Magyar jogi szemle, 1942 (23. évfolyam, 1-19. szám)

1942 / 3. szám - Felsőbírósági elnökök évnyitó beszédei

61 megindult a folyamat közigazgatási külön bíróságok felállításának irányában. Csak a tradíció ereje nem engedi egyelőre, hogy ezek szervezetileg és a közfelfogás előtt is a teljes jogú bíróság szerepét átvegyék. 2. Speciális osztályok. A közigazgatási szakbíróságok irányában haladó fejlődés folyamatát élénken igazolja a közigazgatási ügyeknek a legfelsőbb bíróságok előtti kezelése is, Angliában a High Court of Justicenak kizárólag egyik osztálya, a Kings Bench Division elé, Amerikában a Court of Claims elé kerülnek a közigazgatási ügyek. Gyakorlatilag megalakultak tehát a külön bíróságok, csak a rendes bírói szervezetbe vannak beépítve. 3. Államtanács osztályai. Viszont azokban az államokban, mint Franciaországban és Olaszországban, ahol az államtanács, tehát közigazgatási szerv végzi a legfelső fokú közigazgatási bíráskodást, az államtanácson belül alakult ki egész külön független szervezet. Említettem, hogy a harmadik köztársasági alkotmány az államtanácsnak már önálló bírói hatáskört ad, megszüntetve azt az egyébként utóbb már csak fikcióként szereplő jogállapotot, hogy határozatai csak javaslatok az államfő részére, aki fenntartott bírói hatáskörében dönt. A tagok elmozdíthatatlansága nem intézményes ugyan még, de gyakorlatilag a harmadik köztársaságban, tehát 70 éve nem került sor egyetlen tag elmozdítására sem. A francia közigazgatási jogszolgáltatás mai formájában legmagasabb fokán kétségtelenül bíróságnak, és pedig szakbíróságnak tekintendő, mely az államtanács igazgatási szerepet betöltő egyéb osztályaitói az ügy lényegét tekintve működésében teljesen elszakadt. Ugyanez áll a Consiglio di Stato 4. és 5. osztályára nézve is. A. Alsófokú bíróságok, a) francia. Előbb említettem, hogy a francia és német közigazgatási bíráskodási szervezet közös, kifogásolható jellegzetessége volt, hogy az alsófokú bíráskodást a közigazgatási szervezetbe tartozó s nem megbízhatóan független társas hatóságok gyakorolták. Francia vonatkozásban kiemeltem a Conseils de Préfecture-öknek összetételükben rejlő alacsony szellemi színvonalát is. A francia jogfejlődés újabban erélyes lépést tett ennek a balállapotnak a megszüntetésére. Megalkotta a Conseil de prefecture interdépartemental intézményét. Az eddigi 90 középfokú bíróságból 22 maradt meg, most már nem megyei, de regionális hatáskörrel, nem a prefecturához simulva, de a középponti bíróság, az államtanács és az alsófokú hatósáaok között lebegve.