Magyar jogi szemle, 1941 (22. évfolyam, 1-19. szám)

1941 / 1. szám - A rablás bűncselekménye

17 Figyelemre méltó az a tény, hogy az ilyen helyszínkészítő önrablók csak a legritkább esetben használnak fel valakit arra, hogy az ilyenfajta helyszínkészítésben a segítségére legyen. A nőknek ismert és egymással szemben való közlékenysége, az ily esetekben elmarad és annak helyét a bizalmatlanság foglalja el. A férfiakkal szemben — a meg nem történt rablásokat a legtöbbször szombaton követik el. Szombat a bérkifizetések napja s e napon szokott, eléggé sűrűn, megtörténni az, hogy a családfő nem tud a kísértésnek és hivogatásnak ellenállni s társaival, csak egy rövid időre tér be a csapszékbe. Az iváshoz kártyázás is csatlakozik, az idő múlásával a mámor is bekövetkezik, jön a mindenkinek való fizetés, végül is a heti keresmény elúszik. Az asszonytól való félelem készteti azután a férjet arra, hogy még további áldozatokat is hozzon, lehúzza cipőjét, eldobja kabátját, kalapját s miután előzőleg, valamely rendőrkapitányságon, rablás miatt feljelentést tett. megtépve, félig levetkőzve hazatér az áldozat, akit a munkából való hazaigyekvése közben támadtak meg a rablók és fosztottak meg bérétől és részben ruházatától. Az ilyenfajta bűncselekmények kitalálói csak csekélyebb műveltségű emberek soraiból kerülnek ki. * Elkövetett lopások palástolására is felhasználják a rablás koholását. Elsősorban cselédek, egyéb alkalmazottak, sőt gyermekek is. Ezen legutóbbiak e tekintetben még nagyobb leleményességet tanúsítanak, mint a felnőttek, amit az alábbi eset is bizonyít. Egy 12 éves fiú, mialatt egyedül volt otthon, feltörte apja íróasztalát s abból egy csomag bélyeget lopott el s azt ágyába rejtette. Azután a lakás éléskamrájának ajtaját, kívülről kulcscsal bezárta, majd az egyik szoba erkélyéről elérhető éléskamra ablakon keresztül bemászott az éléskamrába és ott segítségért kiáltozott. Amikor már az önmaga által teremtett fogságból kiszabadították azt adta elő, hogy egy férfi csengetett be lakásukba őt előbb szónélkül arculütötte, azután lefogta a száját, belökte az éléskamrába, onnan hallotta, hogy az íróasztalt feszegeti a tettes. Rövid kérdezgetős után beismerte a fiú, hogy a lakásban senki sem járt, csak apja bélyegeit akarta ellopni. A rablási mesék kitalálásának és feltálalásának vannak még egyéb okai is. Ilyen a sajnálatkeltés elérésére való törekvés, érdekesnek látszani való akarás, a kenyéradó iránti hűség bizonyítása, valamely cél elérése. Egy szolgáló azért játszott meg egy rablási esetet, mert azt remélte, hogy gazdája majd felemeli a bérét. Megtörtént az is, hogy egy hentessegéd öngyilkosságra szánta el magát s nyakán és mellén több, súlyos szúrást ejtett. Lakásá-