Magyar jogi szemle, 1940 (21. évfolyam, 1-19. szám)

1940 / 15. szám - A német büntetőjogalkotás a háború alatt

298 gondatlansági cselekmény büntetése fogház- vagy pénzbüntetés.) Az 5. §. értelmében — „baráti államok haderejének veszélyeztetése" címen — büntetendő a (német) belföldön idegen katonai hírszolgálat részére valamely más külföldi állam rovására katonai vonatkozású hírek gyűjtése és továbbítása; a cselekmény üldözéséhez a birodalmi igazságügyminiszter rendelete szükséges. Az erőszakoskodó bűntettesekről (Gewaltverbrecher) szóló 1939. december 5-i rendelet halállal rendeli büntetni azt, aki nemi erőszaknál, utcai- vagy bankrablásnál, vagy más súlyos erőszakos bűncselekménynél lő-, ütő- vagy szúróf egy vert vagy hasonlóan veszélyes más eszközt alkalmaz vagy valaki életét vagy testi épségét ilykép veszélyezteti. Hasonlóan büntetendő a tettes, ha üldözőjét fegyverrel támadja meg vagy hárítja el. Nagyon jellegzetes e bűncselekmények — egyébként igen szigorú — büntetési tételeinek meghatározása és a körülírás módja. így a külföldi rádióadások szándékos hallgatásának büntetése fegyház, „enyhébb esetekben" fogház. A közveszélyű rádióhírek szándékos terjesztésének büntetése fegyház, „különösen súlyos esetekben" azonban halálbüntetés is kiszabható. A fosztogató-népkártévő büntetése halál, a légvédelmi intézkedéseket kihasználó bűntettes tizenöt évig terjedhető vagy életfogytiglani fegyházzal „különösen súlyos esetekben" halállal büntetendő. A hadiállapot, mint súlyosbító körülmény, azt eredményezi, hogy „a rendszerinti büntetési keretek túllépésével tizenöt évig terjedhető vagy életfogytiglani fegyház vagy halálbüntetés szabható ki, ha ezt az egészséges népi érzület (das gesunde Volksempfinden) a bűncselekmény különös elvetemültsége miatt megköveteli". A haderő-ellenes vagy gazdasági szabotázs büntetése fegyház, súlyos, illetve különösen súlyos esetekben halál (a gazdasági szabotázsnál konstruál a rendelet egy „kevésbbé súlyos esetet" is fogházbüntetéssel). A hadifoglyokkal való tiltott érintkezés büntetése szándékos bűncselekménynél fogház, súlyos esetekben fegyház, gondatlan cselekmény esetében elzárás és pénzbüntetés. Ezekben a körülírásokban különösen két meghatározás érdemel figyelmet: A „különösen súlyos eset" és az „egészséges népi érzület" fogalma. Az első tekintetében azonban már a nemzetiszocializmus kezdeti korszakából származó egyik törvény tartalmazott magyarázat-jellegű kifejtést. Az egyes büntetőjogi rendelkezések módosításáról szóló 1933. május 26-i törvény V. artikulusa bizonyos, közérdekű szociális intézmények sérelmére elkövetett visszaélések kapcsán kimondja: „...különösen súlyos eset elsősorban akkor forog fenn, ha a tett a köz javát sérti, vagv másnak különösen nagy kárt okoz, vagy a tettes különös álnoksággal járt el." Az „egészséges népi érzület", mint tényálladéki, illetve minősítő körülmény mondhatni az egész nemzeti szocialista igazságszolgáltatás egyik legjellegzetesebb generális klauzulája és minden jogszabályi merevségtől és alakiságtól mentes,