Magyar jogi szemle, 1941 (22. évfolyam, 1-19. szám)

1941 / 1. szám - Miért maradt meg Erdélyben az osztrák polgári törvénykönyv?

40 hat évtizeddel ezelőtt valóságos forradalmat indított útnak a büntetőjog irodalmában azzal az ismeretes alaptételével, hogy a jogi védelem a büntetőjog alapköve és a bűncselekmény nem ténybeli, hanem jogi tény. Irodalmi alkotásai új korszakot nyitottak meg a büntetőjog sarkalatos kérdéseiben. IS-án született Párisban, 1811-bén, százharminc évvel ezelőtt a kiváló francia jogász és közíró: Edouard René Lefebvre de Laboiüaye, a College de Francé egykori összehasonlító jogtudomány-professzora, tevékeny parlamenti tag, majd a szenátus tagja. Világirodalmi jelentőségű nagy munkája, az Egyesült Államok politikai történetének három kötete hat kiadásban jelent meg. Sok éven át elsőrendű jogi é& politikai folyóiratokat, szemléket is szerkesztett. Több munkája magyar fordításban is megjelent. 20-án halt meg, száztíz évvel ezelőtt, Erlangenben, 1831-ben, az itteni egyetem hírneves jogi professzora: Christien Friedrich von Glück, aki a német jogi irodalomban főként, mint a pandektajog felülmúlhatatlan kutatója és ismerője tette a nevét emlékezetessé. 22-én született Hartenben, 1853-ban Norvégia egyik legkiválóbb jogtudósa és államférfia: George Francis Hugerup, a krisztianiai (ma oslói) egyetem jeles jogtanára. 1893-ban igazságügyminiszter, azután két alkalommal is (1895 és 1903) miniszterelnök. Az 1907. évi hágai békekonferencián jelentős szerepet töltött be, mint Norvégia képviselője. 25-én halt meg Kolozsvárott 1903-ban Kuncz Ignácz, előbb pécsi, majd győri, azután pozsonyi jogakadémiai tanár, 1893-ban pedig a kolozsvári egyetem hírneves politika-professzora és tud. akadémiai tag. A még Pozsonyban kiadott s két kiadást ért nagy munkája: „A nemzet-állam tankönyve" a maga újszerű és meggyőző erővel kifejtett politikai elméletével négy évtizeddel ezelőtt nagy érdeklődést és figyelmet keltett a magyar jogéletben. 28-án halt meg 1816-ban Rozsnyón jólészi Cházár András ügyvéd, majd 1790-től Gömör vármegye jeles tollú főjegyzője, a XVIII. században még gyermekkorát élő jogi irodalmunk kifejlesztésének egyik nagytevékenységű úttörője. Munkás élete jellemzéséül e helyütt is fel kell említenem, hogy nagyrészt az ő 40.000 forintos gyűjtése alapján nyílhatott meg 1802-ben Vácott a siketnémák első intézete. Jeles jogi művei a Kassán 1789-ben kiadott „Törvényrend" s az ugyanitt húsz évvel később megjelent könyve: ,,A nemes felkelésről szóló törvények három cikkelyei." 31-én született a württembergi Waldsee-ban a tübingeni egyetem volt nagyhírű jogtanára: Gustav Mandry, aki tanári hivatásának megkezdése előtt a bírói pályán működött. Magánjogi nagy munkái több kiadást értek. A német jogtudomány legfőképen a német polgári törvénykönyv előkészítésének nagy munkálataiban való eredményes közreműködését méltányolja. Zsoldos Benő. 9291 Attila-nyomda részvénytársaság, Budapest. II. kerület, Szász Károly-utca 3—5. — Telefon: *150—080. Igazgató: KULCSÁR ANDOR.