Magyar jogi szemle, 1941 (22. évfolyam, 1-19. szám)
1941 / 1. szám - A m. kir. Kincstári Jogügyi Igazgatóság működésének új szabályozása
36 -érvekkel kimutatja gyengeségeiket, majd a kár (ellenség vagy saját nemzeti csapatok által okozott, requirálás útján létrejött, stb. kár), a kárt szenvedő (saját állampolgár, idegen állampolgár, volt ellenséges állampolgár), a kártérítés módja (természetben, pénzben), és mennyisége (teljes, részleges, aránylagos, vagyoni állapottól függő) tekintetében felmerülő részletkérdések tüzetes vizsgálata után érkezik el a megoldáshoz. Boccini szerint oly jogcím, amelynek alapján az államot a háborús károk megtérítésére lehetne kötelezni, sem a magánjog, sem a közjog birodalmában nem található, feltéve, hogy külön törvény határozott szavakkal nem írja elő ezt a kötelezettséget. Minthogy azonban az államnak a békekötést követő első feladata a gazdasági élet újjáteremtése, ez pedig csak a háborús pusztítások lehető teljes helyreállítása útján történhetik, az államot a gazdasági szükségszerűség kényszeríti a károk megtérítésére. A háborús károk megtérítése nem jogi, hanem nemzetgazdasági alapokon nyugszik. A teljes kár megtérítése volna elvileg helyes, azonban a felmerült eseteket mindig a gazdasági és pénzügyi lehetőségek figyelembevételével kell elbírálni, nem felejtve el, hogy a károk helyreállítására fordított összeg nem improduktív kiadás, hanem a nemzet vagyonát és jövedelmét növeli. A károsultnak nincs közvetlen követelési joga az állammal szemben, ez a jog csak akkor születik meg, ha a kártérítés kérdésében dönteni illetékes hatóság a kártérítés iránt előterjesztett kérelemnek az állam nevében helytadott. A kártérítés összegének bizonyos határai vannak. „Tali limiti sono molteptici, e possono variare con le circostanze occasionali: della loro necessitá dev'essere solo arbitro lo Stato. Una forma di questi limiti nell'interesse pnblico puő essere, ad esempio, l'exclusione degli stranieri dal risarcimento." A könyv különös része a háborús károk megtérítésére vonatkozó olasz tételes jog rendszeres és részletes feldolgozását tartalmazza, ismertetve a világháború után e törvények alkalmazása során felmerült problémákat és azok megoldását. Luciano Boccini munkájának ma csak tudományos jelentősége van. Ha azonban elnémulnak a fegyverek és az emberek a romok eltakarításához és az újjáépítéséhez kezdenek majd, a ma elméleti tanításból a gyakorlati élet nélkülözhetetlen iránytűje lesz. Nyilván ez a cél vezette a szerzőt, akinek a tudományos világ, a laikus közönség, különösen a jelen háború eddigi és későbbi károsultjai hálás köszönettel tartoznak. Drágffij Miklós. ELŐADÁSOK. Finkey Ferenc emlékbeszéde Vargha Ferencről. A Magyar Jogászegylet 1940. december 14-én tartott közgyűlésén mondotta el Finkey Ferenc rendkívüli érdeklődéssel fogadott emlékbeszédét nagynevű elődjéről, Vargha Ferencről. Az emlékbeszéd rövid kivonata:
