Magyar jogi szemle, 1940 (21. évfolyam, 1-19. szám)

1940 / 1. szám - A sajtóhelyreigazítási jogról

20 bármely sajtótermékben megjelent közleményre vonatkozóan van helye. Ez azonban szorosan összefüggésben áll a sajtótörvény fentebb vázolt céljával. A helyreigazítási eljárásnak, ha a célját el alkarja érni, gyorsnak kell lennie. Ennek megfelelően a St. 20. §. 2. bek. 1. pontja kötelezően előírja, hogy a helyreigazító nyilatkozat közzétételét a panaszlott közlemény megjelenésétől számított egy hónapon belül kell kérni és ha a helyreigazító nyilatkozat a tör vényben előírt határidőn belül közzé nem tétetik, a sértett pedig, — akit a sajtótörvény panaszosnak inevez (St. 21. §. 2. bek. és 22. §. 2. beik.) —, emiatt a szerkesztővel szemben az illetékes bíróságnál panasszal él, úgy a bíróságnak a panasz előterjesztésétől számított legkésőbb harmadnapra tárgyalási kell kitűznie és ezen az ügy érdemében határoznia. A tárgyalás el napolásának tehát helye nincs (St. 21. §. 4. bek.). Ezen szabály alól — az állandó bírói gyakorlatnak megfelelően — csak egy kivétel lehetséges. A rövid tárgyalási határnap miatt, — jóllehet a tárgyalásról szóló értesítések kikézbesítése soronkívül és házikézbesítés útján történik —, a tárgyalás nap jára a vétivek legtöbbször nem érlkeznek vissza, miinek folytán a felek, főleg a panaszlott szerkesztő távollétében nem lehet megállapítani, vájjon a határnapról szabályszerűen lettek-e értesítve, vagy sem. Ily esetben a bíróság a tárgyalás elnapolása mellett a vétivek beérkezte után, azok eredményéhez képest határoz és amennyiben a felek szabályszerűen voltak értesítve, úgy hivatalból érdemben, újabb tárgyalás kitűzése nélkül ítéletileg határoz, amennyiben pedig az értesítés nem szabályszerűen történt, illetőleg a felek, vagy azok egyike nem volt értesíthető, úgy újabb határnapot tűz ki. Abban az esetben, ha a bíróság hivatalból hozza meg érdemi határozatát, úgy az ítéletei a felek részére ki kézbesííteti, azzal, hogy az ítélet ellen esetleges fellebbezésüké! a kézbesítéstől számított 24 órán belül terjeszthetik joghatálvo san elő. Kérdés, kit illet meg a helyreigazítási jog. azaz ki léphet fel panaszosként? A St. 20. §. 1. bek. értelmében helyreigazítást azok követelhetnek, akikről nyíltan vagy burkoltan valótlan tényekét közöltek, illetőleg való tényeket hamis színben tüntettek fel. Ugyanezen szakasz értelmében hasonló körülmények közt a hatóság is követelhet helvreigazítást. A hatóság fogalmát a/ 1914. évi XL. t.-c. 1. §-a írja körül. A St, 20. §. 1. bekezdésében használt „az, aki" kifejezés pedig ugyancsak fizikai személyre, hanem jogi személyekre, társaságokra stb. is vomatlkozik. Az nem szükséges, hogy az időszaki lapban megjelent cikk, valakit, vagy valamely hatóságot pontosan, névszerint megjelöljön, elegendő az is, hogy az eset körülményeiből és egyéb jelekből az olvasóközönség a vonatkozó személyre következtethessen. A helyreigazító nyilatkozat aláírásának valódiságát elöt lemezű ta