítja. Az Akadémie für Deut­sches Recht szövetkezeli bizottsága pedig mereven ragaszkodik szövet­kezeteknél az egyenlő, fejenkénti — a részesedés arányát figyelmen kívül hagyó (!) — szavazó joghoz, akárcsak a legradikálisabb demokrá­ciát hirdető angol munkáspárti szövetkezők. De az 1942. évi olasz Codice Civile sem hajlandó gazdasági téren eltérni a többségi elvtől. Kuncz Ödön ezután vizsgálat alá vette a többségi elv lényegét, történelmi kialakulását, azokat az okokat, amelyek érvényesülését a gazdasági életben indokolttá teszik és azt a kérdést, hogy milyen kor­rektívumok segítségével képes a gazdasági jog a többségi elv két nagy veszedelmét: a kisebbség elnyomását és a nyers számuralom káros kö­vetkezményeit kiküszöbölni. Kiemelte, hogy minden nép és minden gondolkozó az egyhan­gúságot tartotta ideális megoldásnak. Emellett szólt az ősnépek akkla­mációja, a germán jognak az a szabálya, hogy a többség szerelje le a kisebbséget, a határozat előtt és a kisebbség csatlakozzék a többség­hez. De az egyhangúság fikciójával dolgozott a római jog, a kánonjog

Next

/
Thumbnails
Contents