Magyar jogi szemle, 1942 (23. évfolyam, 1-19. szám)

1942 / 3. szám - Felsőbírósági elnökök évnyitó beszédei

7(3 tíer Völkerj 1. kötet: Abschied vom Völkerreeht c. munkáját bíJ rákja oly alapossággal, hogy a bírálat lényegesen színvonalasabb az eredetinél. — Egy másik ilyen érdekes megbeszélés a berlini K inge-Szeminárium műhelyéből került ki, szerkesztője dr. NeUbctuer, címe Zur Kritik der „Aligémeiken RecHfslehre"" és nem egyes írók, hanem egy egész (Merkel, Bierling, Töhl, Fost, Jhering, Bergbohm, B ind ing és Somló által képviselt) jogbölcseleti irány megbeszélését tartalmazza Kelsen kirekesztésével és igen szép bibliográfiával. — A könyvismertetésekről ezekután talán el égendő, ha befejezésül esak annyit említünk meg, hogy a szerkesztőség nem ragaszkodik éppen a legújabb terméshez, hanem inkább az értékállóság ismérvéhez. A bemutatott műveknek nem is kell okvetlenül jogbölcseleti természetűeknek lenniök, esak kapcsolatnak legyen c stúdium gyökereibe/! Teljes lehetetlenség volna a német jogi szakfolyóiratoknak ilyetén teljes évfolyamok szerinti összefoglaló ismertetése, mégpedig nemcsak a jelentősebb szaklapok nagy száma miatt, de az ott közölt anyag időszerűsége is más, mint az Archivé. Amikor a német jogi élet rendszeres és folytatólagos ismertetését az Arehiv für Rechts- und Sozialphilosophie egy teljes évfolyamának bemutatásával kezdettük meg^ ez azért történt, hogy ráeszméltessük a magyar jogélet munkásait is arra, hogy a jog-politika és jogi kazuisztika kértlései mennyire kötve vannak az elméleti talajhoz. — Akik már most a német jog pozitív alkotásaival foglalkoznak, azokat természetesen ebben az óriási joganyagban való eligazodás kérdése érdekli elsősorban. Ahogy egy világváros forgalmának megnövekedése és bonyolultsága külön forgalmi rendőrséget igényel és fejleszt is magából, azonkép egy nagy és bonyolult közjogi szerkezetű birodalom jogrendszerében való eligazodás alig képzelhető el megfelelő mutatók és egyéb segédeszközök nélkül. Ezek közül első helyen illik megemlékezni az ú. n. Dehlinger-féle mutatóról, amelynek 1941-ben immár az 1940. évi december hó 31-ével záruló 18. kiadása jelent meg. Pontos címe: SysieytHtlische Übersicht über 74 Jahrgange Reichsgesetzblatt (1867—1940), das (leltende alte und neue Reichrecht und das Recht der Reichsverteidigung. Ilyenfajta összesítésre az eddig 2 pótfüzettel kiegészített Ladik, Vladár, Egyed, Horváth B.-féle, a magyar törvények és egyéb jogszabályok Mutatója mellett is rászánhatná magát a Budapesti Közlöny, esetleg a Magyarországi Rendeletek Tárával és a többi hivatalos közlönnyel karöltve. Kiváló szolgálatot tenne vele a visszacsatolt országrészeknek, de nemkülönben az anyaországnak is. A német Dehlinger-féle mutató igen becses segédeszköz, de a német jogban való alapos és rendszeres tájékozottságot tételez fel a használata. Felette örvendetes, hogy a Beichsarchiv, mint az igazságügyi joganyag külön szakközlönye, címszavak szerinti és időrendes, ugyancsak összesített mutatót ad ki. A legújabb, tehát mái- nemzeti szoeia-