Magyar jogi szemle, 1941 (22. évfolyam, 1-19. szám)

1941 / 9. szám - A 8300/1939. M. E. számú (árrögzítő) rendelet büntetőjogi alkalmazásának problémái

19!) Hungáriáé". Erőteljes szószólója volt a magyar sajtószabadság biztosításának és a parasztok birtokjoggal való felruházásának. -— Mindössze 45 éves volt, amikor eszméiért vértanúhalált szenvedett. 20-án halt meg Budapesten 1895-ben a kecskeméti születésű Körösi Sándor, jeles jogi író, a szabadságharc alatt hadbíró és katonai vésztörvényszéki elnök, később a pápai, majd a debreceni jogakadémiák tanára. Mint erős tollú és hazafias érzésű író, a szabadságharc után öt évig kemény várfogságban sínylődött Josefstadtban, kegyelem folytán, mert előbb halálra ítélték. Várfogsága után Komárom városa főjegyzőjévé választotta, később országgyűlési képviselő is volt. Legszámottevőbb művei: „A vallásfelekezetek és lelkészekre vonatkozó magyar, főleg büntetőtörvények magyarázata", valamint „Az uzsoráról és káros hiteiügyletekről szóló 1883. évi XXV. tc. magyarázata". 20-án halt meg Göttingenben, 1910-ben, 86 éves korában a német jogtudománynak egyik legnagyobb erőssége: Gottlieb Planck, a göttlingeni egyetem volt hírneves magánjogi profeszszora. Egyaránt nagy volt, mint törvény-előkészítő s úgyis, mint törvény-magyarázó; emlékezetes tevékenységet fejtett ki, mint a polgári törvénykönyv tervezetét előkészítő bizottság tagja; — a német általános polgári törvénykönyvhöz készített kommentárja pedig mindvégig értékálló alkotása lesz a német jogi irodalomnak. 25-én halt meg Párisban 1883-ban, 72 éves korában Edouard René Lefébvre de Laboulaye, a nagyszerű francia jogász és közíró, a Collége de Francé egykori összehasonlító jogtudományprofesszora, tevékeny parlamenti tag, majd a szenátus tagja. Világirodalmi jelentőségű s hat kiadást ért nagy munkája: az Egyesült Államok politikai történetének három kötete 1871-ben, tehát 7Q éve magyar fordításban is megjelent, úgyszintén magyarra fordították néhány elsőrendű szépirodalmi művét, valamint a Lengyelország első felosztásáról írt tanulmányát is. Sok éven át mintaszerű jogi és politikai folyóiratokat, szemléket is szerkesztett. 27-én született Wittenbergben 1595-ben Benedikt Carpzov, a XVII. század legemlékezetesebb német büntető-jogásza, a lipcsei egyetem nagyhírű tanára. Büntetőjogi empirikus módszerével évszázados hatást váltott ki a külföld jogi irodalmában. Főleg a korábban sokat emlegetett s a bírói gyakorlatban állandóan felszínre kerülő ú. n. boszorkányságnak volt kérlelhetetlen üldözője s e minőségében azt jegyzik fel róla, hogy mint a Schöffenstuhl tagja, nem kevesebb mint 20.000 halálos ítéletet írt alá. Nagy ellenhatást váltott ki azzal a tételével is, hogy egyes nagyon súlyos bűncselekmények elbírálásánál a bizonyításra és védelemre felállított elveket — enyhébb büntetés kiszabhatása szempontjából — teljesen figyelmen kívül kell hagyni. — Ugy a bírói gya-