Magyar jogi szemle, 1940 (21. évfolyam, 1-19. szám)

1940 / 1. szám - A sajtóhelyreigazítási jogról

24 kell jelentenie. Az első bírói ítélet kihirdetése után, a fellebbezéssel kapcsolatban bejelenteti módosítás már merni jöhet figyelembe. De lege ferenda szükséges volna annak kimondása, hogy a börvényszabta formának meg nem felelő nyilatkozatot a bíróság hivatalból is módosíthatja, mert csak ez felel meg a helyreigazítási jog céljának. A felelős szerkesztő a nyilatkozatot akkor sem köteles közölni, ha annak valótlanságát nyomban és kétségbevonhatatlanul bizonyítani tudja (St. 20. §. 4. pont.). Ennek megfelelően „ha a szerkesztő a helyreigazító nyilatkozat közzétételére vonatkozó kötelességének törvényszerűen eleget nem tesz és emiatt a nyilatkozó panasszal fordul a kir. járásbírósághoz, a szerkesztőnek joga van ugyan arra, hogy bizonyítsa a helyreigazítás valótlanságát, de ezzel a joggal csupán akkor élhet, ha kéznél levő, kész, nyomba)]i elővehető bizonyítékot ajánl fel; bizonyítás felvétel végett azonban tárgyalást elnapolni nem lehet." (77/1921. — B. H. T. VI. 661.) A bizonyítás előállított tanmk segítségével is történhetik. A rövid határnapra tekintettel azonbam a panaszlott fél az esetek nagy részében képtelen bizonyítékait a tárgyaláson nyomban felmutatni, ill. tanúit előállítani, és ezért de lege ferenda méltányos és igazságos volna annak kimondása, hogy abban az esetben, ha a panaszlott fél a tárgyaláson bizonyító eszközeit pontosan megjelöli, úgy a bíróság a tárgyalást a bizonyítás felvétele végett elnapolhatja. Ez esetben természetesen ismét egészen rövid határnap volna kitűzendő. A bttő ib. B. IX. 42.846/1938/2. számú ítélete, — amelyet a bttő tvszék Bf. II. 13.207/1938/3. számú ítéletével jogerőre emelt —, megállapítja, hogy a helyreigazítás! jog" a panaszost csak az elévülési határidőn belül illeti meg ... Ez az időpont pedig nem lehet távolabbi, mint amely a kétségtelenül súlyosabb következményt maga után vonó bűncselekmény elkövetésére meg van állapítva, tehát ezen időpont az időszaki sajtótermék megjelenésétől (terjesztésétől) számított hat hónapnál távolabbi időre ki nem tolható." Ennek az indokolásnak a magyarázata az, hogy a sajtótörvény a helyreigazítási jog elévülésére vonatkozóan, — bár arra nagy isizükség volna —, semmiféle rendelkezést sem tartalmaz. Ily rendelkezés hiányában pedig a bíróságok következtetésekre és analógiákra vannak kényszerítve. Míg az, hogy a panaszos kérelmét a fenti elévülési időn túl terjeszti élő, csak elvétve fordul elő, addig gyakori eset, hogy kérelmével idő előtt fordul a bírósághoz. A panaszlott szerkesztőnek u. i. a St. 20. §. 2. bek. értelmében a nyilatkozatot, annak J 'zhezvétele után legközelebb, vagy közvetlenül ezután megjelenő lapszámban kell közzétenni. A panaszos azonban nem várja meg a következő lapszámot és azt, hogy a panaszlott szerkesztő a nyilatkozat közzétételére vonatkozó Ikötelezettségének