Magyar jogi szemle, 1942 (23. évfolyam, 1-19. szám)

1942 / 5. szám

S2 A tárgyalási elv azonban a büntetőeljárásban is érvényesül. A büntetőperben a polgári per keresetének emgfelelően (Pp. 129. §.) a vádiratnak tartalmaznia kell a tényállásnak elbeszélését, s a vádirathoz csatolandó a megidézett tanúk és szakértők s illetőleg a fő tárgyalásira beszerzendő egyéb bizonyítékok jegyzéke. (Bp. 255. §.) A felek a főtárgyalás kitűzése után, is kívánhatják a már előterjesztett bizonyítékok kiegészítését v. új bizonyítékok beszerzését. (Bp. 288. §.) A tényállást a vádlott is előterjesztheti, s ennek kapcsán ismételten további bizonyítást indítványozhat. (Bp. 304. §.) Végül a lelek a főtárgyalás eredményéhez képest is indítványozhatnak további bizonyításkiegészítést. (Bp. 314. §.) A peranyagot és a vonatkozó bizonyítékokat ethát nagyjában a felek szolgáltatják, következésképen a tárgyalási elv a büntetőperben is érvényesül. Még ékesebben igazolja ezt a törvénykezés egyszerűsítéséről szóló 1930.XXXIV. tc. 107. §-ának 1. és 3. bekezdésén s illetve 108. §-án alapuló szabályozás. Eszerint a közvádló a peranyag szolgáltatásán kívül a bizonyítékokat is közvetlenül maga szerzi be, iratokat összegyűjti, tanúkat, szakértőket megidézi, s a peranyagnak a bíróság előtt történő feltárása kapcsán a fenti bizonyítékokat a gyanúsítottal együtt a bíróság elé állítja. A védelem tanúinak és egyéb bizonyítékainak a jelemlétéről pedig ugyanakkor a gyanúsított s illetve védője gondoskodik. Itt tehát a peranyag- és bizonyítékszolgáltatás még teljesebb, a tárgyalási elv tehát még belterjesebben érvényesül. A büntető eljárásban érvényesülő nyomozó elv lényegileg kettőt jelent: az eljárásnak hivatalból történő megindítását, s azt, hogy a bíróság az anyagi igazság kiderítés végett hivatalból rendelheti el új bizonyítékoknak felvételét, ill. megszerzését.20 Az elvnek második helyen megjelölt tartalmi eleme a polgári perben is alkalmazást nyer. Erre utal mindenekelőtt polgári perrendtartásunk miniszteri indokaiban lefektetett az a követelmény, hogy „a bírónak elég tért kell engedni arra, hogy az anyagi igazság kiderítésében megfelelően közreműködjék." Polgári perrendtartásunk e cél szolgálatában a bíróság feladatává teszi az arról való gondoskodást, hogy az ügy kimerítő tárgyalásban részesüljön, hogy a felek homályos kérelmeiket, tényelőadásaikat és nyilatkozataikat megmagyarázzák, kiegészítsék, a szükséges kérelmeket, nyilatkozatokat megtegyék (Pp. 224—225. §.); az anyagi igazság érvényesülését célozza az a szabályozás, hogy a bíróság hivatalból rendelheti el tanúk kihallgatását (Pp. 288. §.); hivatalból kötelezheti a feleket (Bp. 326. §.), tanúkat, az ügyre vonatkozó és a birtokukban levő okiratok felmutatására (Pp. 308. §.); Finkelj: 1. ni. 52. o.