Magyar jogi szemle, 1941 (22. évfolyam, 1-19. szám)

1941 / 3. szám - Dr. Sándorfy Kamill: Székelyörökség. Székely öröklés

59 műrészlettel zászlót emelvén a felségsértés bűnétől nem irtózva, személyünk ellenünk felkeltek, azon székelyek a szerencse kétséges kimenetelétől nem rettegve szemünk láttára a kunoknak és csata rendjeknek férfiasan és dicséretesen ellenszegítették magukat . . ., azonkívül midőn a hitetlen tatár nemzet ellenséges és kegyetlenképen jött országunkba és országunk legnagyobb részét irgalmatlan pusztításokkal és ragadozásokkal bekóborlotta volna és országunk népének végetlen sokaságát vad rabságba hurcolná . . . említett székelyeink a tatárok megtámadásának és dühének a honi nép megszabadításáért Torotza vár alatt férfiasan ellene állottak és a tatárok ellen dicséretesen harcoltak és azon ütközetben több mint ezer embereket a tatárok nyomorult és szörnyű rabságából kiszabadítottak, nekik az Aranyas nevezetű földet, melyet először István király azon székelyeknek ajándékozott vala, a nevezett székelyeknek, örököseiknek és örököseik maradványaiinak hiv szolgalatjaik jutalmául és 80 lovakért, melyeket azon székelyeinktől szükségünkben ajándékul kaptunk, minden haszonvételeivel és járandóságaival adtuk, ajándékoztuk és engedtük örökös jogon visszahívhatlanul birtokokba." A régi bírói gyakorlat is foglalkozott a székelyföldi jus regium kérdésével. Gróf Mikes Zsuzsánnának, Generális Szentkereszti Zsigmond özvegyének, a zágoni birtokosok ellen helyek felosztása iránti keresete ügyében a marosvásárhelyi kir. tábla 1831. február 28-án hozott ítéletében kimondotta, hogy „Siculi ommes Nobiles privilegiati, a székely nemzetnek mind a három Classissa: Primőr, Primipilus és Pixidárius személy szerénti nemességgel bir, a birtokok tulajdonában egy nemesnek több, másnak kevesebb jussa nem lehet," — kimondja azt is, hogy „aimi azon jószágokat illeti, amelyekre a Székelyföldön Jus Regium vitetett bé, ezekre nézve is a Törvényes Királyi Tábla a dolgot úgy találja, hogy a Székely Földön Jure Régió birató Jók két félék, némelyek olyanok, amelyekben a Jus Regiumot az eredeti Székelyek a magok székely Jószágaikba önkéntes tetszéseknél fogva vitték bé, némelyek pedig olyanok, amelyeket a Székelyek elvesztvén, az érdemes Nemes Személyeknek cum Jure Regio conferáltattak, hogy pedig mi légyen a különbség ma a Jure Regio birató Jók, és Siculica Haereditás között, azt a törvény s nevezetesen Approb. Const. 5. r. 76. 1. 7. art. meghatározta, — az t. i., hogy az olyan Jók, amelyek cum Jure Regio conferáltattak az ellenzés esetében a szomszédsági kölcsönös Successiót elvesztették, egyéb aránt a propriétatis Jus, amelyből önkéntesen foly a részesedés, nem változott." Századokkal előbb még nemzetárulás esetében sem volt birtokelkobzás, kincstárra szállás. így fentebb kiemeltük, hogy UdvarhelySzéknek Agyagfalva majorjában a székelyföldön levő székelyeknek minden felső és alsó rendes levői Székelyország földjének lakói 1506-ban gyűlést tartottak15 és ezen [kimondották, hogy ,,ha az elsők közül vagy — • 14 Lötsey, id. mű 92. lap. 15 Lötsey, idézett mű 11. lap.