Magyar jogi szemle, 1941 (22. évfolyam, 1-19. szám)

1941 / 1. szám - Miért maradt meg Erdélyben az osztrák polgári törvénykönyv?

38 48-as törvények, köztük az erdélyi uniós törvény visszaállításának gondolata. Az országbíró személyes megnyitó enunciációja sem terjeszkedett ki Erdélyre. Az 1861. évi csonka országgyűlés az általa kiküldött 9 tagú bizottmány javaslatára jún. 22-én tartott ülésén úgy határozott, hogy a magyar magánjogi törvényeket visszaállítja akként, hogy addig, míg a teljes országgyűlésnek módjában lesz törvényeket alkotni, az országbírói értekezlet munkálatát ideiglenes kisegítő gyanánt használhatónak tekinti. Ez a határozat azonban Erdélyre nem vonatkozott, mert az, több más országrésszel együtt hiányzott az országgyűlésről, így maradt meg Erdélyben az oda 1853-ban transzponált osztrák polgári törvénykönyv. Hosszas ellenállás után 1867-ben végre a király belátta, hogy monarchikus és dinasztikus érdek is Erdélynek Magyarországgal egyesítése, illetve a már 1848-ban kimondott egység visszaállítása, így jelent meg Erdély 1867-ben a magyar országgyűlésen. A képviselőházi irományokban egy érdekes 1868. évi törvényjavaslatot találunk, melyet 33 erdélyi képviselő, Erdély politikai nagyjai terjesztettek elő. E szerint az osztrák polgári törvénykönyv és egyéb osztrák jogszabályok hatálya az erdélyi területen megszűnnék és ide is az anyagi magánjogot illető magyarországi törvények és törvényes szokások terjesztetnének ki. Ellenkező álláspontra helyezkedett az osztályok előadóiból alakult központi bizottság. A javaslat felett szenvedélyes vita indult meg, melyben az erdélyi képviselők nagy eréllyel képviselték álláspontjukat. A vitát végül is az akkori igazságügyi államtitkárnak, a Kúria későbbi nagynevű elnökének, Náray Szabó Miklósnak a felszólalása döntötte el, aki helyeselte ugyan elvileg a javaslatot, gyakorlatilag azonban arra az álláspontra helyezkedett, hogy az csak abban az esetben volna helyesen keresztülvihető, ha Magyarországon rendezett kodifikált törvények volnának. Azt hiszi ellenben, hogy a következő ülésszak alatt mindenesetre életbe fog lépni a polgári törvénykezés és lesz kodifikált büntető törvénykönyvünk is, így sokkal célszerűbb volna, hogy akkor, amikor már Magyarországon kész törvények lesznek, léptessenek életbe azok Erdélyben is, mintsem, hogy ott 3 év alatt kétszer kelljen új törvényeket életbe léptetni. A Ház ennek értelmében határozott és így ekkor eldőlt — eddigelé — 72 esztendőre Erdélyre nézve az osztrák polgári törvénykönyv sorsa, bár akkor csupán néhány esztendőt vettek számításba. EMLÉKEZÉSEK A jogtudomány hazai és külföldi régi kiváló művelői közül kegyelettel emlékezünk meg itt azokról az úttörő egyéniségekről, akiknek születési vagy halálozási évfordulóját jelenti a most folyó január hónapja. í-én halt meg Vácon 1889-ben, hatvan éves korában a debreceni születésű ökröss Bálint jeles jogtudósunk, a budapesti kir. közjegyzői kamara egykori elnöke. Az 1861-ben írt ,,Az általános magyar polgári magánjog az 1848-i törvényhozás és az országbírói tanácskozinány mó-