Magyar jogi szemle, 1943 (24. évfolyam, 1-22. szám)

1943 / 1. szám - Patronázs-munka és a Fiatalkorúak Felügyelő Hatósága

346 GRÓH JÓZSEF totta jogászok és néprajzkutatók figyelmét a népi jogélet jelenségei felé (Papp László, Szendrey Ákos).85 Végiil ez vezetett a jogi néphagyomány gyűjtésének mozgalmára, melyet 1939-ben Györffy István indított meg.36 A jogtörténetírás tehát már jó két évtizede tisztán látja a népiség megismerésére vonatkozó feladatait. Az új kutatási feladatok megközelítésében mégis bizonyos meggondolással kell eljárnunk. Mint mondottuk, tudományunknak még végig kell haladnia a forráskiadás, eseménytörténet, szellemtörténet fokozatain, el kell érnie a velük elérhető eredményeket, hogy a népi jog kérdésével foglalkozhassék. Némi irigységgel szemlélhetjük a haladottabb német jogtörténetírás nagy figyelmét, mellyel fontos problémáinak tisztázása után a jogi néprajz, régészet, jog és irodalom viszonyának és más izgalmasan érdekes kérdéseknek kutatása felé fordul. A mi munkásságunknak még sokat kell pótolnia; legfeljebb annyi előnyét látjuk ennek, hogy több irányzat vívmányait egyszerre használhatjuk fel. Az elmondottakból következik, hogy a jogtörténet a történetírás újabb irányzataival is közösséget érez. Nem is tehet másként, mert mint okozatos valóságtudomány, a történettudomány birodalmába tartozik.37 Célja, mint azt régen meghatározták, a nemzet önmegismerése. Éppen ezért a jogi stúdium tárgyai közül legközelebb áll a nemzet lelkéhez: nem a gyakorlat szolgája, hanem önálló magyarságtudomány. A magánkegyuraság megváltása. Irta: Gr óh József ügyvéd. A magánkegyuraság a magyar jogéletnék ezer éves intézménye. Azon kevesek közé tartozik, amelynek gyökérszálai messze századokra nyúlnak vissza, s amelyekről oly szépen írja meg Kováts Gyula egyik munkájában, hogy mindinkább kisebbedik a jogi életnek az a köre, amely a saját históriánkból nőtt ki.1 A magán kegyuraság domináló intézmény volt ugyan Európa más államaiban is, de annak magyarországi kifejlődése elütő a miásutt végbement jogfejlődéstől.2 35 Munkáikat felsorolom Magyar törvény — magyar lélek c. cikkemben, Hitel 1942, klny. 12. 36 Ld. erre tőlem: Magyar jogi néphagyomány, klny. Magyar Szemle 1939; és a most id. cikket. 37 V. Moór Gyula: A jogtörténelem és a jogszociológia módszertana (Illés-Emlékkönyv, Budapest 1942), 349 sk. 1 Kováts Gyula egy. tanár. A párbér jogi természete. 1886. 2 Kimerítően gazdag forrás tanulmányokkal és élvezetesen ismerteti a fejlődést Kollányi Ferenc munkája. A magánkegyúri jog hazánkban a középkorban. 1906.