Magyar jogi szemle, 1942 (23. évfolyam, 1-19. szám)

1942 / 3. szám - Felsőbírósági elnökök évnyitó beszédei

74 7Mr gesellscha / tlichen Funktion der Soziologie című tanulmánya igen érdekes adalékokat tartalmaz úgy az általános bölcseleti, mint a jogbölcseleti pozitivizmus története és kritikája tekintetében. A pozitivizmus főérdeme e szerző szerint a tényszerűség fontosságának kihangsúlyozása. A pozitivizmus bölcseleti csődje akkor állott be szerinte, amikor csökönyösen megállott volt a téDyjéknéL Szerző sokat idéz Freyer professzor könyveiből (aki mellesleg nem idegen számunkra, hiszen a budapesti német tudományos intézet igazgatója), de eredetiség is van benne, ott, ahol a pozitivista magatartás lényegét és annak a naturalizmussal való szellemtörténeti kapcsolatait igyekszik kimunkálni, vagy ahol a tényszerűségnek a jövő dimenziójával, a képzelet erejével, az utópiával történő legyőzéséről szól. — Az Archív szerkesztői álláspontja szerint állandó figyelemmel van a jognak nemcsak logikai, általános bölcseleti, lélek- és erkölcstani, hanem társadalomtudományi és gazdasági gyökereire is. Ennek a nagy látókörnek egészen megfelelő tehát Giuseppe Frisella Vella (Catania): II Sistema Corporalwo e la teória Economica c. cikkének közlék. — Érdekes jelenség, hogy a szociológusok újabban nagy érdeklődést tanúsítanak az antropológia iránt. A nemrég elhunyt Werner Sombart után a kölni L. v. Wiese is anthropológiával foglalkozik. Homo sum c. kötetét a hazai társadalomtudomány is méltatta. Az Archív közli a mű 5. fejezetét, amely a XXXII. köt»'t 2. füzetében megjelent, Wege der Sozialphiloaophie c. tanulmány gondolatmenetének folytatása egyébként és amely a normák életére is vet egy-egy fénycsóvát. — A jogbölcselet egészét érintő tanulmányok mellett természetesen részletkérdések megvitatása is beletartozik az Archív keretébe. A. Mittasch ebben a körben az okozatosság problémájával foglalkozik Was hat Róbert Mayers Kausallehre dem Juristen zu bieten? című rövid, de gondolatkeltő munkájában, amelyhez ott nyomban K. Engisch (Heidelberg) büntetőjogi szempontból egypár figyelemreméltó megjegyzést is fűz. Mittasch a kellőség síkján mozgó felelősség etikai kérdését élesen elválasztja a lét síkjához tartozó okozatosságtól. Mintha csak Bálás P. Elemérünk, a kolozsvári egyetem nagyhírű professzorának a Magyar Tudományos Akadémia kiadványai közt megjelent, „Az okozatosság büntetőjogi problematikája" (1936; 1. M. J. Sz. 1937, 133. o.) című jeles munkájának egy újabb fejezetét olvasnók! — Az időközben elhunyt O. Schiveiniche»nek I)?r Begfiff der RechUnorm in der Rechtswissenschaft und in der Philasophie der Gegenwart című nagy munkájából egy szemléltető részletet közöl az Archív Der Be griff der Reclitsnorm in der deutscheti Philosophie der Gegenwart c. alatt. A bölcseletnek a jogbölcseleti problematika tisztázása körüli illetékességéről szóló első résznek e címe rendkívül felesigázza az érdeklődést anélkül, hogy a tárgy feldolgozása azt teljes mértékben ki is elégítené, bár az anyag szerkezeti beosztása, a/ ú. n. tiszta, Nie. Bartmanii,