Magyar jogi szemle, 1942 (23. évfolyam, 1-19. szám)

1942 / 3. szám - Felsőbírósági elnökök évnyitó beszédei

64 hetetlen és ez a tétel fennáll akár a liberális vagy ultrademokrata, akár a tekintélyi elven nyugvó államszerkezetekben. Megállapíthatjuk, 2., hogy a fejlődés a külön szakbíróságok irányába mutat. A rendes bíróság hatáskörét fenntartó államokban is fejlődnek ilyen szakbíróságok, s ahol a közigazgatási bíróság a rendes bírósági 'vagy közigazgatási szervezetbe van is beépítve, annak fokozatos elkülönülése szemmellátható. Végül megállapítható 3., az a törekvés, hogy a középfokú bíróságokat is magas szellemi felkészültségű komoly külön bíróságokká fejlesszék ki, eddigi elhanyagolt állapotukkal szemben. Ezeket akartam mindnyájunk okulására a közigazgatási bíráskodás fejlődéstörténetéből itt előadni és a fentebbi konklúziókat kell a magyar közigazgatási reform előkészítőinek figyelembe venni. Dr. Alföldy Dezső, a budapesti kir. ítélőtábla elnöke: Az új év küszöbén vessünk egy rövid visszapillantást az elmúlt esztendőre. Mindenekelőtt a magyar igazságszolgáltatást is a legközelebbről érintő nagy eseményről kell megemlékeznünk, amely szívünket mélyen átérzett örömmel töltötte be. Visszatért a mult évben egész Bács megye három törvényszéki székhellyel, a hozzájuk tartozó járásbíróságokkal s a Dunántúlnak elszakított része öt járásbírósági területtel. Visszaszereztük a baráti tengelyhatalmak nagyértékű támogatásával ezeket az országrészeket is, mint amelyek történelmi, földrajzi, gazdasági tényezők folyományaképen s ezek hatása alatt kialakult lelki közösség törvényszerű erejénél fogva csakis a magyar állameszmét megtestesítő Szent Koronához tartozhatnak. Mert itt a Duna völgyében, a Kárpátok övezetében, időtlenidőkig a magyarság van hivatva, — a Gondviseléstől sugallt Szentistváni gondolat szellemében — az európai civilizáció javát szolgáló küldetéssel állami életet élni. Szívünk egész melegével üdvözöljük a visszatért szabadkai, zombori és újvidéki törvényszékeket és a visszanyert kir. járásbíróságokat. Ezeknek az újra felállított bíróságoknak falai közé ismét beköltözött a hagyományos magyar bírói szellem, az a szellem, amelyet a haza, az igazság és a munka áldoza tos szolgálata jellemez, s amely — az írott törvényeinknek és a sajátos hazai népiélekből sarjadt íratlan jognak mindenkivel szemben tárgyilagos és lelkiismeretes kiszolgálását tekinti nemes céljának. S e pillanatban azzal a hő fohásszal fordulunk az Egek Urá-