Magyar jogi szemle, 1941 (22. évfolyam, 1-19. szám)

1941 / 3. szám - Szemelvények a felsőbírósági elnökök évnyitó beszédeiből

49 Ebből tehát a közhatalommal szembeni biztosítottság növekvő szükségességére kell okszerű következtetést vonnunk s így nem lehet kétséges, hogy alkotmányos államokban a közigazgatási bíráskodás a közhatalom fejlődésével párhuzamosan mind nagyobb és nagyobb jogterületekhez jut. A közigazgatási bíráskodás térhódítását tehát nálunk nem nehéz megjósolni. Mert — s ezt nem lehet eléggé hangoztatni, — a közigazgatási bíráskodás több, mint egyszerű igazságszolgáltatás, mert egyben alkotmánybiztosítéki funkció is. Dr. Alföldy Dezső, a budapesti kir. ítélőtábla elnöke: Az elmúlt évnek a magyar szíveket mélységes örömmel eltöltő eseménye volt Erdély északi s keleti területeinek s a hozzákapcsolódó keletmagyarországi részeknek Szent István birodalmához történt visszacsatolása. Ezzel visszakerült az anyaországhoz három kir. ítélőtáblai székhely: Kolozsvár, Marosvásárhely és Nagyvárad. Az említett országrészekben visszaállított magyar bíróságok falai közé is immár beköltözött az a hagyományos magyar bírói szellem, amely a hozzáférhetetlen, gondos és lelkiismeretes bíráskodást, az igazság és erkölcs isteni eszméinek a földi életben való megvalósítását s a haza áldozatos szolgálatát tekinti nemes céljának. Az említett országrészek visszaszerzése is egyébként örvendetes módon gyarapította a budapesti kir. ítélőtábla hatóságának területét, amennyiben az 1932 :IV. tc. 1. §-a értelmében az összes visszacsatolt országrészek a társadalombiztosítási ügyeket illetően a budapesti kir. ítélőtábla fennhatósága alá tartoznak. * i Megemlítésre érdemes, hogy a felsőháznak 1940. december 19-én tartott ülésében egy igazságügyi törvényjavaslat tárgyalása alkalmával Juhász Andor, a m. kir. Kúria nagynevű nyug. elnöke, a külön bírói státus lelkes védelmezője — beszédében felhívta a kormány figyelmét a képviselőháznak és a felsőháznak az 1928—1929. évi költségvetés tárgyalása során hozott határozatára, amely szerint mind a két ház utasította a kormányt, hogy az 1920:XX. tc.-nek la bírói státustörvénynek) az időközi különböző kormányrendeletekkel visszafejlesztett — különösen az illetményeket megállapító rendelkezései eredeti tartalmuknak megfelelő fokozatos visszaállítása iránt intézkedjék. Az igazságügyminiszter úr e felszólalásra megnyugtató választ adott, kijelentvén, hogy igyekezni fog, hogy a 12 év előtti házhatározatban már lefektetett sérelmek a pénzügyi lehetőségekhez képest orvosoltassanak.