Magyar jogi szemle, 1941 (22. évfolyam, 1-19. szám)

1941 / 11. szám - Az újraközlő büntetőjogi felelőssége

205 volt-e, hogy az újraközölt elmemű az eredetivel azonos tartalommal lett-e közzétéve és azt, hogy az újra közlő tudott-e az előző büntető ítéletről, mert ha ezt a tudatot nem lehet megállapítani, akkor — feltéve, hogy az elkövetett sajtóbűncselekmény bármilyen okból nem büntethető — szándék hiánya miatt (Btk. 75. §.) semminemű bűncselekményt sem lehet megállapítani. Ez a tudat s így a szándék kétségtelenül fennforog akkor, ha az újraközlést az előző sajtóperben elítélt vagy olyan személy követte el, akinek fokozatos vagyoni felelősségét az előző büntető ítélet a St. 40. és 42. §-ai alapján megállapította. E bűncselekmény miatt a bűnvádi eljárást közvádra hivatalból kell folyamatba tenni s mivel a védett jogi érdek a bírói ítélet tekintélye, pótmagánvádnak nincs helye Minthogy e cselekmény köztörvényi bűncselekmény, ennélfogva a kísérlet, részesség és elévülés szabályai a Btk., esetleg Kbtk. ide vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően alkalmazandók. Részes lehet mindenki, aki az újraközlésben a részesség valamely alakzatában előírt tevékenységgel közreműködik, de a részesnek is tudnia kell arról, hogy az újraközölt sajtóterméket már büntető ítélettel sújtották. Ha az előző bűnper tárgya bűntett volt — kísérletről is szó lehet. Kísérletnek kell tekinteni, ha a tettes a sajtótermék újraközlése végett valamilyen kezdő tevékenységet fejtett ki, például a kéziratot közlés végett a szerkesztőnek vagy sokszorosítás végett a nyomdatulajdonosnak átadta, abban a tudatban, hogy annak tartalma büntetéssel sújtatott. Befejezett lesz a cselekmény akkor, ha az újraközölt sajtótermék egyetlen példánya is árusít tátott, kifüggesztetett vagy ingyenesen szétosztatott. Minthogy a St. 38. §-ában írt bűncselekményt az újraközölt sajtóterméket sújtó büntetőítélet tárgyát képező bűncselekmény büntetésével kell megtorolni, a cselekmény a törvényben előírt büntetés neméhez képest bűntetté, vétséggé vagy kihágássá minősül s elévülése e szerint változó szabályok alá esik, de az előző ítéletben vétséggé lefokozott bűntett ezt a jellegét az elévülés szempontjából nem veszti el. Ha a törvényhozás már két ízben is elsőrendű közérdeknek tartolta a bírói ítéletek tekintélyének hathatós védelme céljából az az ellen tanúsított konok dacot büntető jogszabállyal fenyegetni, a bíróságokra hárul az a feladat, hogy ne engedjék elhomályosodni, feledésbe menni és használaton kívül helyezni azokat az eszközöket, melyeket a törvényhozó ennek a célnak szolgálatára alkotott.