Magyar jogi szemle, 1943 (24. évfolyam, 1-22. szám)

1943 / 1. szám - A szövetkezet jogi fogalmának genus proximuma

352 HOZZÁSZÓLÁSOK — MEGJEGYZÉSEK kegyúri kötelem sem enyészett el az által, hogyha azt valaki a jogintézmény téves elbírálása folytán nem teljesítette. De ettől eltekintve állandó a joggyakorlatunk abban, hogy a kegyúri kötelezettségeket, mint közjogi terhet közadók módjára kell behajtani és elbírálni. Hát ha valaki valamely adótárgy után 100 éven át nem is fizetett adót, ez nem biztosítja annak adómentességét, mert az adó fizetési kötelezettségtől való mentességet nem lehet elbirtokolni. Mindezen okoknál fogva a kegyuraságot nem megváltani kell, hanem eredeti állapotába visszaállítani és egy nemesi család helyett a polgárok ezreinek kötelezettségét odatéve, a királyok célkitűzése szerint kell visszaadni eredeti rendeltetésének. Végül, hogy a földbirtokpolitikai rendezéssel kapcsolatban a kir. kormány is mily fontosnak tartja a felszínre került magán kegyuraság helyes megoldását, azt legjobban igazolja, hogy 1110/943. M. E. számú rendeletében miniszteri megbízotti tisztséget rendelt a kegyúri terhek rendezésével felmerült kérdések megoldására.7 Hozzászólások — megjegyzések. Válasz a doktori cím megvonása kérdésében Tusa Jenő hozzászólására. (Tanulmányok 5. f. 294. 1.) Ürülök, hogy a doktori cím megvonásának kérdéséről írott cikkemhez való hozzászólásra a kérdés tárgyilagos tisztázása végett módomban van reflektálni, viszont sajnálom, hogy annak okfejtését és állításait egyáltalán nem tudom magamévá tenni. Azon kezdem, hogy nagyon egyszerű volna a kérdés, ha idevonatkozólag határozott tételesjogi rendelkezések volnának, de akkor viszont nem volna olyan jogi probléma, mely a jogásznak fejtörést okozhat s mindenesetre alkalmas az eszmecserére. A nehézség éppen ilyen pozitív rendelkezések hiányában van. De ez azért nem jelent legyőzhetetlen akadályt. Nehéz jogi kérdések elbírálása nemcsak írott jogszabályok alapján, hanem sokszor az íratlan jog, az általános jogelvek s a jogintézmények különleges természe 7 A nemes intenciókból fakadó és sok megszívlelésre érdemes momentumra rávilágító tanulmányt — amelynek gondolatait egyébként a szerző már a XXX. katolikus nagygyűlésen felvetette — szívesen közöltük, de meg kell jegyeznünk, hogy a C. J. C. 1450. és 1451. canonjából kitüenően az Egyház a magánkegyuraság, de főleg az abban foglalt jus praesentandi megszüntetésére törekszik. Ezt a törekvést támogatta — mégpedig a legilletékesebb magyar katolikus egyházi tényezők kívánságával tökéletes összhangban — a magyar törvényhozás az 1936 : XXVII. tc. 31. §-nak 2. bekezdésével. Ennek folytán az 1.11011943. M. E. sz. rendelet is nyilván elsősorban megszüntetést ért rendezés alatt. Igaz viszont, hogy a magánkegyuraságok megváltására az Egyház is nem utolsó sorban éppen azoknak a jelenségeknek a következtében törekszik, amelyek orvoslását a cikkíró úr más úlon szeretné elérni. Javaslatai tehát mindenütt, ahol a kegyúri terhek megvannak és megváltásuk nem vált időszerűvé, jó szolgálatot tehetnek. (Szerk.)