Magyar jogi szemle, 1942 (23. évfolyam, 1-19. szám)

1942 / 1. szám - A házasságtörésnek mint bontóoknak megbocsátása

32 parancsnokok estek el a becsület mezején. Megemlítette, hogy a hősi halált halt hadbírák között tartalékos hadbírák, mégpedig egy törvényszéki bíró és egy ügyvéd is voltak. Miután emelkedett szavakkal mindenkor követendő példa­ként állította oda a hadbírói tisztikarnak hősi halált halt bajtár­sait, az emléktáblátmegőrzés és gondozás végett átadta a buda­pesti honvéd törvényszék vezetőjének, Bárkányi Jenő hadbíró­ezredesnek. Bárkányi ezredes megilletődött lélekkel tett foga­dalmat e megtisztelő feladatnak mindenkor hűséges teljesítésére. Ezt követte az emléktáblának a honvédelmi miniszter úr, az igazságügyminiszter úr képviselője, az Országos Ügyvédszövet­ség, a honvéd igazságügyi irodai tisztviselők és a honvéd had­bírói tisztikar által való megkoszorúzása. A felemelő ünnepély a Szózat magasztos hangjaival ért véget. NÉMETHY KÁROLY HALÁLA. Némethy Károly v. b. t. t., nyug. belügyi államtitkár, felső­házi tag elhunyta súlyos vesztesége jogéletünknek. Kimagasló alakja volt a magyar közigazgatásnak, a közigazgatási jog tudo­mányát számos önálló müvei gazdagító termékeny szakíró, hosszú időn át szerkesztője a Magyar Közigazagtásnak, kodifikátora a Közigazgatási Bíróságról szóló törvénynek s így lényegileg meg­alapítója ennek a bíróságnak, elnöke az Országos Közigazgatási Vizsgabizottságnak. Némethy Károly 1862-ben született. Pályáját a belügymi­nisztériumban 1884-ben kezdette meg, rövid idő múlva már mint osztálytanácsos a törvényelőkészítő osztály élére került s azt két évtizeden át vezette s ilyen minőségében nagy része volt a köz­igazgatási reformmunkálatokban. Önálló művei közül különösen említésre méltók: A Köz­igazgatási Bíróságról szóló törvény magyarázata, A közigazgatás egyszerűsítése, A közigazgatási reform. Művei és kiváló jogászi működése emlékét maradandóan megörökítették. TURY SÁNDOR. (1856—1941.) Tury Sándorral a régi nagy magyar bírák egyike távozott közülünk. Bár az utóbbi időben Isten kegyelméből való magas kora nem engedte, hogy tevékeny részt vegyen a magyar jogélet­ben, melyben még csak néhány évvel ezelőtt is odaadóan munkál­kodott, — nem tűnhet el közülünk anélkül, hogy hiányát fájdal­masan ne éreznők. Makón, 1856 március 1-én született. Már jogi és állam­tudományi vizsgáinak letételénél kitűnt különös elhivatottsága; azokat mind kitüntetéssel absolválta. Az 1888. augusztus 29-én

Next

/
Thumbnails
Contents